Posted on

Kullancs a városi parkban is lehet

Tavasszal nemcsak a természet ébred fel téli álmából, hanem a kullancsok is. Ez a pici fekete vérszívó nagyon komoly betegségeket terjeszthet. Magyarországon negyvenkét kullancsfaj él. Nagy részük kizárólag erdei vadak vérét szívja, tizenkét kullancsfaj az, amely veszélyes lehet az emberre és a környezetében élő állatokra. Szerencsére nem mindenki lesz beteg, akit megcsípett a kullancs. Ezer kullancsból nagyjából egy fertőzött, azaz minden ezredik csípés okozhat vírusos fertőzést. A kullancsok által terjesztett betegségekről, a védekezésről dr. Kiss Imre helyettes regionális tiszti főorvost kérdeztük.
Mikor kezdődik a kullancsszezon?
Nagy számban különösen tavasszal, április-június között és ősszel, szeptemberben fordul elő a kullancs. Fűszálakon, bokrokon legfeljebb 1,5 méter magasságban, lábaikon levő karmok és tapadókorongok segítségével megkapaszkodva, lógva várja a kullancs a táplálkozási alkalmat. A vért adó áldozatra hang- és szaginger hatására ejti rá magát. Az emberre kapaszkodott kullancs a ruhán vagy a bőrön továbbmászik és csak néhány óra múlva kezd vért szívni. Vérszívás után a bőrről magától csak 3-8 nap múlva esik le. Az emberre esős, nyirkos, de meleg időben, többnyire a kerti munka során vagy kirándulás közben kapaszkodik fel. Kertjeinkbe a háziállatok, a földön fészkelő madarak és a vadon élő kisemlősök „potyautasaként” kerül be.
Milyen betegségeket okozhat a fertőzött kullancs?
A két legismertebb a kullancs terjesztette agyvelőgyulladás és a Lyme-kór. Az agyvelőgyulladás vírusa a vadon élő állatokról az emberre kullancscsípés vagy forralatlan tej – főként kecsketej – fogyasztása révén kerül át. A fertőzések jelentős része tünetmentes, kisebb része pedig influenzára emlékeztető betegségtünetekkel, lázzal, fejfájással, rossz közérzettel zajlik le. Egyes esetekben azonban kialakulhatnak súlyos idegrendszeri tünetek is. A betegség zömében teljes gyógyulással végződik, de a betegek 6-20 százalékában maradandó bénulás, pszichés és mentális zavarok is előfordulnak. A vírust hordozó kullancsok aránya az ország délnyugati, nyugati és északi területén a legmagasabb. De itt is csak a kullancsok töredéke hordozza a megbetegítő vírust. A fertőzés, különösen a súlyos megbetegedés lehetősége épp ezért rendkívül csekély. A Lyme-kórt a vadon élő állatokról a kullancsokra kerülő és a bennük elszaporodó baktérium, a Borrelia burgdorferi okozza. A betegség legjellemzőbb klinikai tünete a vándorló bőrpír. Ez általában néhány napos lappangási idő után, a csípés helyén jelentkezik. Enyhe, helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés is lehet a kísérő tünet, de járhat magas lázzal, fej- és izomfájdalommal, valamint agyi izgalomra utaló tünetekkel is. Nagyon ritkán, a kullancscsípés után 1-2 hónappal szívpanaszok, neurológiai tünetek – zsibbadás, végtagfájdalom, perifériás ideggyulladás- is jelentkezhetnek. A legtöbbször azonban a Lyme-kórnak semmilyen társtünete nincs. 1998 és 2003 között évente 992-1258 igazolt eset fordult elő.
Melyik, a kullancsok által terjesztett betegség ellen van védőoltás?
Csak a kullancs terjesztette agyvelőgyulladás ellen rendelkezünk védőoltással. Ez a leghatékonyabb megelőzési mód, amely három oltásos alapimmunizálásból áll. Az oltást a megfelelő védettség kialakulása érdekében ajánlott a hideg évszakban elkezdeni. A hosszan tartó védettség biztosítása érdekében pedig emlékeztető oltás szükséges. A Lyme-kór ellen nincs védőoltás, de a betegség megfelelő gyógyszeres kezeléssel jól gyógyítható.
Hogy védekezhetünk még a kullancsok ellen?
Úgy vélem, a legnagyobb szerepe az egyéni védelemnek van. A különféle rovarriasztó szerek a kezelt bőrfelülettől távol tartják a kullancsokat. A rovarriasztó szerekkel a szabadon hagyott bőrfelületeket kell bekenni, de az aeroszolos palackkal a ruházat is kezelhető. Annak érdekében, hogy a kullancsok a bőrfelületet nehezebben érjék el, viseljünk világos színű ruházatot, hiszen könnyebb észrevenni a kullancsot és tűrjük be a nadrág szárát a zokniba. Kerüljük az aljnövényzettel sűrűn fedett bokros, bozótos területeket, haladjunk a sétaúton. A legfontosabb azonban a bőrbe fúródott kullancs mielőbbi felderítése és eltávolítása. Ha a bőrünkbe befúródott kullancsot időben eltávolítjuk, akkor nem kerülhet kórokozó a szervezetünkbe, ugyanis az állat a vérszívást követően csak 4-6 óra múlva juttatja fertőzött nyálát az emberbe.
Hogyan kell kiszedni a kullancsot?
Az eltávolításhoz legalkalmasabb egy vékony hegyű csipesz, amellyel a kullancsot a bőrhöz minél közelebb foghatjuk meg, anélkül, hogy az utótestét összenyomnánk. A megragadott kullancsot határozott mozdulattal húzzuk ki! Az eltávolításhoz speciális eszköz is vásárolható, de szükség esetén két körmünk közé fogva, gyengén csavaró mozdulatokkal is kihúzható. Az élő kullancs eltávolításakor a fej könnyen leszakadhat és a bőrben marad, majd kilökődik. A kórokozó átvitele szempontjából azonban ez már veszélytelen. Célszerű a kullancs eltávolításának idejét feljegyezni, hogy esetleges betegségtünetek jelentkezésekor erről az orvost tájékoztathassuk.

Hivatalos ANTSZ közlemény: Hazánkban elsősorban a 1-4 mm nagyságú, lapos, tojásdad alakú, vérrel teleszívott állapotban babszem nagyságúra megduzzadó, sárgásbarna színű közönséges kullancs (Ixodes ricinus) fordul elő.
Biológiai sajátossága: A nőstény 2-9 évig tartó élete során több ezer petét rak, melyekből a lárvák a hőmérséklettől függően 2-8 hónap múlva kelnek ki. A petéből kibújó lárvák fejlődéséhez vérszívás szükséges. A táplálkozástól függően a fejlődés teljes időtartama átlagosan 3 év. A háziállatok, földön fészkelő madarak és hüllők, vadon élő emlősök, valamint az ember vérét szívja. Fűszálakon, bokrokon legfeljebb 1,5 méter magasságban, lábaikon levő karmok és tapadókorongok segítségével megkapaszkodva, lógva várja a táplálkozási alkalmat. A vért adó gazdára hang- és szaginger hatására ejti rá magát. Az emberre kapaszkodott kullancs a ruhán vagy a bőrön továbbmászik és csak néhány óra múlva kezd vért szívni. Vérszívás után a bőrről magától csak 3-8 nap múlva esik le. Hűvös, nedves homokban táplálék nélkül 3-6 évig is elél, a fiatal alakok azonban az éhezést kb. csak egy évig bírják. Száraz időben a nedves avar alá húzódik. Nagy számban különösen tavasszal április-június között és ősszel, szeptemberben fordul elő.
Terjedése: Az emberre esős, nyirkos, de meleg időben, többnyire a kerti munka során vagy kirándulás közben kapaszkodik fel. Kertjeinkbe a háziállatok, a földön fészkelő madarak és a vadon élő kisemlősök “potyautasaként” kerül be.
Ártalma: Két megbetegedést a kullancs-encephalitist és a Lyme-kórt terjeszti, csípése többnyire teljesen fájdalmatlan, így észrevétlen marad, mivel a szúrcsatornába fecskendezett nyálnak érzéstelenítő hatása van. A fertőzött kullancs nyálmirigyéből a megbetegedést előidéző kórokozók csak a beszúrást követő 4-6 óra múlva, a felesleges vér visszaöklendezésekor kerülnek az emberbe.
A kullancs-encephalitis vírusát a vadon élő állatokról az emberre a kullancs viszi át. A fertőzések jelentős része tünetmentes, kisebb része pedig influenzára emlékeztető betegségtünetekkel, lázzal, fejfájással, rossz közérzettel zajlik le. Azonban egyes esetekben súlyos idegrendszeri tünetek is kialakulhatnak. A betegség általában teljes gyógyulással végződik. A betegség terjesztése szempontjából kizárólag azok a kullancsok veszélyesek, amelyek vírust hordoznak. Laboratóriumi vizsgálatokkal is igazolt természeti gócok – ahol a vírust hordozó kullancsok aránya a legmagasabb – az ország délnyugati, nyugati és északi területein találhatók, melyek a szomszédos országok (Szlovákia, Ausztria, Szlovénia, Horvátország) természeti gócaival összefüggésben vannak. Ezeken a helyeken is legfeljebb minden ezredik hordozza a megbetegítő vírust, egyéb területeken pedig 5-10000 kullancs közül csak egyben található kórokozó. Ebből következően a fertőzés, különösen a súlyos megbetegedés lehetősége rendkívül csekély.Ezt támasztják alá az Országos Epidemiológiai Központban 1977-től vezetett adatok is. 1977 és 1997 között évente átlagosan 240, 1998-tól azonban – elsősorban a fokozottan veszélyeztettek körében, célzottan végzett védőoltások eredményeként – évente csak 46-84 megbetegedés fordul elő. A betegek (akiknek több, mint 80%-a 20 évesnél idősebb volt) 65%-át Nógrád, Somogy, Vas, illetve Zala megyékben észlelték. A megbetegedés 50 %-a június-július hónapban jelentkezett, tehát a kullancsok előfordulási gyakoriságával szoros összefüggést mutat. Leginkább azok vannak kitéve fertőzésnek, akik munkájukból adódóan gyakran találkozhatnak kullanccsal (pl. erdészek, favágók, vadászok stb.).
A Lyme-kórt a vadon élő állatokról a kullancsra kerülő és az abban elszaporodó baktérium (Borrelia burgdorferi) okozza.
A betegség legjellegzetesebb klinikai tünete a vándorló bőrpír, amely általában néhány napos lappangási idő után a csípés helyén jelentkezik. A bőrelváltozás mindig kis kerek folt formájában kezdődik, majd a széli részeken terjedve, középen halványulva, gyűrűt formál. A bőrjelenséget enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés kísérheti, de felléphet magas láz, fej- és izomfájdalom, valamint agyi izgalomra utaló tünetek is. Igen ritkán, a kullancscsípés után 1-2 hónap múlva szívpanaszok és neurológiai tünetek (zsibbadás, végtagfájdalom, perifériás ideggyulladás) is jelentkezhetnek. Legtöbbször azonban semmilyen társtünete nincs. A betegségből 1998-2003. között évente 992-1258 igazolt eset fordult elő. Védőoltás nincs ellene, de megfelelő gyógyszeres kezeléssel jól gyógyítható. Mindkét megbetegedés gyanújakor forduljunk orvoshoz!
Védekezés a kullancsok ártalma ellen: Irtásukra a permetezés alkalmas, amellyel a jól körülhatárolt kertekből biztonsággal kiirtható. Mivel a kullancsok a legtöbb rovarirtó szerrel szemben igen érzékenyek, ezért azokban a kiskertekben, ahol a zöldségágyásokat, a gyümölcsbokrokat, a fákat és a szőlőt kártevők ellen rendszeresen permetezik, ott aligha marad kullancs életben. Leginkább az erdők mentén levő zártkertekben és az újonnan parcellázott kiskertekben szükséges kullancsirtásra felkészülni. A permetezőszerrel (ACTELLIC 50 EC) célszerű a kezelést már április hónapban megkezdeni, júniusban pedig megismételni. Szeptember közepén érdemes még egy újabb permetezést beiktatni, mert ezzel a következő esztendei elszaporodásuknak vethetünk gátat. A kullancsirtás azonban csak átmeneti eredményt ad, ugyanis azok a különféle állatokkal ismételten behurcolásra kerülhetnek.
Megelőzésükre legfontosabb a bőrbe fúródott kullancs mielőbbi felderítése és eltávolítása, az ún. kullancsvizit, illetve rovarriasztó szerek használata. Kullancs-encephalitis ellen védőoltás is rendelkezésre áll.
Kullancsvizit. Ha a bőrünkbe befúródott kullancsot időben felfedezzük és elpusztítjuk, akkor nem kerülhet vírus a szervezetünkbe, ugyanis az állat a vérszívást követően (kb. 4-6 óra múlva) juttatja a kórokozókkal fertőzött nyálát az emberbe. Ezért a kerti munkát befejezve vagy a természetjárásból hazatérve vegyük szemügyre gondosan azokat a területeket, elsősorban a hajlatokat és a deréktájékot, ahová a kullancsok előszeretettel befúrják magukat. Mivel felismerésük nehéz – a kifejlett példány vérszívás után is legfeljebb lencsényi anyajegyre hasonlít – ezért figyelmes keresésre van szükség!
A kullancs a bőrből két körmünk közé fogva gyengén csavaró mozdulatokkal óvatosan kihúzható, de csipesz vagy a gyógyszertárakban beszerezhető “Kapiller-féle kullancs-kiemelő kanál” segítségével az eltávolítás könnyebb. Az élő kullancs eltávolításakor annak feje könnyen leszakadhat és a bőrben maradva idegen testként viselkedik, a szálkához hasonlóan gennyedést okozhat. Ennek kezelése orvos feladata lehet. A csípés helye a kullancs eltávolítása után is néha még napokig vörös és viszket.
A különféle rovarriasztó szerek (pl. Autan active, Johnson off, Protect-b, Szuku, Unistop stb.) a kullancsokat a kezelt bőrfelülettől távol tartják, így csípésüket megakadályozzák. Az egyes készítmények (aeroszol, krém, folyadék, stift stb.) hatásának időtartama a felvitt mennyiségtől függ. A rovarriasztó szerekkel a szabadon hagyott bőrfelületeket kell bekenni, de az aeroszol palackkal a ruházat is kezelhető.
A kullancs-encephalitis leghatékonyabb megelőzési módja a védőoltás, amely 3 oltásos alapimmunizálásból áll. Az oltást – a megfelelő védettség kialakulása érdekében – ajánlott a hideg évszakban elkezdeni. A hosszantartó védettség biztosítása érdekében 3 évenként emlékeztető oltás szükséges.

Vélemény, hozzászólás?