Posted on

Költözz vidékre, megmented a világot?

A katalán Gustavo Duch eredetileg állatorvos volt, de legújabb könyvét már fejlesztési és együttműködési szakértőként adta ki Gyanús élelmiszerek címmel.
A szerző tudniillik gyanúsnak tart minden olyan táplálékot, amit nem emberi kezek, hanem főleg az élelmiszer-feldolgozó ipar gépei állítottak elő. A katalán La Vanguardiának adott interjúban kifejtette nézeteit a mezőgazdaság és a kistermelők fontosságáról és az élelmiszerválság leküzdésére tett javaslatairól. Szerinte egyáltalán nem jó, hogy pihentetés nélkül művelik, sőt valósággal gyötrik a földet, akárcsak az állatokat, növényvédő szerekkel tömik az élelmiszernövényeket. Így pedig nem lesz jóízű az étel, egyszerűen eladandó áruvá silányul. Az élelmiszerválság leküzdésére javasolt felvetései nagyon is életrevalók és életpártiak, sőt a szó szoros értelmében az anyaföldhöz közeliek.
Cél az önálló élelmiszer-ellátás visszaszerzése
Első hallásra és olvasatra is nagy megütközést kelthet javaslata, mert szerinte újra vidékre kell költözni a túlzsúfolt városokból. A világ hétmilliárd lakosát ugyanis jelenleg a Föld népességének töredéke látja el élelmiszerekkel. Eközben egymilliárdan éheznek. Az ENSZ legfrissebb statisztikai felmérése alapján a dél-amerikai államok városaiban él a teljes népesség 92 százaléka, és olyan nagy népsűrűségű országokat előz meg, mint az Egyesült Államok (82), Franciaország (85) vagy Németország (74). Vagyis nemcsak be kell népesíteni ismét az elnéptelenedő vidéket, ő még a gazdaságot is a mezőgazdaságnak rendelné alá, méghozzá az egész világon. Így sokkal könnyebben véget lehet vetni az egyébként az élelmiszerárak inkább emelkedő tendenciájával járó és már világméretű gazdasági válságnak.
Ehhez elég a politikai akarat. Tudniillik ha az egyes államok vagy kormányok eleget tettek (például) a Goldman Sachs minden kívánságának pénzügyi téren, a mezőgazdaságban meg a génmódosítás jelképének, a Monsantónak vagy társainak, akkor a politikusoknak vissza kell szerezniük az élelmiszer-ellátás feletti ellenőrzést. Ez annyit jelent, hogy újra benépesülnének a vidékek, és a kistermelőkre építenék az új modellt. Nekik kellene táplálniuk a lakosságot, nem a nagyüzemeknek és a spekulánsoknak. A táplálkozásnak ugyanis alapvetően az egészséget kell szolgálnia, kiegyensúlyozottnak és táplálónak kell lennie. De mivel a kormányok elvesztették függetlenségüket ezen a téren, gyanús lett minden ilyen nagyüzemi formában előállított élelmiszer. Duch nem visszalépésnek tekinti javaslatát, éppen ellenkezőleg, a visszatekintéssel szeretne előbbre lépni, hogy felelevenítsenek hasznos gyakorlatokat és értékeket.
Miért kell ennyi élelmiszer-ellenőrzés?
Az élelmiszer-termelés feletti függetlenséget már csak azért is érdemes visszaszerezni, mert adatai szerint az élelmiszerek 40 százaléka rákbetegséget okoz. Ez azért történhetett meg, mert nem tudni, milyen mértékben, de növekszik a génmódosított élelmiszerek mennyisége, egyre több növényvédő szert használnak, és nem tudni, mivel táplálják a haszonállatokat – arról nem is beszélve, hogyan bánnak velük.
Ő pedig másokon kívül azért is gyanakszik, mert bizonyos időközönként beköszöntenek élelmiszerválságok, közben az élelmiszerekben folyamatosan nő a kalória- és a zsírtartalom, és mindkét összetevő túlsúlyt okoz. És nincsenek egészen megbízható adatok, hogy megnyugtassák a lakosságot: a génmódosított élelmiszerek nem okoznak egészségkárosodást se rövid, se hosszú távon.
Kedvező szakjelentés készült az EU-ba, ezen belül Spanyolországba behozott génmódosított kukoricáról. De Duchnak kétségei támadtak, mert ő nagyon kevesli, hogy csupán három hónapig folytak a kísérletek patkányokkal. Már csak azért is, mert minden génmódosított növényfajtáról készült kedvező tudományos szakvéleményre három-négy elutasító jut. Elgondolkodtató tény, hogy közben a génmódosított haszonnövények aránya nő, akárcsak a bennük felhalmozódó rovarirtó szerek mennyisége.
Duch szerint az az ellentmondásos helyzet állt elő, hogy az ő nagyszülei is sokkal jobb minőségű élelmiszereket ettek, de napjainkra már nagyon sok ellenőrzésen kell átesnie mindennek, amit megeszünk. Mégpedig azért, mert veszélyessé tették a korábban roppant egyszerű folyamatot.
Az olcsóság kelepcéje – és a kiút
Duch nem tudja, hogy az élelmiszerekkel vagy a termőföldekkel spekulálnak-e többet, de azt igen, hogy a spekuláció a felelős az élelmiszerek árának rapszodikus, de állandó emelkedéséért. Csak egyetlen jót tud mondani az áruházláncok árairól, de csak látszólag kedvező tény, hogy olcsók az áraik. Ezt a modellt a politikai rendszerek pártolják, és gazdaságosnak állítják be a lakosság előtt. A jelenlegi válság közepette a megfelelő vásárlóerővel nem rendelkező szegények pedig kelepcébe kerülnek, és csak ezt tudják megvenni.
A kivezető út ebből a kelepcéből az olyan mezőgazdasági modell hathatós politikai támogatása lenne, amely nem az áruházláncokat támogatja, hanem a kistermelőket. És ha a politika valóban melléjük áll, mindjárt olcsóbbak lesznek a környezetvédő termékek is. Arról nem is beszélve, hogy a lakosság pénze így végre eljut a legilletékesebb személyekhez, a kistermelőkhöz. Forrás: Mindennapi.hu

Vélemény, hozzászólás?