Posted on

Kikerülhető lesz az ebadó

Az ebrendelet várható módosítása nyomán tovább növekedhet az utcára kitett, kóborló páriák száma, ugyanakkor a jogszabály előnyökkel is járhat, finomíthatja az állattartás körüli szabályok szövevényes viszonyrendszerét – állítják az MTI-Press által megkérdezett szakértői.
A parlament elé kerülő törvényjavaslat ebadó beszedését javasolja az önkormányzatoknak, aminek nyomán előre láthatóan lesznek majd olyan újabb felelőtlen emberek, akik a fizetés helyett egyszerűen megszabadulnak „társuktól”, szélnek engedik őket, növelve ezzel a kóborló gazdátlan kutyák, macskák már most egymillióra becsült számát – vélekedik Király Péter állatorvos.
A Rex Kutyaotthon Alapítványt életre hívó szakember szerint a Rex és a hozzá hasonló, hozzávetően 100 állatmenhely már jelenleg is túlterhelt. Többségük helyszűke és az anyagi nehézségek miatt nehezen képes új kutyákat befogadni, például a Rex várólistáján most is 50 eb sorakozik, mert gazdáik különféle okokból meg kívánnak válni tőlük.
A jogszabály-módosítás örvendetes hozadéka lehet viszont, hogy remélhetően többen ültetnek majd chipet a kutyájuk bőre alá – húzza alá Király Péter. E jelölés ugyanis mentesít az ebadó fizetése alól. Az így beazonosítható ebek nagyobb biztonságban lehetnek, mert ha elvesznek, nagyobb az esély, hogy megtalálják a tulajdonosukat, nem jön el számukra a kóborlással járó „kutyavilág”. A rendelet az állatok ivartalanításának elterjesztését is felgyorsíthatja. A miénknél fejlettebb állattartási kultúrát képviselő angolszász országokban például a házi kedvencek nagyobb hányadánál ily módon előzik meg a nem kívánt szaporodást, nálunk a kisállatok legfeljebb a 40-50 százaléknál élnek a gazdák e családtervezési technikával. Nélküle pedig csak szenvedéssel járó, méltatlan élet vár a világra jövő utódok sokaságára.
Nem jogszabályok kérdése – A kutyatartás elsősorban nem jogszabályok, hanem felelősségérzet, józan ész, empátia, a közösségi élet általános íratlan szabályai követésének kérdése – szögezi le Banos György állatorvos, aki éveket töltött a világ különböző országaiban. Tapasztalata szerint itthon a városokban jóval többen tartanak kutyát, mint más országokban. Az állatszeretetnek ez a megnyilvánulása részben arra vezethető vissza, hogy sokan másod- vagy harmadgenerációs városlakók, akik gyökereikkel a természethez közelebbi falusi élethez kötődnek, számukra a háziállat e világot hozza közelebb, vagy – főként idősebb embereknél – a magány oldását segítheti. Némely embernél viszont az ebtartás lényegében csupán a társas létforma valamiféle leegyszerűsített változatát jelenti, a bonyolultabb emberi viszonyrendszer helyett választják családtagnak inkább a kutyát.
A szakember meggyőződése, hogy lakótelepen például nem való nagy testű, mozgásigényes ugató fajtát tartani – aki ezeket a szempontokat kutyába sem veszi, az sok esetben nem igazi állatbarát. Egyaránt megkeserítheti „leghűbb társa” és az állandó csaholást elviselni kénytelen szomszédjai életét, lényegében „egy adag, önzés által kikényszerített szeretet fejében”. László Erika, az Alapítvány a Macskákért civil szervezet elnöke is a tévesen értelmezett állatszeretetre hívja fel a figyelmet.
Elmondása szerint a lakótelepeken élő, csatangoló macskák etetésével a sok fehérje révén fokozódik a párzási kedv, a túlszaporodott létszám pedig dúvaddá teheti az egyébként szelíd, doromboló jószágot. Etetés helyett – vagy mellett – az ivartalanítást javasolja az elnök. A születésszabályozás 10-12 ezer forintos állatorvosi költségének egy részét a magát adományokból fenntartó alapítvány vállalja magára. Az ivartalanított cica a kicikcakkozott füléről ismerhető fel.
Az alapítványi elnök arra is kitér, hogy a kutya helyett mindinkább a macska tartása a gyakoribb. Ez a háziállat önállóbb, mint a kutya, nem igényli az állandó törődést, elkóborolva magányosan éldegél, nem verődik falkába, ami a kutyák esetében főként vidéken gondot jelenthet az embernek.
Álsír a temetőben – Az Alsónémedi határában 20 éve működő Pet Semetery Kft. ügyvezetője úgy látja, hogy az ebrendelet várható frissítése aligha növeli majd az ország első kisállattemetőjének forgalmát.
Varga Balázs tájékoztatása szerint a gazdasági nehézségek a temető forgalmán is érződnek, egyre kevesebben áldoznak az élők sorából eltávozott kis kedvencük végső nyughelyére a gondozott sírkertben. Ahol egyébként átlag 30-40 ezer forint a temetés költsége. Az állatok számára két hektáros területen berendezett sírkertet még az ügyvezető édesapja, Varga József alapította amerikai mintára.
Jelenleg hozzávetően 3000 apró, szépen karban tartott hant domborodik a temetőben, sok közülük márványtáblával jelölve. A legtöbb sír egy hajdan élt kutya porhüvelyét rejti, de nyugszanak ott macskák, házinyulak, tengerimalacok, papagájok és néhány hátasló is – jeleként annak, hogy a sokféle szeretett élő lény elvesztésénél is azonos mélységű lehet a fájdalom.
Az ügyvezető elárulja, hogy egy álsír is fellelhető a kisállattemetőben. Kislányának megbetegedett kutyáját az állatorvos ugyanis kénytelen volt elaltatni, a játszótárs elvesztésének gyászát a kislány és nagymamája viszont könnyebben képes úgy feldolgozni, ha rendszeresen ellátogatnak a sírhoz abban a hiszemben, hogy kedvencük ott alussza örök álmát. MTI

Vélemény, hozzászólás?