Posted on

Kígyóbőr kereskedelem veszélyezteti az óriáskígyókat

Egy friss elemzés figyelmeztetése szerint az európaiak kígyóbőrből készült divatkiegészítők iránti rajongása komolyan veszélyeztetheti az ázsiai óriáskígyók túlélését.
A délkelet-ázsiai óriáskígyóbőr-kereskedelmet áttekintő tanulmány szerint évente nagyjából félmillió kígyóbőrt exportálnak külföldre – szinte kizárólag az európai divatiparban való felhasználásra – a régió országaiból, és az értékes anyag legális piaci értéke több mint 1 milliárd dollár (217 milliárd forint).
A kígyóbőrök többségéből dizájner kézitáskákat, öveket, pénztárcákat és egyéb divatkellékeket készítenek. Olaszország, Németország és Franciaország a legnagyobb importőrök, míg a bőrök többsége Indonéziából, Malajziából és Vietnamból érkezik. Az óriáskígyóbőrből készült termékek értékesítését szigorúan ellenőrzi a veszélyeztetett, illetve a jelentős populációcsökkenést mutató fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó washingtoni egyezmény (CITES).
“A kígyóbőr-kereskedelemben azonban még mindig problémát jelent az illegális üzletelés, amely komolyan fenyegetheti a faj túlélését” – húzta alá a jelentésben Alexander Kasterine, a Nemzetközi Kereskedelmi Központ illetékese.
Az ellátási láncok nehezen átláthatóak, így a kereskedelem jelentős része valószínűleg a törvények kijátszásával és a fenntarthatósággal összeegyeztethetetlen módon zajlik – figyelmeztet a tanulmány, amely a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) és a vadállat-kereskedelmet megfigyelő TRAFFIC hálózat együttműködésével született.
A feketekereskedelem kiterjedtségét nehéz lenne pontosan meghatározni – az illegálisan értékesített kígyóbőrök nagy része ugyanis felderítetlen marad -, de valószínűleg megegyezik a legális kereskedelem mértékével. A vizsgálat szerint nagyszámú vadon élő óriáskígyót ölnek le még azelőtt, hogy az állatok szaporodni tudnának, illetve az állítólag fogságban tenyésztett példányokról származó bőrök jelentős részét valójában vadon élő egyedekről nyúzzák le.
Az átláthatóság hiányából fakadóan a kvótákat könnyűszerrel átlépik, míg az illegális bőröket a legális szállítmányok közé rejtve csempészik ki az országokból. Az adatok tanúsága szerint az európai divatiparban landol a szállítmányok 96 százaléka.
A tanulmány az ellátási lánc nagyobb átláthatóságát szorgalmazza, olyan “visszakövetési rendszer” kiépítését javasolva, amely révén a fogyasztók pontosan tudhatják, hogy egy adott kígyóbőrtermék legális forrásból származik-e. A tanulmány emellett a “minimális kígyóbőrméret meghatározását” is javasolja a fiatal példányok védelmében.

Vélemény, hozzászólás?