Posted on

Japánok gyilkolják a bálnákat

Illegális bálnavadászat – állami támogatással, másrészt profitéhségből pusztítják a tengeri emlősöket. Bizonyos államok egyenesen berendezkedtek az illegális bálnavadászatra. Bár a Nemzetközi Bálnavadászati Tanács (IWC) 1986 óta tiltja a veszélyeztetett bálnafajok vadászatát, Japán, Norvégia és Izland kibúvót keresnek a rendelet hatálya alól. Ennek módja, hogy a kutatási célú bálnavadászatot bizonyos megkötésekkel engedélyezi az IWC.
Japán – kihasználva ezt a kibúvót – minden évben tudományos céllal több száz csukabálnát pusztít el. De a bálnahús az éttermekben és szusibárokban landol. A három dicső bálnavadász nemzet az 1986-os nemzetközi moratórium óta álcázni kényszerült a bálnavadászatot: Japán és Izland is „tudományos kutatás” ürügyével űzte ezt iparszerűen; míg Norvégia vállalta, hogy kereskedelmi bálnavadászatot folytat. Ennek a három országnak a flottái napjainkban is különös kegyetlenséggel legkevesebb 2300 bálnát gyilkolnak meg évente. Sajnos Dánia – az Európai Unió tagállamai közül egyedüliként – a kereskedelmi bálnavadászati jogok kiterjesztésére szavazott a Nemzetközi Bálnavadászati Tanács (IWC) idei éves ülésén. Ezzel az egyetlen szavazattal megfordult az arány a bálnavadászat ellenzői és támogatói között, ami az első lépésnek tekinthető a kereskedelmi célú bálnavadászat újraindításához.
További rossz hír, hogy Izland ismét bálnákra vadászik. Az izlandi kormány nemrég hozta nyilvánosságra azon döntését, amely szerint hozzájárul, hogy a nemzetközi moratórium ellenére vadászai bálnákat ejtsenek el. 2006. október 22-én, az izlandi bálnavadászok első áldozata: egy különösen veszélyeztetett közönséges barázdásbálna, melyet robbanófejes szigonyágyúval pusztítottak el. Az eset Izland partjaitól kb. 200 mérföldre történt. A közönséges barázdásbálna (Balaenoptera physalus) egykor Földünk leggyakoribb nagytestű bálnafaja volt. Mark Carwardine brit tengerbiológus 1995-ben megjelent Bálnák és delfinek határozó kézikönyve még kb. 120 ezer fős létszámot említ, de 2003-ban számuk már nem érte el az 55 ezret. A világ több kormánya határozottan elítélte az izlandi döntést és követelték az engedély azonnali visszavonását.
Folytatódik a Sea Shepherd harca a bálnákért: Kristóf Veronika immár a harmadik telet tölti önkéntesként a SeaShepherd hajóján a japán illegális bálnavadászat elleni küzdelemben, az Ausztráliához tartozó Antarktiszi Bálnavédelmi Területen. Kifejezetten biztató eseményekről készült beszámolni, amikor hírt kaptak az egyik hajójuk ellen irányuló agresszív incidensről. “A SeaShepherd ebben az évben kivételes stratégiai pozícióból kezdhette meg az Operation Waltzing Matilda elnevezésű bálnavédelmi kampányát. Az Animal Planet csatornán látható “Bálnák háborúja” (Whale Wars I, II) hatására világszerte minden eddiginél nagyobb erkölcsi és anyagi támogatottságban van részünk. A Steve Irwin hajónk mellé csatlakozott az Earthrace sporthajó, melyet a fejlesztő mérnök neve után Ady Gil-re neveztünk át. A mai első jelentkezésemkor pedig a harmadik hajónkról, a Bob Barkerről – melynek kilétét sikerült az utolsó pillanatig titokban tartanunk – terveztem beszámolni, de az események sajnos máshogy alakultak” – kezdi a beszélgetést az aktivista.
“2010. január hatodikán, a délelőtti órákban a Bob Barker hajónk remek manőverezéssel érkezett a Nisshin Maru (a japán bálnavadász-flotta feldolgozóhajója) közelébe, a bálnavadászok csak az utolsó pillanatban jöhettek csak rá, hogy egy harmadik Sea Shepherd hajó ért a nyomukba. Különösen hasznos volt a titoktartásunk, hiszen a japán illetékesek alaposan kitanulmányoztak taktikánkat a filmfelvételek révén, így azt a hajót, melyen én is tartózkodom, a Steve Irwint, közvetlenül a Fremantle-ből történő elindulásunk (2009. december 7.) óta követte a Shonan Maru II. japán kémhajó. Ennek eredményeképpen a bálnavadász-flotta pontosan ismerte aktuális pozíciónkat, így lehetetlenné vált nyomukra bukkannunk”.
“Hiábavaló kísérleteink után, hogy megszabaduljunk hívatlan követőinktől, december végén nem maradt más választásunk, mint a hamarosan amúgy is szükségessé váló üzemanyag- és élelmiszer utánpótlásért visszatérni Hobartba. Rövid, háromnapos hobarti tartózkodás után 31-én este kezdtük meg kampányunk második szakaszát. A természet a segítségünkre sietett, a térségben dúló hatalmas viharban kicseleztük a ránk várakozó Shonan Maru II-őt, és immár teljes sebességgel haladhattunk, hogy csatlakozhassunk saját flottánkhoz, és rábukkanjunk a bálnavadász-flotta nyomára. A Shonan Maru II. sajnos nem folytatott hosszas tétlen várakozást, hanem csatlakozott a bálnavadász-flottához“- magyarázza az ellenfelek pozícióját Veronika.
“Az Ausztráliához tartozó, Antarktiszi Bálnavédelmi Területen az időközben megérkező Bob Barker es az Ady Gil órákon keresztül eredményesen akadályozta a bálnavadászatot január hatodikán. Eredetileg ezt a biztató hírt szerettem volna megosztani a hirado.hu olvasóival” – mondja a Sea Shepherd önkéntese. „A fordulat (sajnos szó szerint) akkor következett be, amikor az akció végeztével az Ady Gilt a Shonan Maru II. vízágyúzni kezdte, majd egyenesen rákanyarodott és keresztülgázolt rajta. A kis sporthajó bármennyire is modern ötvözetből, különleges technológiával készült, nem bírta ki a közel 70 méteres hajó támadását, így hétfős legénységgel a fedélzeten összeroppant. A Bob Barker legénysége kimentette bajba jutott társainkat, de sajnos egy fő, az Animal Planet stáb tagja bordatörést szenvedett a támadás során”.
“A súlyosan megsérült Ady Gilt átmenetileg sikerült a Bob Barker mellé rögzíteni és megakadályozni, hogy az üzemanyag kiömöljön és károsítsa az Antarktisz törékeny ökoszisztémáját. Azonban a közelgő vihar további károkat okozhat sporthajónkon” -mondja az aktivista. „Sajnos a japán illegális „tudományos” bálnavadász-flotta és az őket támogató japán fegyveres erők egyre agresszívebb lépéseket követnek el a profitjuk védelmében. A 2006/07-es kampányunk során még elég volt felbukkannunk a közelükben, hogy befejezzék szégyenletes mészárlásukat. Ahogy a Sea Shepherd tiszteletet parancsoló fekete hajója megjelent, a japán „tudományos” bálnavadász-flotta azonnal felfüggesztette a „kutatást”, hogy azonnal menekülni kezdjenek előlünk”.
“A 2007/08-as kampányunk során már megverték és napokig túszként tartották két aktivistánkat, majd 2008. március hetedikén rálőttek Paul Watson kapitányra, akinek életét csak a golyóálló mellény védte meg, valamint gránátot dobtak a fedélzetünkre, melyben az Animal Planet stáb egyik tagja csípősérülést szenvedett. A 2008/09-es kampányunk során pedig folyamatosan LRAD hangfegyvert és vízágyúkat használtak ellenünk. Tették mindezt úgy, hogy az Antarktisz térségében bármilyen fegyver használata nemzetközi törvény által szigorúan tiltott”.
“Most habozás nélkül keresztülgázoltak egy hajón, melyről tudták, hogy fedélzetén fegyvertelen önkéntesek tartózkodtak. Tisztában voltak vele, hogy akciójukat az Animal Planet stáb tagjai precíz japán kameráik révén rögzítik és online juttatják el a világ hírügynökségeinek” – hangsúlyozza felháborodottan a Sea Shepherd önkéntese, majd folytatja. „Fegyvertelen, nemzetközi önkéntesek vagyunk az egyetlen szervezet hajóin, mely nem demonstrálni érkezett, hanem szembeszáll az önmagát „legnagyobb hatalommá” kikiáltó, japán illegális „tudományos” bálnavadász-flotta ellen, hogy megmentse ezer, halálra ítélt bálna életét az Ausztráliához tartozó Antarktiszi Bálnavédelmi Területen”.

Vélemény, hozzászólás?