Posted on

Hány állat szenvedett a kozmetikumokért?

Közel egy éve csak olyan kozmetikai termékeket lehet a magyar és az európai uniós országok drogériáinak polcain találni, amelyeket nem vetettek alá állatkísérleteknek, ennek ellenére az állatvédők szerint maradt elég ártatlan élőlény a laboratóriumokban. Április 24. a kísérleti állatok védelmének világnapja. “Ha Magyarországon bárhol is folynának szépészeti célú állattesztek, akkor csakis illegálisan” – szögezte le megkeresésünkre Gyertyán István, az Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanács vezetője, hozzátéve, hogy 1998 óta kizárólag orvosi – azaz alapkutatási és gyógyítási –, valamint környezetvédelmi, oktatási és törvényszéki célú állatkísérleti kérelmeket bírálták el.

Az azóta eltelt tizenkét év alatt csupán egyszer fordult elő, hogy kozmetikai célú engedélykérelmet nyújtottak be, amit elutasítottak. Magyarország tehát az 1998-as állatvédelmi törvényével, mondhatni az élen járt az állatkísérleteket korlátozó szabályozások terén. Ezzel megelőztük azt a 2004-es európai uniós rendeletet is, amely megtiltotta a tagországoknak, hogy kozmetikai késztermékeket állatokon tesztelhessenek, ennek ellenére – tavaly májustól már a szépészeti termékek összetevőinek kikísérletezése is tilos a laboratóriumokban sínylődő állatokon – Európában még mindig évi 10-12 millió, itthon pedig több tízezer a kísérleti állatáldozatok száma.
Az illegálisan végzett kozmetikai célú állatkísérletekre azonban egyes állatvédő egyesületek rendszeresen próbálják felhívni a figyelmet. Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület elnöke szerint a neten bárki megtalálhatja azokat a céglistákat, amelyek mintegy mementót állítanak a szépészeti és egyéb iparágak oltárán elpusztult állatoknak. Csakhogy a listákat nem igen látják el dátumokkal, így kérdéses, hogy mennyire tekinthetők aktuálisnak.
Seres Zoltán szerint az állatvédelem nem részsikernek, hanem óriási eredménynek tartja az elmúlt évek változásait, azt, hogy egy új rúzs kifejlesztéséért végre nem kell állatoknak elpusztulniuk, legalábbis az Európai Unió tagállamaiban. Az is hihetetlen eredmény, hogy már tilos kóbor állatokat felhasználni, mert most már csak szocializálatlan egyedeken lehet kísérleteket folytatni. “Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy az ország több száz laboratóriumában még mindig folynak kísérletek a rágcsálóktól a majmokig, orvostanhallgatók pedig rendszeresen mesélik, hogy élve boncolnak állatokat” – von mérleget a pozitívumokból és negatívumokból egyaránt az egyesületi elnök, feltéve azt a nehezen megválaszolható kérdést, miszerint joga van-e az embernek felhasználni az állatokat a saját életének meghosszabbítása érdekében. Valószínű, hogy sokunknál az egyértelmű nem felé billen a mérleg nyelve, ahogy a már említett egyesületnél is. “Szeretnénk elérni, hogy ha már az ember élőlényeken kísérletezik, az a lehető legkisebb fájdalmat jelentse az állatok számára, ezért lenne fontos az alternatív kísérletezési modellek elterjedése” – hangoztatja Seres, aki attól tart, hogy ha belátható időn belül nem teljesítik be a hozzájuk fűzött reményeket az alternatív módszerek, a nagy nehezen elért tiltást több ország is feloldhatja.

„Ha csak nem történik a kozmetikai iparban egy Contergan-méretű világbotrány, véglegesnek tekinthetők a laborállatokkal kapcsolatos vívmányok, mivel az új kozmetikai termékek céljából végzett állatkísérleteket ma már megnyugtatólag lehet alternatív módszerekkel helyettesíteni” – reagál az állatvédők aggályaira Balogh Lajos, a HUCOPA Magyarországi Konszenzus Platform az Alternatív Módszerekért Egyesület elnöke. Mint mondja, szerencsére elindult egy tendencia, egyre több államban, köztük Magyarországon is elkezdték használni az új, humánus eljárásokat. “Egy idő után ezek fognak többségbe kerülni az eddigi, naturális állatkísérletekkel szemben, de hogy ez 2020-ban, vagy 2030-ban valósul-e meg, az a következő OECD-dírektíváktól is függ” – szögezi le Balogh.

Vélemény, hozzászólás?