Posted on

Gyakran az állatvédőknek kell a falusi jegyzőket kitanítani

Milyen lehet leélni tíz-tizenöt évet egy rozsdásodó vashordóban, vagy éppenséggel egy alig félméteres láncra verve? Pokoli és embertelen, de hát erről éppen azok az emberek feledkeznek el, akik állítólagos barátaikat, a kutyákat ilyen sorsra kényszerítik.
A szigorúan őrzött kutyáknak fogalmuk sincs arról, mennyibe kerül az a vaslánc, amely a nyakukban lóg. Csak azt érzik, hogy rövid, nem mozoghatnak szabadon. A törvény úgy rendelkezik, legalább négyméteresnek kell lennie, de a gazdák többségét ez nem érdekli. Vagy tudatlanok, vagy csak spórolni akarnak. A végeredmény ugyanaz, a gondjaikra bízott állatok szenvednek. A riportok meghallgathatja itt.

Nyakas Gábor kutyakiképző elmondta, találkozott olyan esettel, hogy egy kutya nem tudott kiegyenesedni, olyan rövid láncra volt kötve, egy másik állatnak pedig egy kétszáz literes vashordót tettek ki az udvarra ólként. Miután a kutyakiképző meglátta a két eb tartási körülményeit, megkereste a helyi önkormányzat jegyzőjét. Érdekesség a történetben, hogy bár a jegyző nagyon pozitívan és segítőkészen állt a bejelentéshez, de eleinte halvány fogalma sem volt róla, hogy ilyenkor mi a teendő – mondta Nyakas Gábor. Végül az önkormányzat megtette a szükséges lépéseket: az egyik kutyát elszállították egy alapítvány telephelyére, a másik állatnak pedig azóta már megfelelő körülményeket biztosítanak a gazdái.
Nyakas Gábor hozzátette, ha valaki az említett módon, rendkívül rövid láncon, kínok között tartja az ebét, az nem az illető tájékozottságáról, hanem az állatokhoz való viszonyáról szól. Igaz Claudia, a Zala megyei Herosz egyesület állatvédelmi járőrszolgálatának vezetője elmondta, a probléma nem egyedi, a falvakban még mindig nagyon sok helyen tartják rövid láncon a kutyákat. Az egyesület munkatársai próbálnak felvilágosítást adni, arról, hogy a kikötésre használt zsinórnak legalább négyméteresnek kell lennie, és ekkor sem lehet tartósan megkötve tartani az állatot. Az is előfordul, hogy az állatvédő civilek átvételi elismervény fejében ingyen adnak a gazdáknak az addig használtnál hosszabb láncot. Vannak azonban olyan kutyatartók, akikkel békés úton nem lehet mit kezdeni, az egyesület kénytelen a jegyző általi tiltó határozatot kérni ellenük.
Igaz Claudia ezzel együtt megerősítette, hogy a falusi jegyzők nem mindig tudják, mi a feladatuk, ezért előfordul, hogy a számára is felvilágosítást kell adni. Az önkormányzatnál dolgozó hivatalnoknak az egyesület leírja a törvényeket, az aktuális kormányrendeletet és mintát küldenek a tiltóhatározatra. Másképp a jegyzők nemigen foglalkoznak a dologgal – mondta az állatvédő egyesület munkatársa. „Nemcsak attól szomorodik el az ember, hogy milyen körülmények között tartanak láncon kutyákat hazánkban, hanem, hogy egy civil szervezetnek, az állatvédő kollégáknak kell a jegyzőket kitanítani. Ennek fordítva kellene működnie” – mondta Czerny Róbert civil állatvédelmi ombudsman.

Vélemény, hozzászólás?