Posted on

Elkészült a kutyafajták törzsfája, különleges a kuvasz

Egy nemzetközi kutatócsoport közel ezer kutya genetikai vizsgálata alapján megállapította: a korábbi eredményekkel ellentétben sokkal valószínűbb, hogy Kelet-Ázsia helyett a Közel-Keleten háziasíthatták a kutyát. Elkészítették a kutyafajták új törzsfáját is, amelyen a kuvasz önálló ágra került.

Mostanáig általánosan elfogadott nézetnek számított, hogy a kutyákat valószínűleg Kelet-Ázsiában háziasították, bár egyes újabb eredmények felvetették annak a lehetőségét is, hogy ez Afrikában történt meg. Egy most megjelent tanulmányban viszont egészen más eredményre jutottak. Egy minden eddiginél szélesebb körű genetikai elemzés alapján sokkal valószínűbbnek tartják, hogy a háziasításra a Közel-Keleten került sor, ott, ahol egykor a mezőgazdaság először megjelent, s ahol több, ma az ember környezetében élő állatot is háziasítottak.
A kutatók a mostani vizsgálat során 48 000 egyedi mutációt, úgynevezett SNP-t (single nucleotide polymorphism, egypontos nukleotid polimorfizmus, pontmutáció) azonosítottak az állatok genomjában, és ezek alapján végeztek összehasonlításokat a farkasok és a prérikutyák genetikai állományával. A vizsgálatban összesen 85 fajtából 912 kutya vett részt, valamint 225 szürke farkas és 60 prérifarkas. A farkasok a Föld több pontjáról származtak, többek között Észak-Amerikából, Európából, Kelet-Ázsiából és a Közel-Kelet több országából, így Izraelből, Szaúd-Arábiából és Iránból. A korábbi, a kutya eredetét vizsgáló tanulmányokkal szemben jelentős különbség, hogy az összehasonlítás most a teljes genomra kiterjedt. Ezt megelőzően általában csak egy-egy szakaszt vizsgáltak a szakemberek, a kelet-ázsiai eredetet feltételező kutatás pedig nem a sejtmagi, hanem a mitokondriális DNS változékonyságán alapult.
Robert Wayne vezető kutató, a Kalifornia Egyetem (Los Angeles) munkatársa elmondta, hogy az eredmények alapján a kutyák sokkal nagyobb genetikai hasonlóságot mutatnak a közel-keleti farkasokkal, mint bármely más populációval a világon. Szerinte a korábbi, kelet-ázsiai eredetre utaló eredmények azért is szokatlanok voltak, mert semmilyen régészeti lelet nem utalt arra, hogy esetleg ott történt volna meg a háziasítás. A legrégebbi közel-keleti kutyaleletek ezzel szemben körülbelül 12-13 ezer évesek. A legkorábbi ismert kutyamaradványok egyébként Belgiumból és Nyugat-Oroszországból származnak, a belga lelet 31 ezer éves, az orosz pedig körülbelül 15 ezer.
Wayne kiemelte, hogy az eredményeik azért nagyon jelentősek, mert ők nemcsak egyetlen szakaszt hasonlítottak össze, hanem 48 ezer különböző ponton vizsgálták meg a teljes DNS-t, így a különböző kutyafajtákat is összehasonlíthatták. Nagy meglepetésre kiderült, hogy a kutyafajták törzsfája merőben hasonló ahhoz a felosztáshoz, amit a kutyatenyésztők a különböző típusú fajták elkülönítésére használnak. (Az eredményeket az Egyesült Államokban használatos felosztással vetették össze, Európában ez némileg eltérő.) Ez arra utal, hogy a fiatalabb fajtákat az adott fajtacsoport más, már meglévő fajtáiból tenyészthették ki.
Elsőre ez nyilvánvalónak tűnhet, ám korábban nem gondolták, hogy ennyire szoros rokoni kapcsolat lehet a fajták között. Kivételt képeznek a társasági kutyák közé tartozó ölebek, amelyeknél több más fajtával való kapcsolatot is kimutattak, például terelőkutyákkal és retrieverekkel. Ezekben az esetben az egykori tenyésztők valószínűleg egy nagytestű fajtát kereszteztek egy kistestűvel, hogy új genetikai háttérrel hozzanak létre egy törpe fajtát. A Kelet-Ázsiából származó kutyafajtákról pedig kiderült, hogy csak távolabbi kapcsolatban állnak a közel-keleti farkasokkal, ehelyett közelebbi kapcsolatot mutattak a kelet-ázsiai rokonukkal. Ezek a fajták valószínűleg többször is keveredhettek a kelet-ázsiai farkasokkal, ám azt nem tudni, hogy ez mikor történhetett. Magyar vonatkozású érdekesség, hogy a törzsfán külön ágra került a kuvasz: a cikk szerint néhány más fajtával egyetemben esetükben ellentmondás volt a genetikai és funkcionális besorolás között.

A kuvasz

A kuvasz egyik legrégebbi kutyafajtánk, elődei a honfoglaló magyarokkal kerültek a Kárpát-medencébe. Pásztorkodó őseink a komondorral együtt a nyájak őrzésére használták a ragadozók és a tolvajok ellen. A kuvasz és a komondor története összefonódik, kérdés, hogy maradhatott fenn egymás mellett a két, azonos feladatot ellátó, hasonló méretű és színű fajta. Egyes elképzelések szerint valamilyen felhasználási különbség mégis lehetett a két fajta között, s a kuvaszt vadászatra is használhatták, de az is lehet, hogy már őseinknél is szerepet játszott a küllem. A két fajta hasonló, fehéres színére a magyarázat egyszerű, ugyanis a világos színű kutyát sokkal könnyebb volt elkülöníteni az éjszaka támadó farkastól. A pásztorkodás megszűnésével a kuvasz bekerült a tanyákra, falvakba, ahol területőrzésre használták, s használják ma is. Küllemileg hozzá hasonlító fajta a lengyel tátrai juhászkutya és a szlovák csuvacs.

Vélemény, hozzászólás?