Posted on

Egyre több csapás pusztít a Földön

Az elmúlt években – úgy tűnik – megszaporodott a természeti katasztrófák száma. Mi állhat ennek a hátterében? Erről kérdeztük Timár Gábor egyetemi docenst, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetőjét.
A közelmúltban Magyarországon is érezhetően rengett a föld, szerencsére elenyésző károkat okozva. Japán észak-keleti partvidékét viszont a Richter-skála szerinti 9,0-s erősségű földrengés rázta meg, rá két hétre pedig Myanmarban, Tacsilek városban a thaiföldi határ közelében rengett a föld 6,8-as erősséggel. Arról is nap mint nap hallunk, hogy 1750-től napjainkig bolygónk átlaghőmérséklete több mint 0,9 Celsius-fokot emelkedett – ebből 0,6 fok az utóbbi ötven év számlájára írható. A jövőben ennél jóval radikálisabb változás is bekövetkezhet: az elkövetkező évtizedben akár évente 0,1–0,2 Celsius-fokot is emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete. Vajon összefüggésbe hozhatók a Föld felszíne alatti történések, a légkör melegedésével? Nekünk is tartanunk kell egy erősebb rengéstől? Egyáltalán mi az oka a földrengéseknek?
– A Földnek három fő rétegét különböztetjük meg. Kívül helyezkedik el a földkéreg, alatta a köpeny, és legbelül a mag, amely szilárd belső részből és az azt körülvevő folyékony halmazállapotú anyagból áll – mondta Timár Gábor egyetemi docens, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetője.
– Földünk több tíz kilométer vastag, szilárd kérgét több kőzetlemez alkotja, ezek jégtáblákhoz hasonlóan „úsznak” az alattuk elhelyezkedő felső köpeny, az asztenoszféra anyagán. Ezeket a „jégtáblautánzatokat” a földköpenyben jelentkező áramlások hajtják. Amikor az óceáni kéreg eléri a szárazföldet, becsúszik a földköpeny alá, ami a földkéreg alatt helyezkedik el. Ezt nevezzük lemeztektonikának. Amikor már nem bírják a keletkező feszültséget, a sok felgyülemlett energia földrengés formájában oldódik fel. Ez jelentősen átrendezi a két kőzetlemez felszínét, és akár több tízméteres szintbeli eltéréseket okozhat a rengés előtti állapothoz képest. Ilyen földrengés történt Japánban, ami az eddig mért rengések közül a negyedik legerősebb volt – mondta lapunknak a szakember. A legveszélyesebb helyek ilyen szempontból a csendes-óceáni tűzkör mentén találhatók, ahol a vulkáni tevékenység és a kőzetlemezek találkozása miatt kifejezetten gyakoriak a földrengések. Magyarországon is folyamatosan mozog ugyan a föld, de a rengések többségének magnitúdója nem éri el a 2,5-ös értéket, vagyis gyakorlatilag észrevétlenül zajlik, ez az úgynevezett mikroszeizmikus rengés.
A GeoRisk Földrengéskutató Intézet adatai szerint évente 100-120 ilyen rengés megy végbe Magyarországon, míg 5,5- 6-os erősségű (makroszeizmikus rengés) csak ötvenévenként van.
– Földrengések mindig is voltak, a gyakoriságuk nem mutat növekvő tendenciát, legfeljebb erősebb a sajtójuk – nyugtat meg Tímár Gábor. – A globális felmelegedés mindezt nem befolyásolja, hiszen a földrengéseknek és az általuk kiváltott szökőáraknak teljesen más okai vannak.
Ennek ellenére a globális felmelegedés következményeit sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hiszen szélsőséges időjárást hoz magával, ami gyakori aszályhoz, árvizekhez, rendkívüli mennyiségű csapadékhoz és hóviharokhoz, hurrikánokhoz, szökőárakhoz, földcsuszamlásokhoz vezethet, továbbá a termékeny területek sivataggá válhatnak. A legnagyobb veszély az állatvilágot fenyegeti. A Föld déli és északi pólusán található vastag jégsapkák olvadása miatt sok sarkvidéki állat vadászterülete csökken, ami fokozatos pusztulásukhoz vezet. Ha a tengerek és óceánok felmelegednek, megváltozik a kémhatásuk, így a bennük élő állatok és növények nem tudják kiválasztani a számukra szükséges meszet a megváltozott összetételű vízből, így ők is a kipusztulás szélére sodródnak, ugyanígy a velük táplálkozó állatok.
Nemcsak az állatokat, az embereket is közvetlen veszély fenyegeti. A jégtakaró olvadása miatt megemelkedő tengervíz elöntheti a szárazföldi területeket, a tudósok szerint például Hollandia teljesen víz alá kerülhet, ha ilyen mértékben folytatódik a felmelegedés.
A megoldás tehát mindenképpen az odafigyelés. Próbáljunk meg minél kevesebb energiát használni, minél kevesebb káros anyagot a levegőbe juttatni. Bár a globális felmelegedés hatását nem érezzük annyira közelinek és „valódi veszélynek”, mint a földrengéseket, káros hatása akár többszöröse is lehet, mint a földrengések által okozott pusztítás – írja a Bors.

Vélemény, hozzászólás?