Posted on

Kínában kutatja őseink történetét David Attenborough!

A világhírű brit természettudós, Sir David Attenborough Kínába utazott, hogy a gerincesek kialakulását bemutassa. Kínában ugyanis ritka fosszíliák kerültek elő az utóbbi időben, melyeket a nyugati tudósok még nem vizsgáltak meg behatóan. Attenborough a paleontológia legfrissebb felfedezéseit mutatja be, melyek vadonatúj irányokat jelölnek ki a kutatók számára a gerincesek evolúciója területén.

David_Attenboroughs

„A szemünk láttára történtek a felfedezések, többek között 47 millió éves élőlények maradványaira is bukkantunk. Ráadásul a madarak evolúciójának kérdésére, amely eddig fehér folt volt előttünk, a kínai felfedezések elég határozott választ adtak” – mondja David Attenborough, aki a háromszoros Emmy-díjas sorozat, Az Élet keletkezése után újabb nagy jelentőségű dokumentumfilmmel jelentkezik.

Az állatvilág története David Attenborough-val című sorozat a Földet jelenleg uraló gerincesek – halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök – sikersztoriját tárja elénk közérthető magyarázatok és csodálatos felvételek segítségével. Az 500 millió évet felölelő idő- és térbeli utazásunk során a közelmúlt valamennyi kulcsleletének feltárási helyére eljutunk, így többek közt Kínába is, ahonnan az utóbbi időben egyre-másra kerülnek elő a forradalmi jelentőségű, a paleontológusokat sose remélt információkhoz juttató állatmaradványok.
Az állatvilág története David Attenborough-val című kétrészes sorozat első epizódja február 9-én 18 órakor kerül bemutatásra a National Geographic Channel műsorán, melyben látványos számítógépes grafikák egészítik ki a legújabban megtalált fosszíliákról készült felvételeket, és mutatják be az egyszerű felépítésű halaktól kiindulva a gerincesek kialakulását. A sorozat második része február 16-án 18 órakor látható a NatGeo-n, melyben David Attenborough az emlősök történetét idézi fel. További információk itt.

Posted on

Élelmiszeripar Rt – Leleplező film

elelmiszer_ipar_rt_filmMegdöbbentő tények: mit is eszünk valójában, hogyan készülnek ezek az élelmiszerek, milyen hatással vannak az egészségünkre és hogyan söpör végig ez a változási hullám a világ élelmiszeriparán.
Drámaian megváltozott az amerikai élelmiszer-termelés az elmúlt harminc évben. Hol van az az idő, amikor az élelmiszerek a farmergazdaságokból kerültek a háziasszonyok asztalára? Manapság ipari méretekben folyik a mezőgazdasági termelés, és a pénzhajhászás háttérbe szorította az élelmiszerbiztonságot és a fogyasztók egészségét. Miközben a földeken génkezelt terményeket termesztenek, az állatokat is antibiotikumokkal tömik. A filmesek szerint mindez szorosan összefügg a lakosság elhízásával, a különféle betegségek terjedésével, a környezetszennyezéssel. Az egyetlen kiutat az öntudatos vásárlók és a biotermesztés jelenti.
Az Élelmiszeripar Rt. fellebbenti a fátylat az amerikai élelmiszeripar visszásságairól, miközben bemutatja azt a látszólag jól működő „élelmiszergyártó” gépezetet, amely az amerikai kormány szabályozó szerveinek – USDA (az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium) és FDA (az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyezési Hatóság) – hallgatólagos beleegyezésével működik, ez azonban a fogyasztók előtt mindezidáig rejtve maradt.

A film arra a következtetésre jut, hogy az Egyesült Államok élelmiszer-ellátását kézben tartó öt mezőgazdasági nagyvállalat az üzleti nyereséget gyakran a fogyasztók egészsége, az amerikai gazdák megélhetése, a munkások biztonsága és környezetünk megóvása elé helyezi. A csirkének vastagabb a melle húsa, a sertéskaraj szinte tökéletes, a szójabab ellenáll a gyomirtó szereknek, a leszedett paradicsom pedig sosem romlik meg, azonban szembe kell néznünk az ártalmas E. coli nevű baktérium új fajtáival, amelyek évente mintegy 73 ezer amerikainál okoznak megbetegedést. Hatalmas gondot jelent a sok embert érintő és különösen a gyerekek körében jellemző kóros elhízás, valamint a felnőttek körében már szinte járványszerű méreteket öltő cukorbetegség.
A 2008-as dokumentumfilmet az Emmy-díjas Robert Kenner rendezte. A rendező hat évig dolgozott azon, hogy az Élelmiszeripar Rt. képernyőre kerülhessen, maga a film készítése három évig tartott. Kenner saját bevallása szerint a költségvetés nagy részét ügyvédekre költötte, hogy megvédje magát a filmben kritizált élelmiszeripari cégek, növényvédőszereket és műtrágyát gyártó cégek és más vállalatok által indított jogi keresetek ellen. Forrás: Pozitivnap.hu.

Posted on

Pénzhiány miatt viszik vissza a kutyákat a menhelyekre

Pénzhiány miatt viszik vissza a kutyákat a menhelyre. Ha az újságírás során a kutyák szóba kerülnek, akkor Kovács Violetta neve is felbukkan előbb-utóbb, hiszen egy élő legendának számít a szakmában. Számos könyvet és talán ezernyi cikket is írt a négylábúakról és ő a Naplónak is az állandó állatvédelmi szakértője.

Nos, Kovácsa Violetta legutóbb egy igazán megrázó jelenséggel kereste fel a szerkesztőséget. Merthogy azt mondja, az utóbbi időkben egyre több olyan család van, amelyben a pénzhiány miatt már nem tudják eltartani a házi kedvencet, ezért be- vagy visszaadják a kutyákat a menhelyeknek.

Posted on

Kutyadrámák

Kutyadrámák a hétköznapokban. Egy megható kutya Rómeó és Júlia történet kerül terítékre a Naplóban, aztán egy család, ahol már eladogattak mindent, ami mozdítható volt, még a kocsit is vissza kell vinni, aztán el kell adni a házat és végül, ami a legfájóbb, be kell vinni a kutyust is a menhelyre.

Ráadásul a szülők négyéves kislánya erről még nem is tud…

Posted on

Nemcsak a kutyáknak, a gazdiknak is elkél a nevelés

Nevelés, tanulás, tanítás, kiképzés, szoktatás, tréningezés – mind szükségszerű és fontos dolog, az ember és a kutya életében szinte egyformán és egyaránt. Ezek hiányából eredően számtalan probléma adódik manapság az ember és kutya kapcsolatában. Ezek közül sok megelőzhető lehetne, ha a kutya nevelésének valamilyen szintű szakszerű oktatás, tanítás szerves részét képezte volna.

Mi mindent képesek megtanulni a kutyák és mi mit művelünk velük, hogy azért ne csináljunk belőlük teljesen bohócot?
Egyre gyakrabban találkozhatunk ún. nemkívánatos viselkedésformákat mutató kutyákkal, és sajnos szintén gyakorta kóros viselkedészavarban szenvedő ebekkel is. A változtatásra, kijavításra természetesen ma már megfelelő módszerek és eszközök állnak rendelkezésre. Viszont ezek javarészt csak akkor vezetnek eredményre, ha a kutya legalább az alapengedelmességi ismeretekkel rendelkezik.
Egyre gyakrabban “5 + 2”-nek nevezik ezt a kutyával foglalkozók. Ez nem mást jelent, mint az 5 alapvezényszót, kommandót, kutyatulajdonosi kívánságot: 1. a behívást, 2. a leültetést, 3. a fektetést, 4. a helyben maradást, 5. a pihenő-, ill. alvó helyre küldést, a “+ 2” alatt pedig az úgynevezett “feloldó” és a “tiltó” vezényszót, utasítást kell érteni. Az első megszabja, hogy a korábban kiadott utasítást már nem kell tovább a kutyának végrehajtania, ismét maga dönthet cselekvése irányáról és mikéntjéről. A második pedig általános tiltást jelent, megszabva, hogy a kutyának mit nem szabad tennie, vagy hogy amit éppen elkezdett csinálni, azt a “falkavezér” nem tartja helyesnek.
Ezt manapság egy jó szakkönyv segítségével, vagy akár anélkül is, minden kutya gazdája saját maga is megtaníthatja a kutyájának. A gyakorlatban azonban nagy segítséget jelenthetnek a kutyaiskolák, illetve azok magas szinten képzett szakemberei. Melyik kutyaiskola milyen, és melyik felel meg legjobban az adott ember/kutya párosnak? Ebben próbálunk az alábbiakban segíteni és tanácsot adni, kutyaiskolai szakemberek bevonásával.
Az EU országaiban nincs egységes jogi szabályozás arra, hogy ki alapíthat és vezethet úgynevezett kutyaiskolát. A szakmai színvonal és az egyes iskolákban követett módszerek meglehetősen széles skálán mozognak. Jelenleg a magyarországi klasszikus kutyaiskolák tevékenysége – tisztelet a kivételnek – leginkább az alapengedelmeségi kiképzésre, az őrző-védő munkakutya-kiképzésre koncentrál. Néhány helyen, fölismerve a mai divatos kutyás szabadidős és sporttevékenységek adta lehetőségeket, agility, dog-dancing és sportkiképzéssel teszik programajánlatukat sokoldalúbbá és vonzóbbá a kutyaiskolák. Ettől eltekintve, természetesen van különbség az egyes kutyaiskolák és az ott tevékenykedő szakemberek, kiképzők, trénerek minőségében és módszereiben. Nem csoda tehát, hogy manapság egy újdonsült kutyatulajdonos nehezen igazodik el és sok esetben tanácstalan, hogy melyik kutyaiskolát válassza, melyik felelne meg legjobban az ő személyes adottságainak, elvárásainak és nem utolsósorban a kutyájának.
Bentlakásos oktatás? – A kutyaiskolák programajánlatai, különféle újságok hirdetései között gyakorta találkozni többnapos vagy hetes bentlakásos kiképzési, oktatási lehetőséggel. Ez röviden azt jelentheti, hogy a kutyatulajdonos leadja a kutyáját, neveletlenül, kiképzetlenül, viselkedészavarosan, vagy ha úgy tetszik, “bután”, majd egy bizonyos idő után és bizonyos összeg kifizetése után elhozza a kutyáját – megnevelten, kiképzetten, viselkedészavaroktól mentesen, ha úgy tetszik: “okosan”. Kétségtelenül jól hangzik ez így, legalábbis az avatatlan, kutyás ismeretekben teljesen járatlan emberi logika szerint. Ám ha viselkedéstanilag, vagy a “kutya, mint falkaállat” szempontjából jobban megvizsgáljuk, van néhány ellentmondásos, vagy enyhén szólva helytelennek mondható pontja ennek módszernek.
– A kutya önszántán kívül, ha rövid ideig is, de elszakítva kell éljen a gazdájától, embertársaitól, a korábban megszokott falkájától és környezetétől. A bentlakásos kutyaiskolába leadott kutyának az idegen szagok, zajok, emberek, ingerek által elszakadási stresszállapotot okoz a gazdája. Közismert az egyedül hagyott kutyák problémás viselkedése, tombolása, ugatása, vonyítása, vagy szomorú, befelé forduló melankóliája. Ezen állapotok valamelyikében a kutyának ráadásul még szembesülnie kell azzal az elvárással is, hogy koncentráltan, figyelmesen tanulnia kellene. Egyértelműen bizonyított az a tény, hogy egy kutya a gazdájától, vagy annak jelenlétében, a gazdája közreműködésével sokkal intenzívebben, jobbkedvűen, hatékonyabban tanul, mint az ellenkező esetben.
– A gazdinak otthonról semmilyen ellenőrzési lehetősége nincs afelett, hogy milyen szakmai felkészültséggel, ki és mennyi időt foglalkozik a kutyával.
– A gazdinak nincs ellenőrzési lehetősége arra vonatkozólag, hogy milyen oktatási módszert, technikai eszközt használnak a kutyájánál.
– Gyakorta nem sokat használ, ha a kutya idegen embertől, idegen környezetben tanul meg valamilyen módon viselkedni, mert így a saját egyéni környezetében és saját embertársaitól nem tanul meg semmit.
A jelenlegi, civilizált környezetben élő kutyák rendkívül fokozottan embercentrikusak, nagyon ragaszkodnak gazdájukhoz, embertársaikhoz. Egy tudományos elemzés során 12 farkas- és 12 kutyakölyköt (különböző anyaállatoktól) születésük után azonnal elválasztottak anyjuktól. A 24 állatot egyforma feltételek mellett gondozónők nevelték 8 hetes korukig. Ez idő alatt a kölykök semmilyen más élőlénnyel nem kerültek kapcsolatba, csakis kizárólag egy emberrel: a gondozóval. A kísérlet következő részében egyenként egy hosszúkás matrac közepére helyezték a kölyköket. A matrac egyik végén egy idegen ember ült, a másik végére egy rendkívül nyugodt, közömbös, öreg belga juhászkutyát ültettek. Amiben a farkas- és kutyakölykök szinte kivétel nélkül megegyeztek: nedves foltot hagytak maguk után a matrac közepén. Amiben viszont különböztek: a farkaskölykök mind a belga juhászkutyához mentek, vagy legalább is abba az irányba indultak el, a kutyakölykök pedig kivétel nélkül a matrac végén ülő emberhez igyekeztek eljutni. Ez egyértelmű bizonyíték arra, hogy a kutya életében mennyire elválaszthatatlan és fontos szerepet játszik az emberi társ, akivel falkaélete kialakult, akihez érzelmileg, bizalmilag leginkább kötődik.
Csoportos vagy egyéni oktatás? – Szintén nem elhanyagolható szempont, hogy a kutyaiskola csak csoportos vagy egyéni foglalkozásokat is tart. Mind a két változatnak vannak előnyei és hátrányai. Hogy melyik kutyának, melyik életkori fázisban mi az alkalmasabb, azt jó esetben a kutyaiskola vezetője egy előzetes beszélgetés alkalmával, esetleg a kutya előzetes megfigyelése után tudja eldönteni. A gyakorlatban olyan eset is előfordul, hogy a csoportos foglalkozásból ki kell venni egy kutyát, mert valamilyen oknál fogva nem tudja figyelmét a többi kutyatárs jelenlétében összpontosítani. Más esetben túlzottan zavarja a többieket a hatékony tanulásban. Az is meghatározó, hogy mi a tanulás vagy a tréning célja. Bizonyos szoktatási gyakorlatokat, tréningcélokat nem lehet egyéni foglalkozásokkal elérni. Ám ugyanez ellenkezőleg is igaz lehet: egy kutya (néha az ember) kitűzött célját nem mindig lehet csoportos foglalkozás keretébe beleilleszteni.
Külön említést érdemel a csoportok nagysága. Ennek egyik tényezője a rendelkezésre álló terület mérete. Kutyaiskolai tevékenységre ideálisnak mondható a 2000-3000 m2-es terület. Ekkora helyen maximum 4-6 kutyával és emberrel lehet figyelmesen, hatékonyan, informatívan csoportos foglalkozást tartani. A másik tényező, hogy egy-egy oktató vagy tréner képtelen jónak mondható szinten hatnál több embernek és kutyának információt átadni, azok mozgását koordinálni, megfigyelni és rájuk felügyelni.
A csoportos foglalkozások külön kategóriáját képezik az ún. “kölyökkutya”, vagy “kutyaóvoda” foglalkozások, melyek nagyon fontos és lényeges részét kell hogy képezzék a kutyaiskolák tevékenységének. Ezeken lehet alkalmat adni a tapasztalatlan, újdonsült kutyatulajdonosoknak a kutyatartási, kutyanevelési alapinformációk megismerésére és kölcsönös kicserélésére. A kölyökkutyáknak lehetőséget lehet adni arra, hogy szocializálódása tökéletesebb, a későbbi emberi elvárásoknak megfelelőbb legyen. A jelen környezetünkben – itt és most, Európában – a szocializálódás egyik fontos részét képezi, hogy a kölyökkutya rendszeres kontaktusba kerüljön más kutyákkal, nemre, korra, fajtára, méretre, színre való tekintet nélkül. A kutyaiskoláknak egészségügyileg és szakmailag ellenőrzött körülmények között lehetőséget kell nyújtaniuk arra, hogy a kölyökkutyák már a szenzibilis fázisban (8 és 12 hetes koruk között) játékosan, csoportosan kontaktust vehessenek föl egymással és idősebb kutyatársaikkal, illetve idegen emberekkel.
Fontos, hogy ez esetben a kutyaiskolák szigorúan vegyék az oltási, féregtelenítési kötelezettséget, illetve ezek ellenőrzését, mivel a kölyökkutyák ebben a korban sokkal fogékonyabbak a fertőzésekre, baktériumokra, vírusokra, mint korosabb társaik.
Nem utolsósorban itt kell megemlíteni, hogy a kölyökkutya-tulajdonosokból lesznek a kutyaiskolák későbbi potenciális kuncsaftjai, tehát amelyik kutyaiskola erre a területre nagy hangsúlyt fektet és kiváló színvonalat nyújt, az egyben a jövőjét alapozza meg.
Otthoni oktatás? – Ez az oktatási forma abból a logikus fölismerésből fakadt, hogy a jelenlegi kutyatartók túlnyomó részének törzskönyv nélküli vagy keverék kutyája van, ennélfogva nem vonzódnak sem az FCI küllemkiállításokra felkészítő tanfolyamaihoz, sem pedig a különféle fajtaegyesületek, szervezetek, csoportosulások kutyaiskoláihoz, de még csak a munkakutya-kiképzőkhöz sem. ráadásul nekik más az igényük, elvárásuk, elképzelésük az egész kutyaiskola, kutyaoktatás témakörről. Nem akarják, hogy a kutyájuk körbefusson a ringben és megálljon a bíró előtt, eltűrve, hogy annak ellenére, hogy ő nem falkatag, mégis beletúrjon a fogai közé. Nem akarják, hogy a pincherjük átugorja a kétméteres palánkot, vagy a collie-juk szabályosan fogja a csibészeltető segéd kipárnázott karját. Ezeknek a kutyatartóknak másfajta, egyre szaporodó hétköznapi elvárásai vannak kutyáikkal szemben.
Néhány példa, hogy mik ezek az elvárások:
– a kutya nyugodtan maradjon otthon egyedül,
– ne kezdjen tombolni, ha idegen jön a lakásba,
– legyen szobatiszta,
– ne ugráljon föl a gyerekre,
– szálljon be az autóba és ott nyugodtan maradjon,
– ne kaparja ki a kertben a virágot.
Ezt a fölsorolást bizonyára sok olvasó tovább tudná – saját tapasztalatai alapján – folytatni.
Ezeket és az emberi alapelvárásokat (nyakörvhöz, hámhoz, pórázhoz szoktatás, a kutya nevének megtanítása stb.) sokkal jobban meg lehet tanítani az ember és a kutya megszokott környezetében, mint a kutyaiskolában.
Ugyancsak elgondolkodásra érdemes minden kutyaiskolai szakember számára az a gyakran hallható kutyatulajdonosi panasz is, hogy “a kutyaiskolában mindent megcsinál a kutyám, de itthon nem fogad szót”. Ennek oka egyetlen esetben sem a kutya! Feltehetően ezen esetekben az otthoni oktatás vagy a kettő kombinációjának (a kutyaiskolában is,és otthon, a megszokott környezetben is) eredménye nem okozott volna csalódást a gazdinak.
Az sem elhanyagolható tény, hogy a kutyatartók nagy részének egyre inkább behatárolt az időbeosztása. Van ideje a kutyájával foglalkozni, de akkor, amikor ő akarja, naponta változó időpontban, szinte telefonhívásra kell a kutyatrénernek a helyszínen lennie. Ez ellentmond a hagyományos kutyaiskolai órarendbeosztásnak (ekkor-ettől-eddig). A kutyaiskoláknak a jövőben rugalmasan, autóval gyorsan a helyszínre érkezni tudó, éjjel-nappal mobiltelefonon elérhető oktatókra és trénerekre lesz szükségük, akik a személyi és helyi adottságokat figyelembe véve a kutyának és embernek egyaránt testreszabott oktatási programmal rendelkeznek.
Az a fontos, hogy a kutya hogyan tanul – Az ember sok mindenre és sokféleképpen taníthat meg egy kutyát. Mielőtt valaki kutyájával egy kutyaiskolába beiratkozik, ajánlott minél többet megtudnia a vezető és az ott dolgozók szakmai képesítéséről, továbbképzéseiről, speciális szakterületeken szerzett képesítéseikről, és nem utolsósorban ezek időpontjairól. Egy több évtizeddel ezelőtt szerzett “koszorús mesterkiképző” cím nagyfokú tapasztaltságra éppen úgy utalhat, mint idejétmúlt, nem időszerű módszerekre.
A “klikkertréner” megnevezés mögött állhat néhány napos, internetről merített elméleti ismeretanyag éppen úgy, mint egy korszerű és kiváló oktatási módszer többéves komoly gyakorlati ismerete.
A kutyaiskolák szakembereinek manapság elegendő módszer és technikai segédeszköz áll rendelkezésére, hogy a kutyatulajdonosok igényeit és kívánalmait maximális kielégítse. Semmi nem indokolja, hogy az állatnak fájdalmat okozó módszereket kelljen alkalmaznia. Annál is inkább, mert a fojtónyakörv, szöges nyakörv, elektromos sokkhatást okozó berendezések használata, a kutyaverése, bármilyen eszközzel történő bántalmazása sérti az 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről II. fejezet 9 § / 1. pontjában kimondottakat. (Ausztriában már törvényileg tilos a Teletakt, Innotek és hasonló eszközök forgalmazása és használata, Németországban most van folyamatban a BHV – kutyanevelők és viselkedési tanácsadók szakmai szövetsége – indítványozására a készülékek általános betiltása.) Egy bernáthegyivel vagy egy német doggal begyakorolni valamit természetesen más, mint egy chow-chow-val vagy egy tacskóval. A fajtabeli különbségek sok esetben más és más oktatási módszert igényelnek. Az igazán jó kutyaiskola figyelembe veszi ezt a csoportbeosztásnál és az egyéni oktatásnál egyaránt.
A kutyaiskolai foglalkozás minőségét legjobban mindenki a saját kutyáján mérheti le. A kutya mozgása, testbeszéd-jelei, csillapító jelei mind árulkodó jelek arra vonatkozólag, hogy jól érzi-e magát a kutya a kutyaiskolában, szívesen tanul-e, jó hangulatban, koncentráltan vesz-e részt a gyakorlatokon, vagy nem. Tanácsolni tudom mindenkinek, hogy próbálja ki kutyájával a kutyaiskolát, kérjen egy ingyenes próbaórát, mielőtt döntését meghozza és a szerződést vagy megállapodást aláírja. Figyelje meg kutyáját ott, a helyszínen! A hátsó lábak közé behúzott farok, erős lihegés, gyakori ásítás, a kutya fejének gyakori ide-oda forgatása, a hasmenés a leggyakoribb jelei annak, hogy a kutya nem érzi jól magát a kutyaiskolában, hogy stresszt, nem pedig szórakozást, örömöt okoz neki az ottlét.
Gondoljon rá, hogy Ön most a kutyája helyett is olvasott – az ember és a kutyajobb együttéléséért! Forrás: Kutya.hu