Posted on

Még mindig sok a chipnélküli kutya

Az állatorvos szerint akár 4-5 évbe is telhet, mire valamennyi eb chipet kap. Sok tulajdonos még ragaszkodik a kutyák tetoválásához.

A kutyák után a lovakat is chippelik. Főképpen elektronikus azonosítóval, chippel jelölik majd a lovakat és a lóféléket az egyedi azonosítást, nyilvántartást és nyomon követést szabályozó, a kormány által már elfogadott rendelet hatályba lépése után – tudatta a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM).
A közlemény szerint az új azonosítási rendszer és az életre szóló azonosító okmány biztosítja a lófélék – ló, szamár, öszvér – nyilvántartásával, törzskönyvezésével és szállításával kapcsolatos információkat.
A tarkószalagba beültetett chippel lehetővé válik a lovak kíméletes, állatvédelmi szempontból aggálymentes jelölése. A magyar lótenyésztési hagyományokra tekintettel azonban a törzskönyvezett lófélék esetében az alternatív jelölési módszerek, mint a bélyegzés, sütés továbbra is alkalmazhatók – hívta fel a figyelmet a VM.
Az általános és egységes azonosítási rendszer kiépítése érdekében a ló tulajdonosa köteles az állat hathónapos koráig vagy az elválasztásáig elvégeztetni a jelölését.
A beültetett chippel a ló jelölését és azonosítását igazoló lóútlevelet is kap a tulajdonos. A törzskönyvezett lófélék lóútlevelét a törzskönyvet vezető tenyésztő szervezet, a nem törzskönyvezettekét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal adja ki. A hatósági bizonyítvány egész életre szól, az állat elhullása esetén vissza kell juttatni a lóútlevelet kibocsátó szervnek.
A chippel történő jelölést a szolgáltató állatorvos vagy az állatorvosi asszisztens, az alternatív jelölést a lóútlevelet kibocsátó szervezet más megbízottja is végezheti.
Az állatok nyomon követése érdekében az azonosító okmánnyal és az állattal kapcsolatos változásokat(a tulajdonosváltozást, az okmány elvesztését, az új tartási helyet, az elhullást) kötelező bejelenteni – áll a közleményben.

Posted on

Dr. Diószegi Zoltán

Kis túlzással állíthatjuk róla, hogy olyan, akár a filmbéli dr. Dolittle, aki ért az állatok nyelvén. Számára a szakmája mindennapos kihívás, míg másoknak valóságos csoda.
Az állatbarátok országszerte ismerik dr. Diószegi Zoltán nevét aki évtizedek óta Budapest belvárosában, a Szent István Egyetem Állatorvos-tu- dományi Karának Kisállatklinikáján ment életeket. A neves specialistáttát nemrég meglátogatuk a munkahelyén, egy “átlagos” hétköznapon. Nem kis meglepetésünkre már kora reg gel tele volt a váró rémült és értetlen tekintetű házi kedvencekkel és aggodalmaskodó gazdáikkal.
örökre belém égett egy súlyos csonttörést állítottak helyre. Meghatározó élmény volt látni, hogy egy törött lábból csinálnak egy használható, jól működő végtagot Ez indított el az úton, és talán ez egyértelműsítette bennem, hogy az ortopédia felé veszem az irányt – mesélte.
Csimpánzt, medvét és tigrist is operált már Ahogy az orvosok általában, ő is precíz, és a munkájában igazi maximalista. Mint mondta: szerencsésnek tartja magát.
Miért határod az ortopéd! *-v A doktor úr nagy szeretettel fogadott minket. és te- . keltbe a rendelőjét- ahol már lázasan folyt a m ánk – – két vizsgálat kell végezni – mondta, miközben közölte az éppen vizsgált kutya, öcsi gazdáival, hogy pár órán belül már túl is lesznek a műtéten. – Tapasztalataim szerint sok esetben a hála viszont nincs arányban az elvégzett munkával. A tulajdonos aem tudja megítélni, hogy amit épp csinálok, az mekkora dolog. Ezen egyébként jókat szoktam mosolyogni. Sokszor előfordul, hogy elvégzek egy rutinműtétet, ami nem megerőltető, de a hála és a köszönet mégis óriási. Persze ez fordítva is igaz: tudom, hogy nehéz, bonyolult operáción vagyok túl ami a vártnál sokkal jobban sikerült, és mégsem látom rajtuk a hálát.
A beszélgetés alatt sorra érkeznek a sánta és bicegő állatok. A gazdáik láthatóan tökéletesen megbíznak a doktor tudásában. A bizalom nem alaptalan, hiszen ő az egyik legtapasztaltabb és legprofibb ortopéd szakember.
– Amióta ezen a pályán vagyok, hatalmas fejlődésen ment keresztül a szakterületem. A tanulás persze soha nem érhet véget! Évente legalább egyszer, szinte kötelező jelleggel külföldre utazom továbbképzésre. Emellett bizonyos esetekben a Fővárosi Állatkert betegeit is ellátom, így különlegesebb állatokkal is kapcsolatba kerülök Operáltam már csimpánzt illetve medvét is. – Ma már megvisel az, amikor ezt közölnöm kell a szerető gazdival. Olyankor nem kellenek szavak, pontosan látom, hogy mit éreznek. Ezen keresztül tudok terheket szerezni, amelyeket aztán egy darabig cipelek magammal. Ha kilépek a klinikáról sokáig nem vagyok önmagam, velem vannak az aznapi dolgok. Nem lehet egyik pillanatról a másikra elengedni őket.

Posted on

Kutyák szexuális viselkedése

Az élet örök forgószínpadán a tavasz az udvarlás, a szerelem, az utódok nemzésének időszaka. Így van ez, mióta világ a világ. A növények megalkották a virág csodáját, a halak, a madarak, a hüllők pazar „nászruhát” öltenek, ha üt a szerelem órája. Vajon miképpen történik ez a kutyáink esetében?
Nos, ami a szexuális viselkedést illeti, ebben rendkívüli különbség mutatkozik a kutya és őse, a farkas között. Természetes körülmények között a farkas falkában a szerelem egy egész életre szól: a hím és a nőstény párt alkot. Kutyáink között viszont semmi néven nevezendő tartós nemi elkötelezettség, azaz amolyan „házasságféle” nem létezik. Igaz, a szuka gyakran válogat, személyes párválasztási ízlése van, ám a kan, bármikor, bármelyik tüzelő szukával kész párzani!
Arra a kérdésre, hogy a kutyák a farkassal ellentétben miért poligám természetűek, nehéz válaszolni. Mivel a kutyák nemi vonzalmának legfőbb tényezője a szag, s az a szagos anyag, amely fölkelti a kan érdeklődését a szukában sokkal korábban termelődik, mintsem az a párzásra valóban fogékonnyá válna, a kan már jóval korábban nem tágít mellőle. A szexuális „előjáték” – ugyanúgy, mint a farkasok között – tulajdonképpen azzal az időszakkal kezdődik, amikor a szuka már vonzza a kant, de még elutasítja a párzást. Azok az élettani változások tehát, amelyek a szexuális befogadásra késztetik a szukát, a folyamatos társas viszony alapjai lehetnének. Hasonlóan az a körülmény, hogy a valódi fogékony időszak is legalább néhány napig, de néha hetekig is eltart, úgy hogy a szexuális viselkedéssor újra meg újra megismétlődhet.
Többek szerint csupán a párzást követő, a párokat szétválasztó emberi beavatkozás az oka annak, hogy nem alakul ki erősebb kapcsolat a kan meg a szuka között, úgy, mint a farkasok vagy akár a vadkutyák és a pária ebek körében. A lakásban vagy a kennelben élő szuka ugyanis általában csak a tenyésztésre kiválasztott kan otthonában találkozik „párjával”, és ez biztosan zavarja őt. Azt azonban tudományosan még nem vizsgálták, hogy az amúgy szabadon élő falusi kutyát mennyire zavarja embergazdája a tartós szexuális kapcsolat kialakításában.
Más tekintetben is eltér a kutya szexuális viselkedése a farkasétól. A szuka évente nem egyszer, hanem kétszer tüzel. A kan egész éven át képes párzani, ha akad párja. A szabadon élő falun élő kutyák napi ellenőrző kőrútjukat végezve találnak egymásra. Amennyiben a kan ilyenkor tüzelő szuka vizeletével megjelölt helyre bukkan, ő is „megjelöli” ugyanazt a helyet és, ha a szuka párzási időszaka eléggé előrehaladott, vagy el sem mozdul onnan, vagy pedig követi a lebilincselő szagnyomot. Ahol sok kutya mozog szabadon, gyakran látni kanok nagy csoportjait, amint félre nem érthető szándékkal az ivarzó szuka lakóhelye körül gyülekeznek.
A párzás előtt- együttfutás! A kannak a párzást megelőző viselkedése eléggé változatos. Először úgy közelíti meg a szukát, hogy szaglássza annak nyakát és fülét, majd a farka tájékát. A szuka vagy nyugodtan tűri a közeledést, vagy s ez a gyakoribb, futásnak ered. A kan ilyenkor szorosan követi őt: ezt a sajátos viselkedésformát „együttfutás”-nak nevezik. E játékos megközelítés után jellegzetes pózt vesznek föl: két mellső lábukat behajlítják, farukat fölemelik, majd ismét normális helyzetbe egyenesednek ki. A kan olykor a szukához dörgölődzik, vagy partnere hátára helyezi egyik lábát.
A hajlandóságot mutató szuka egy idő múlva félrecsapva farkát jelzi, hogy kész a szexuális aktusra. A kan. amely csak erre várt, mellső lábával megragadja a szuka combját, hátulról ráhág, s végrehajtja a párzást. A konkrét aktus rendszerint csak néhány percig tart, ám a kan és a szuka még utána is egy ideig szorosan összekapaszkodva áll. Ha a próbálkozás valamilyen okból nem sikerül, elsősorban a kan sínyli meg azt: bátortalanná, sőt párzó képtelenné válhat.
A különféle kutyák, kutyafajták persze nem teljesen egyforma „szabályokat” követve tesznek eleget fajfenntartó ösztöneiknek. Az említetteken kívül is meghatározóan módosítják szexuális viselkedésüket az egyéni adottságaik, például életkoruk, a többi kutyával való társas kapcsolataikban betöltött helyzetük (alá- és fölérendeltségük), továbbá a környezetük.
A szex és a rangsor
A szuka és a kan szexuális reakcióinak elsődleges közvetítői a szaglási és tapintási ingereket felvevő szervek. A látás és a hallás itt nem fontos: a teljesen vak kanok és szukák is normálisan pározhatnak. Több szakember ír olyan szukákról, amelyek születésüktől fogva vakok és süketek, s mégis rendesen párosodtak, s minden nehézség nélkül fölnevelték kölykeiket.
Mikor válik egy szuka ivaréretté, az főként fajtájának az adottságaitól és egyéni öröklött tulajdonságaitól függ. Például a beagle és a német juhászkutya korábban, az agarak általában később érik el a serdülőkort. Néhány fajtának, például a chow-chow-nak a kannak korábban képes a párzásra, mint a szuka. Másoknál meg ellenkezőleg, a szuka érik be előbb. A fajták közötti „házasság”-nak általában nincs elvi akadálya, egyedül a saluki (perzsa agár) egyedei nem mutatnak érdeklődést más fajták ellentétes nemű példányai iránt.
Az alá- és fölérendeltségi viszonyoknak a szexuális viselkedésre tett hatása leginkább a kan és a szuka közötti kapcsolatban érvényesül. A sikeres párzás feltétele ugyanis az, hogy a szuka megengedje a kannak, hogy az ráhágjon, s hogy ő az aktus alatt nyugodtan álljon. Ha a szuka túlzottan a kan fölött áll rangban, az – hiába tartozik az „erősebb nemhez” – közelíteni sem mer hozzá. A rangsornak abban is szerepe van, hogy a ranglétra tetején álló kan elmarhatja vetélytársait a tüzelő szukák mellől. Ilyen rangsor persze csak a szabadon tartott kutyák között alakulhat ki. A tenyészetben ennek csak a csoportosan tartott kutyák között van szerepe.
A kan nagyon érzékeny az ismeretlen környezetre, s ez a körülmény határozottan gátolhatja szexuális tevékenységét, ezért általában a szukát viszik a kan otthonába. Ismerős személy jelenléte némi segítséget jelenthet a kannak különösen akkor, ha szuka túlságosan félénk. A tenyésztők általában segédkeznek a fedeztetéskor, de ez csak akkor könnyíti meg valóban a párzást, ha már hosszabb időn keresztül hozzászoktatták a kant ahhoz, hogy ilyenkor elfogadja az ember jelenlétét.
A farkas monogám! A kutya poligám!
Az egyes állatok szexuális kapcsolatainak időtartama a legkülönbözőbb lehet: pár perctől (rovarok nászrepülése) néhány órán át (bizonyos rágcsálók) akár több napig is tarthat (háziasított fajok).
Sok emlősfaj szexuális viselkedése jóval tovább tart, mint ahogy azt a termékenyítés szükségessé tenné. Nyilvánvaló, hogy náluk a „szex” a társas kapcsolatok stabil tényezője, elősegítője. A nőstény farkas ivarzási ciklusa például akár 5-6 hétig is eltarthat, s ez alatt sűrűn lép szexuális kapcsolatba partnerével. A párválasztás egyébként farkasok között egyszerűen közeledés kérdése, hacsak nincs egyszerre több hím a közelben, mert olyankor vad verekedések törhetnek ki a nőstényért. A kialakult pár viszont sokáig együtt marad, azaz a farkas monogám! Természetes körülmények között a hím és a nőstény párt alkot.
A kutyák között ellenben semmiféle tartós nemi elkötelezettség, azaz amolyan „házasságféle” nem létezik. A szuka ugyan gyakran válogat, személyes párválasztási ízlése van, ám a kan bármikor, bármelyik tüzelő szukával hajlandó a párzásra. A kutya tehát poligám! Igaz, sokak szerint csupán a párzás után a párokat szétválasztó emberi beavatkozás az oka annak, hogy nem alakul ki tartósabb kapcsolat a kan és a szuka között.
Dr. Szinák János

Posted on

Dr Szinák János

Dr. Szinák János állatorvos, kinológus, számos kutyás könyv írója. A bűnügyi technikában is érdemei vannak: Katona Géza professzor, aki a BM Kriminalisztikai Alosztályt vezette, először a nyomozó kutyavezetők, majd a bűnügyi technikusok országos szakmai irányítói beosztásába hívta meg az állatorvos végzettségű dr. Szinák Jánost. Szinák doktor tevékenységének köszönhetően a nyomozókutyák szerepe felértékelődött. A szagazonosítás elfogadott eljárássá vált. Ekkor épültek ki országszerte a szagbankok. Elmondása szerint volt olyan időszak, amikor 13.000 nyomozókutya-igénybevételből az eredményesség 90 százalékos volt.
Könyvei: A kutya ezer arca, A csodálatos német dog, A kutya hétköznapjai, A német juhászkutya, A világ kutyái, Barátunk a boxer, Ismeri Ön a kutyáját, Őse a farkas, A csodálatos német dog, Az ezerarcú német juhászkutya, Őse a farkas, Macskakalauz, és sorolhatnánk…

Posted on

Megmentik a kutyák életét

Vidéken elsőként Szombathelyen kaphatnak a súlyosan vesebeteg kutyák dialízises, vagyis művesekezelést. Eddig az ilyen beteg kutyáknak nem volt esélyük arra, hogy életben maradjanak. A gyógyszerek beszerzése sem volt egyszerű, például külön engedély kellett ahhoz, hogy az embereknél használt készítményt a kutyáknál is használhassák.

Posted on

Négylábú pszichológusok

Létezik egy alternatív gyógymód, amiről nagyon ritkán beszélünk. Nem kell hozzá csodatévő készülék, műszer, tea, kristály, gyógynövény. Egy terapeuta kell, aki négy lábon érkezik.
Eláraszt a munka, állandóan lefagy a számítógép, hazafelé zivatar, közlekedési dugó, és még ebédelni sem volt időm. Pocsék nap, a legszívesebben kiiratkoznék a világból. Nyitom az ajtót, ismerős kocogás, pöfögés, csóválás, és hozzá egy meleg barna szempár fogad. Egyértelműen azt mondja: szükségem van rád, szeretlek. Az ölembe fúrja a fejét, ahogy minden nap, hogy hozzáférjek a füle tövéhez, mert ugye ott kell vakargatni. Leguggolok hozzá, már nem bosszant semmi, sőt nevetnem kell, ahogy felugrik a térdemre és a fülembe szuszog. Ahogy gyömöszölöm, azokra az emberekre gondolok, akiket nem pusztán a rosszkedvtől, de a végtelen magánytól, a depressziótól, a szívinfarktustól ment meg egy-egy ilyen hűséges szempár, bársonyos tappancs, szuszogó nedves orrocska.
Állat-terápia – Hazánkban még alig esik szó arról, milyen hihetetlen nagy szerepük lehet az állatoknak a közérzetünk javításában. A sajtóban néha előkerül egy-egy adat arról, hogy mennyivel jobbak a házikedvencet tartó gazdik életkilátásai, hiszen az állat jelenléte, ragaszkodása, szeretetigénye csökkenti a stresszt, így segíthet a pszichoszomatikus betegségek megelőzésében. Az ismeretterjesztő televíziós csatornákon egyszer-kétszer találkozhatunk segítő kutyákkal, terápiás lovaglással, börtönlátogató macskákkal. Úgy gondolom, hogy ez nagyon kevés. Az állatokkal segített terápiában rejlő lehetőségek sokkal nagyobbak annál, hogy csak a gyógyító, nevelő szakma képviselőinek szűk csoportja foglalkozzon a témával.
Német és angol nyelvterületen az állatokkal segített terápia szinte mozgalommá vált. Gyerekek és felnőttek ezrei köszönhetik a segítő állatoknak és az állatokkal dolgozó önkénteseknek, vagy szakképzett terapeutáknak, hogy életminőségük jó irányba változott.
Magyarországon egyelőre csak néhány alapítvány, egyesület foglalkozik azzal, hogy bevonja az állatokat a gyógyító – rehabilitációs munkába. Az is ritka, hogy lelki betegség esetén a szakember azt javasolja paciensének, foglalkozzon állatokkal, vagy ő maga tartson állatot. Kihúz a krízisből:
– A lelki válságnak mindig van fizikai hatása: a légzés, a pulzusszám, a vérnyomás változik – magyarázza Gaál Györgyi a Mancsos Segítőtársaink Alapítvány munkatársa. – Egy állat érintésének, de sokszor jelenlétének hatására is emelkedik a szervezet endorfinszintje, vagyis aktiválódik a saját nyugtató-rendszerünk. Ezzel együtt csökken a pulzusszám, a légzés elmélyül. Ha normalizálódnak a testi működések, a lelkiállapot is javul. Ennek a hatásnak a legnagyobb publikált eredménye a 2001 szeptember 11-i események kapcsán látott napvilágot. Akkor számtalan képzett segítő kutyát vittek ki a pánikba esett emberek és kritikus állapotba került tűzoltók, mentők közé. A sokk oldódott, az érzelmek felszabadultak, az emberek tudtak sírni, elkezdtek gyászolni, és képessé váltak arra, hogy folytassák a mentést, hogy tovább lépjenek. Hihetetlen erők rejlenek ebben, sajnos még nem nagyon aknázzuk ki Magyarországon. A mi alapítványunkban különböző munkákra készítünk föl különböző állatokat. Már az alomból szigorú feltételek mentén választjuk ki a kicsiket, és kezdettől képezzük. Most főleg kutyákkal dolgozunk, de a terápiás nyuszi és macska is tanul már. Gyerekekkel, sérültekkel, idősekkel, pszichiátriai betegekkel foglalkozunk, de képzünk rohamjelző kutyát is. Az Országos Szövetség a Daganatos és Leukémiás Gyerekekért együttműködésre kért fel minket. A daganatos gyerekeket kezelő intézmények várótermében fogunk megjelenni Fox-szal, aki segít oldani a várakozás és az aggodalom feszültségét. Foxra még “továbbképzés” vár, bár már eddig is nagyon jól dolgozott gyerekekkel. Most meg kell tanulnia, hogy nagyon hosszú ideig tűrje az ölelést, hogy ő maga kérje, hogy foglalkozzanak vele – például bökdösse meg az emberek kezét. Hogy ő vegye fel a kapcsolatot azokkal, akik lelkiállapotuk miatt képtelenek kapcsolatot teremteni.
Nem csak a képzett terápiás állatoknak lehet gyógyító hatása. A családban nevelt házikedvenc is sokat segít, sőt gyógyíthat. Ehhez azonban jól kell választanunk, és előre át kell gondolnunk, hogy mennyi időt tudunk szánni a nevelésére, gondozására. A megfelelően ellátott, szeretgetett állat a sokszorosát adja vissza annak, amit rá fordítottunk – írja a Babaszoba.hu. Nézz meg egy rövidfilmet a Csodakutya Alapítvány munkájáról!