Posted on

Az élet hús nélkül – A vegetarianizmus

A vegetarianizmus a nevéből eredően az a táplálkozási gyakorlat, amely minden állat húsát, valamint mindenféle állati alapanyagot elvet az étrendből. De a vegetarianizmus nemcsak táplálkozási gyakorlat, hanem egy kiterjedt eszmerendszer vagy világnézet, amit meg kell érteni, és el kell fogadni. Dobja félre gumós zápfogát és ismerje meg a vegetáriánusok világát.
A vegetarianizmus a modern társadalmakban a reform- vagy natúrtáplálkozási irányzatok egyike, így követői rendszerint nagy hangsúlyt fektetnek az egészség tudatos megőrzésére. Emellett a hústermelés ökológiai költségessége, illetve a nagyipari előállításhoz társuló jelentős környezetterhelés és környezetszennyezés következtében kapcsolatban áll a környezetvédelemmel; az állatok életminőségének, leölésének és tárgyként való kezelésének etikai aggályai miatt pedig szorosan összefonódik az állatvédelemmel és az állatjogi mozgalommal is. Léteznek azonban olyan követői, akik pusztán egészségügyi szempontok, vallási tilalmak, illetve nem állatvédelmi eredetű idegenkedés okán mellőzik a húsfogyasztást.
Kialakulása – A vegetarianizmus első feljegyzései az ókori Indiából és az ókori görög civilizációkból származnak. A táplálkozási gyakorlat mindkét előfordulása szorosan kötődött az állatok irányában tanúsított erőszakmentességhez. Fő pártfogói a vallási csoportok, illetve a filozófusok voltak. Miután a késő ókori Római Birodalomban elterjedt a kereszténység, a vegetarianizmus csaknem teljesen eltűnt Európából. A középkori Európában aszketikus okokból számos szerzetesrend korlátozta vagy tiltotta tagjainak a húsfogyasztást, a halevéssel azonban nem hagytak fel. A reneszánszkori Európában újból feltűnt a vegetarianizmus, de szélesebb körben csak a 19. és a 20. század során terjedt el.
Az első modern kori Vegetáriánus Társaság 1847-ben, Angliában alakult meg, a Magyarországi Vegetárius Egyesület (később Magyar Vegetárius Egyesület) pedig 1883-ban kezdte meg működését.
Irányzatok – Több különféle irányzat létezik, melyeket – az eredeti jelentéssel ellentétben – a növényi ételek mellett fogyasztott egyéb állati eredetű élelmiszerek alapján különböztetünk meg. Ebben az esetben a szempont nem az állati eredetű élelmiszerek egészségre gyakorolt hatása, hanem a vegetáriánus eszmeiség. Az egyéb állati eredetű élelmiszerek rendszerint nem kapcsolódnak közvetlenül az állat leöléséhez.
Ovo-lakto-vegetarianizmus – A növényi élelmiszerek mellett tojást (latinul ovum), illetve különféle állatok tejét (latinul lac) és/vagy az abból készült tejtermékeket is fogyasztó személyek táplálkozási formája.
Ovo-vegetarianizmus – A növényi ételek mellett tojást is fogyasztó személyek táplálkozási módja.
Lakto-vegetarianizmus – A növényi ételek mellett különféle állatok tejét és/vagy az abból készült tejtermékeket is fogyasztó személyek táplálkozási szokása.
Veganizmus – A veganizmus gyakorlója a vegán, aki tisztán növényi ételeket fogyaszt, vagyis minden állati eredetű élelmiszert mellőz a táplálkozásából.
A vegetáriánus étrendnek tehát sok fajtája létezik, de lényege mindegyiknek az, hogy követőik a táplálkozásukból száműzik a húst, vagy az állati eredetű termékeket. Mindkét típusú táplálkozásnak megvan az előnye és a hátránya is, sokan azonban anélkül választják ezt az étrendet, hogy tisztában lennének a hús megvonásával járó következményekkel.
– Aki táplálkozásából teljesen, vagy részben száműzi a hús fogyasztását, annak tudnia kell, hogy a szervezet a számára fontos, húsban található anyagokat, mint például a fehérje, a vas vagy egyéb ásványi anyagok, nem kapja meg, így hiánybetegségek alakulhatnak ki. Természetesen ez nem azt jelent, hogy a vegetarianizmus egészségtelen, hanem azt, hogy aki ezt a fajta életmódot választja, annak ügyelnie kell arra, hogy étrendje – a lehetőségekhez képest – változatos legyen – mondja Dr. Demeter Pál, a Budai Egészségközpont gasztroenterológus szakorvosa.
Vegetarianizmus – tudatos táplálkozás – Aki csak növényi eredetű táplálékot fogyaszt, csökkentheti a krónikus megbetegedések, mint például a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, szív-, és érrendszeri megbetegedések kockázatát, emellett nagy mennyiségű rostot, vitamint és ásványi anyagot juttat a szervezetébe. Kialakulhat azonban fehérje- vagy vashiányos állapot, valamint a szükséges vitaminbevétel hiánya miatt vérszegénység is. Éppen ezért nagyon fontos, hogy bárhogy táplálkozunk, mindig ügyeljünk arra, hogy szervezetünk megkapja a működéséhez szükséges tápanyagokat. Az állati eredetű táplálékok nagy része szerencsére helyettesíthető. A hüvelyesek és a szója gyakori fogyasztásával például kivédhető a fehérjehiányos állapot, tojás helyett pedig használhatunk kukorica- és burgonyakeményítőt, vagy a bioboltokban kapható tojásport. Az állati eredetű zsiradék helyettesíthető növényi eredetű olajokkal, pálmaolajjal, de sajtok, vitaminkészítmények és leveskockák is készülnek kizárólag növényi eredetű táplálékot fogyasztók számára.
– A fentiek betartása lehetővé teszi, hogy a vegetáriánus életmódnak csak az előnyös oldalát tapasztaljuk meg. Növésben lévő gyermekeknél és kismamáknál például különösen fontos, hogy a szükséges fehérjét és ásványi anyagokat megkapják. Az ő esetükben fokozottan kell ügyelni a változatos vegetáriánus táplálkozásra – figyelmeztet a szakorvos. Forrás: Mixonline.hu

Vélemény, hozzászólás?