Posted on

Az Állatvédőrség létrejöttéért együtt küzdöttünk

Emléklap átadásával köszönték meg Dr. Szili Katalinnak az állatvédelem érdekében eddig végzett eredményes munkáját. Hazánkban 1997-ben hozták meg az Álltavédelmi Törvényt “Az állatok életkörülményei Magyarországon” címmel, melyre összesen 450 módosító javaslatot nyújtottak be, ezek egyharmadát sikerült beépíteni a törvény szövegébe. Szili Katalin: több más tisztsége mellett: 1994-től parlamenti képviselő, a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Minisztériumának politikai államtitkára, 1998-2002 az Országgyűlés elnöke, 2010 óta független képviselő és a Szociális Unió elnöke.

Az Állatvédőrség megalakulása, a képzés elindítása:
A Cerberos Állatvédő Egyesület és a Fehérkereszt Állatvédő Liga 2010. év folyamán az ORFK (Országos Rendőr-főkapitányság) szakmai támogatását kérve megállapodás-tervezetet készített elő, az ORFK Jogi Főosztálya közreműködésével. A megállapodást ünnepélyes keretek között írták alá 2011. február 24-én. Azóta megkezdték az önkéntesek képzését Szombathelyen és Budapesten is, akik nemsokára vizsgát tesznek és a képzés sikeres befejezése után önkéntes „állatvédőrként” dolgozhatnak, több más: mentő és védelmező tevékenységük mellett, a rendőrséggel közreműködve segítik az állatkínzások felderítését.
Az emléklap-átadásának ünnepsége alkalmából dr. Szili Katalin köszöntötte a hallgatókat: „Együtt küzdöttünk: civil szervezetek, szerveződések, magánszemélyek és politikusok azért, hogy az „Állatvédőrség” létrejöjjön. Számunkra nagyon fontos, hogy ne csak a jogszabályok legyenek meg, hanem hogyha állatokkal szemben bármilyen cselekményt elkövetnek, annak legyen gyakorlati következménye. Ne csak észleljék a bűntett elkövetését, hanem bizonyítékokat is gyűjtsenek.
Amikor az „Állatvédőrség” alapító keretmegegyezését aláírták arra számítottak, hogy lesz majd egy új alkotmány, amelybe néhány tételmondat bekerül, amely garantálja: a fenntarthatóság, a környezetvédelem, ezen belül a természetvédelem, növény- és állatvédelem érdekeinek figyelembevételét. Ezenkívül néhány alapjog megfogalmazása is: környezetbiztonság az egészséges környezethez való jog, állampolgári alapjogok, és az állami kötelezettségek, garanciák megfogalmazása a másik oldalon”
“Az eljárások megkezdéséhez bizonyos jogi háttér megteremtése szükséges. Nincs borzaszóbb látvány, mint egy kiszolgáltatott, megkínzott állat, amelynek a szemében félelem tükröződik. Sok ilyen esetről értesültünk az utóbbi évtizedekben. A védtelen állatok kiszolgáltatottságával visszaélők tetteinek következménye kell, hogy legyen. Amikor a Környezetvédelmi tárca államtitkára voltam, 1994 -1998 között, elkezdtük a törvényi háttér kidolgozását. Ma már van erre törvény, de szembesültünk azzal, hogy ehhez finanszírozási háttérre is szükség van: például a gazdátlan állatokat befogadó menhelyek, otthonok fennmaradásához szükséges állami támogatásokra: a környezetvédelmi tárca a földművelésügyi tárcára mutogat és viszont, és a végén nincs állami támogatás.
Az ebadó bevezetésének kérdése is idetartozik. Én nem tartom jó megoldásnak, hiszen úgy gondolom, hogy az állami bevételeket más területekről kellene finanszírozni, nem az amúgy is kiszolgáltatott embereket arra kényszeríteni, hogy a társállatától is megváljon. A rendőrséggel egyeztetve teszünk lépéseket ez ügyben. Minden évben több és több állat (főleg kutya) kóborol el a számukra rendkívüli stresszt okozó tűzijátékok idején, erre válaszlépés lehet, a pirotechnikai eszközök árusításának megadóztatása, amelyre vonatkozóan egyéni indítványt fogok benyújtani.
Megfelelő jogszabályok megalkotása az első fontos lépés, amelyek mindenkire általánosan legyenek érvényesek, ne az engedélyező szubjektumától függjön, ne a szimpátia alapján dőljön el, hogy egyeseket megbüntetnek bizonyos túlkapásért, másoknál pedig szemet hunynak fölötte. Jelenleg településenként eltérő szabályok vonatkoznak az egy háztartásban élő állatok lehetséges számáról is. A társadalom fejlettségét mutatja, hogy a kiszolgáltatott lények: az állatok mellett idetartoznak a gyermekek is, védelmében, milyen szabályokat alkot, milyen stratégiákat fogalmaz meg, mennyire fontos az ő életesélyeiknek, boldogulásuknak a biztosítása.
Pontosan ezért köszönet illet minden egyes állatvédő szervezetet és egyáltalán mindenkit, aki akár csak a saját környezetben szívén viseli az állatok sorsát és azt, hogy mi történik a természetvédelemben. Kerekasztal-tárgyalásokra lenne szükség civil szervezetek, az állatvédelemben járatos szakértők bevonásával szakmai szempontok megvitatására. Sok más között: állatotthonok finanszírozásának megoldatlansága, a fajták közötti különbségtétel, az önkormányzati szabályozás kérdéseiben.”
Az esemény végén az elnök asszony szívesen válaszolt a NapiászOnline kérdéseire is:
NapiászOnline: Változott-e pozitív irányba a magyar állatvédelem helyzete az EU-belépés óta?
Szili Katalin: Szerintem mindenképpen, a 90-es évek közepén az állatvédelmi törvény megalkotásával, bár van rajta még csiszolnivaló. A Büntető Törvénykönyv módosításával már meghaladtuk az európai standardokat, de mi a saját abszolút normáinkhoz tarjuk magunkat, ezeket akarjuk megvalósítani. A legfontosabb, a megelőzés és nagyon hiszek a közösség erejében, így az Állatvédőrség elengedhetetlen szerepében. Fontos, hogy ne is kerülhessen sor ilyen cselekményekre.
N.O.: Egy mindannyiunknak fájó pont: hogyan változott a például a kísérleti állatok helyzete az utóbbi időben, mennyiben számítunk ebben európainak?
Sz. K.: A kísérleti állatok helyzete változott a legtöbbet. Európához képest az a legnagyobb változás, hogy nálunk egészében tilos a kozmetikai célú kísérletek végzése. Azt tartom a legjobbnak, ha sem állat- sem emberkísérleteket nem végeznek és természetes úton készítik ezeket a szereket. Persze az emberek elsősorban ezt az irányt támogatják, ezeket a termékeket keresik a boltok polcain. Számomra a magyar áruk vásárlása és ez a szempont a két legfontosabb kritérium.
N. O.: Ha jól értem, többre tartja a nevelést a megelőzést, az utólagos szankcionálásnál. Ön szerint milyen életkorban kell elkezdeni a gyerekek állatszeretetének kialakítását?
Sz. K.: Nem lehet elég korán kezdeni! Jó, ha óvodáskorban már foglalkozunk ezzel a kérdéssel, de még jobb, ha a kezdet kezdetétől, a családban már megtörténik az állatok iránti figyelemre, védelemre, szeretetre nevelés.
­N. O.: Végezetül hadd kérdezzek valami személyeset: hogy van Morgan kutya és a többi háziállat: a halak és a teknősök?
­Sz. K.: Morgan idén júniusban tölti be 12-ik életévét, köszönöm, nagyon jól van, azóta a gyermekeim találtak egy másik kutyát, akit szintén befogadtunk. A többi állatot, a rájuk fordítható idő hiányában, el kellett ajándékoznunk. Forrás: Napiászonline.hu

Vélemény, hozzászólás?