Posted on

Az állatkínzók más erőszakos bűncselekményre hajlamosak

A törvény 3 év szabadság vesztéssel is szankcionálhatja az állatkínzást, a bíróságok ennek ellenére elvétve alkalmaznak letöltendő börtönbüntetést. Pedig komolyan kellene venni az ilyen eseteket, a kutatók szerint ugyanis az elkövetők más erőszakos bűncselekményre is hajlamosak.
Egy amerikai felmérés szerint a családon belüli erőszakot elkövetők csaknem 90 százaléka korábban állatkínzóként került a hatóságok látókörébe. A szakértők úgy vélik: a bántalmazások azért fakadnak egy tőről, mert a védtelen, gyámoltalan élőlények – legyen szó gyerekről vagy állatról – az elkövetőknél egy kategóriába esnek.
Az itthoni tapasztalatok szerint 10 esetből, ahol bebizonyosodik az állatkínzás, hatszor a családbántalmazás is fennáll. Mindezek ellenére az állatkínzásért elítélt személyek csak elvétve kapnak letöltendő börtönbüntetést, a bírói gyakorlat ehelyett inkább a pénzbüntetést és a próbára bocsátást részesíti előnyben.
– Az állatkínzással kapcsolatos eseteket sajnos nagyon nehéz bizonyítani, sokszor maguk a szemtanúk sem mernek, akarnak beavatkozni – jegyezte meg Varga Károlyné, a nagykanizsai állatmenhelyet működtető Élettér Állat- és Természetvédelmi Egyesület elnöke. – Nálunk ugyanakkor folyamatos a telt ház, jelenleg is 200 kutyát látunk el, melyek nagy részét megkínozták vagy magára hagyták. Nemrég például a kanizsai tűzoltók hoztak be 7 kölyökkutyát, amiket odakint a prérin találtak, miközben avartüzet oltottak. De került már hozzánk kutya a temetői konténerből is.
Az állatvédők szert ha mégis bíróság elé kerül egy-egy állatkínzó, akkor is enyhe ítéletre számíthat, hiába a törvényi szigorítás – akár 3 évi szabadságvesztés -, ez nem látszik az ítélkezési gyakorlatban. A bíróságok az esetek zömében pénzbüntetést, esetleg felfüggesztett börtönbüntetést szabnak ki. Mindezt alátámasztják a Zala Megyei Bíróság adatai is, az elmúlt években kizárólag pénzbüntetést vagy próbára bocsátást rendeltek el a törvény alkalmazói. Ugyanakkor tény az is, hogy a Zala Megyei Bíróság volt az első az országban, amelyik 2005-ben letöltendő fogházbüntetésre ítélt két sárhidai férfit, akik autójuk után kötöttek, s több száz méteren keresztül vonszoltak egy keverék kutyát, mely végül belepusztult a kínzásba.
– Az állatkínzás terén radikális nézeteket vallok, ugyanazt a büntetést adnám a elkövetőknek, amit ők művelnek az állatokkal – árulta el dr. Hetey Susanna, aki párjával, Halasi Horváth Tiborral együtt kilenc kutyát, nyolc tengerimalacot, öt pintyet és egy nyulat tart nagyrécsei otthonukban. – Az állatok védelméről szóló törvénnyel nincs különösebb probléma, sokkal inkább a hatósági ellenőrzések hiánya az, ami aggaszt. Magyarországon még nem tudják kiszűrni például azokat a tenyésztőket, akik a bundájuk miatt, kizárólag üzleti érdekből tartanak macskákat vagy egyéb állatokat. Ezt ugyanolyan nagy problémának tartom, mint azt, amikor valaki kifordul önmagából és bántalmaz egy védtelen állatot.
– Ha már itt tartunk, azt sem értem, miért a házőrzésre kiképzett fajtiszta ebeket kellett elaltatni, amikor pár éve egyik sormási ismerősömhöz hivatlan látogatók érkeztek, s a kutyák megtámadták az illetőt – tette hozzá Halasi Horváth Tibor, aki szerint már gyermekkorban el kell kezdeni az állatbarát viselkedésre való nevelést, így 2-3 generációt követően magától visszaszorulna az állatkínzásos esetek száma.
Addig viszont, amíg mdez megvalósul, az állatvédőrség is megoldást nyújthat, legalábbis, ami a felderítést és az intézkedést illeti.
– Ha minden a tervek szerint alakul, akkor a nyáron már Zalában is megkezdheti munkáját az állatvédőrség – mondta Angyal Zsolt, a civil szervezet zalai vezetője, aki nemrég a tagok toborzását is megkezdte megyeszerte. – Az önkéntesek elméleti és gyakorlati képzésben is részesülnek, hiszen feladataik között nem csak az szerepel, hogy együttműködve a rendőrséggel, felderítsék az állatkínzási eseteket és hatékonyan fellépjenek az elkövetőkkel szemben, hanem az is, hogy el tudják látni a sérült állatokat, s hogy terjesszék a felelős állattartásra való nevelést. A zalai csapat még nem teljes, célszerű lenne minden kistérségben felállítani egy csoportot. Az állatvédőröknek nincsen hatósági jogköre, tehát a rendőrökkel vagy a közterület-felügyelet munkatársaival együtt léphetnek csak be a magánterületre, de reményeink szerint a későbbiekben – ha gyümölcsöző lesz az együttműködés – egyre több jogosítványhoz jutunk majd.
Ha nem is az állatkínzás klasszikus esete, de az orvvadászok által elhelyezett csapdák is sok problémát okoznak vadnak, vadásznak egyaránt.
– Ezres nagyságrendű lehet az orvvadászok száma itt Zalában is, a kihelyezett csapdákat pedig megbecsülni is képtelenség – sóhajtott Kiefer Károly, a kanizsai Hubertus Vadásztársaság elnöke. – Az orvvadászok zöme úgynevezett hurkos módszert használ, ami borzasztóan kegyetlen. Az állat beleszalad a hurokba, ami a nyaka köré szorul. Gyakran hetekig szenvednek a csapdába esett állatok, találtunk már olyan szarvast, amelyiknek belenőtt a húsába a rézdrót.
Ha nem is túl gyakran, de volt már része sikerélményben a vadászoknak is. Két évvel ezelőtt a hóban lévő vérnyomok alapján bukkantak a nyomára egy orrvadász csapatnak, akik már javában főzték a szarvaspörköltet, mikor a vadászok, karöltve a rendőrökkel meglepték őket. Az orvvadászok elismerték tettüket, melyért másfél év felfüggesztett börtönbüntetést, valamint 600 ezer forintos pénzbírsággot szabtak ki rájuk.
S hogy a fentiek tükrében szükség van-e a törvény további szigorítására? Dr. Károlyi Attila ügyvéd szerint nincs. A megyei ügyvédi kamara titkára amondó: addig nem szűnnek meg az állatkínzási esetek, ameddig a bíróság nem szab ki végrehajtható szabadságvesztést.
– Úgy vélem: 2008-ban is azért kellett szigorítani a törvényt – korábban csak két év szabadságvesztés volt kiszabható -, mert az emberek többsége nem vette komolyan az állatkínzásért járó büntetést – hangsúlyozta dr. Károlyi Attila. – Pedig ha belegondulunk, miről is van szó? Az emberek évezredek óta együtt élnek az állatokkal, melyek magatartási formái időközben átalakultak. Az állatok az ember társai lettek. Pontosan ezzel a bizalmi helyzettel élnek vissza az állatkínzók, arról nem is beszélve, hogy az állatok nem tudnak különbséget tenni jó és rossz ember között, ők ugyanolyan szeretettel viseltetnek azok iránt is, akik elhanyagolják, éheztetik, verik őket.
Dr. Károyli Attila szerint az állatkínzás azért különösen kirívó bűncselekmény a társadalomra nézve, mert aki ilyet tesz, az más, erőszakos bűncselekmény potenciális elkövetője is lehet.
Angliában nemrég azért ítéltek 3 év felfüggesztett börtönbüntetésre és 5 millió forintnak megfelelő pénzbírságra egy gazdát, mert rendszeresen túletette az ebet. Ha nem is ez a követendő példa, de a felfogásbeli különbség érzékelhető.
Csaknem ezer jelzés évente
● A Parlement 2008. év végén egyhangúlag döntött arról, hogy szigorítják az állatkínzásért járó büntetést. Ez alapján, ha különösen kegyetlenül vagy hosszú ideig kínoznak egy állatot, akkor akár 3 év szabadságvesztés is kiszabható.
● Az Országos Rendőr- főkapitányság adatai szerint Magyarországon 2009-ben összesen 965 esetben érkezett bejelentés állatkínzásról: ebből 303 esetben emeltek vádat az elkövetők ellen.
Nem vagyok az a fajta állatbarát, aki odahaza házikedvencet tart. Ennek amúgy prózai oka van, úgy gondolom, hogy nem tudnék kellőképpen gondoskodni az állatokról. Van viszont egy jó barátom, aki imádja a kutyákat. Volt időszak, amikor 5-6 négylábú vette őt körbe nap mint nap. Néhány éve az egyik kutya elpusztult, aztán nemrég egy másik is. Barátom mindkét ebnek a kert végében ásott sírt, sőt fejfát is állított. Látva mindezt egyszer megkérdeztem tőle, miért szereti ennyire az állatokat? Ő azt válaszolta: bennük még egyszer sem csalódtam, az emberekben viszont annál gyakrabban. Forrás: Zalaihírlap.hu

Vélemény, hozzászólás?