Zoo bejegyzései

Elkeseredett küzdelemben próbálnak állatvédők 40 gömbölyű fejű delfint megmenteni Új-Zélandon. A hétvégén 100 delfin vetődött a partra, de már több mint a felük elpusztult. Az életben maradtakat az erős napfény és a nagy meleg miatt vízzel locsolják az önkéntesek. Sorfalat is állnak a tengerben, nehogy a visszavitt delfinek megint a part felé ússzanak.

Az ausztriai állatkert kis pandája nagyon élvezi a havat, ugrál és hempereg benne. A medvebocs másfél éve született, szülei nem sokkal azelőtt érkeztek Kínából.

Óriáspandák érkeztek Kínából Franciaországba. A 3 éves hím és nőstény pandát már nagyon várták. Pagoda-szerű kifutót építettek nekik, az állatkerti boltok pedig máris tele vannak pandás plüssállatokkal. A francia állatkert 10 évre kapta kölcsön az órisápandákat Kínától. Bíznak egyébként abban, hogy ez idő alatt a pandapárnak kisbocsai születnek.

A szafariparkokban mindenki arra gyúr, hogy közel kerüljön az állatokhoz – de azért nem enyire közel!
A texasi nyaralás kissé veszélyre sikeredett, mivel a Megan nevű fiatal lányt egy zebra támadta meg… Szegény lány épp egy kekszet készült elmajszolni, amikor a harcias állat behajolt az ablakon keresztül, és nem épp diszkréten megpróbálta magáévá tenni a csemegét. Az állat megharapta Megan vállát, és halálra rémítette a lányt, aki rögtön sírva is fakadt.

Árpi bácsi a maláj elefántok nehéz helyzetéről mesélt a Mokkában, ott még kórházakat is építettek az állatoknak. Azt is elmondta, ő maga is részt vett egy hosszú elefántszafarin, ami azért érdekes, mert ha elefánt hátán közeledik a vadállatokhoz az ember, akkor sokkal közelebb engedik magukhoz, mintha gyalog, vagy autóval próbálkozna…

Vért vettek Mónitól a csimpánztól Veszprémben. Egész Európában kutatják a csimpánzok családfálját, hogy meghatározzák melyi állat melyik alfajba tartozik. Móniról sem tudják, hogy pontosan honnan származik, csak annyit, hogy Afrikából. Azért végzik el a vizsgálatot minden olyan csimpánzon, amelyiknek homályos a múltja, mert nem akarják, hogy a különböző alfajok egymással szaporodjanak, és hibridek szülessenek az állatkertekben.

Miskolc – Kuláncsikó, hóbaglyok és kacagójancsik, tanösvény és Gabi maci halála, több mint hetvennyolcezer látogató és mintegy négyezer oktatott gyermek. Címszavakban ezekkel lehet jellemezni a 2011-es esztendőt. De nézzük kicsit részletesebben, hogy mi minden történt az elmúlt évben a Miskolci Állatkert és Kultúrpark háza táján.
A 2011-es évben összesen 78.373 látogató volt kíváncsi az állatkertre. Az azt megelőző évhez képest ez 22%-os növekedést jelentett.

Az állatkertben mintegy 130 állatfaj több mint 700 egyedét gondozzák, a pontos létszám azonban napról napra változik, hiszen állatok születnek és halnak, érkeznek és távoznak. A születések közül a 2011-es évből mindenképp ki kell emelni a májusban született kuláncsikót. Az ázsiai vadszamárnak ez az alfaja a természetben veszélyeztetett, hiszen alig 2000 példánya él vadon. Rajta kívül több mint 80 kisállat látta meg a napvilágot az állatkertben az előző évben. Új állatfajokkal is gyarapodott a 2011-es évben a gyűjtemény, hiszen korábban sosem láthattak nálunk látogatóink hóbaglyokat vagy kookaburrákat (más néven kacagójancsi). Szintén az új lakók sorát gyarapítja az Afrika-ház gereza-párja, de párt kapott a Liszt-majmocska, a nagy szőröstatu és a David-szarvas is.
A vadaspark emblematikus állata és sokak kedvence volt Gabi maci, a barnamedve, akit májusban idős kora és az ebből fakadó betegségei miatt kellett elaltatni. A 2011-es év másik nagy távozója – aki szerencsére csak lakóhelyet változtatott – Rocky, a Miskolcon született fekete párduc volt, aki egy chilei állatkert lakója lett.
Európai Uniós pályázati forrásból – a Kassai Állatkerttel közösen – valósult meg a vadaspark területén a botanikai tanösvény, amely a Bükk erdeinek élővilágával ismerteti meg az érdeklődőket. A tanösvény keretében egy 9 méteres magasles és egy 32 méter hosszú völgyhíd is kialakításra került. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával bővítetésre került az információs táblarendszer is.

Augusztusban a Miskolci Állatkert adott otthon első ízben a főemlősök gondozásával foglalkozó állatkerti szakemberek találkozójára. Remélhetőleg úttörő volt a kezdeményezés, és az állatkert munkatársai bíznak benne, hogy a jövőben nem csak a főemlősökkel, hanem más állatcsoportokkal foglalkozó kollégáik is részt vehetnek majd hasonló szakmai találkozókon.
A Shape of Enrichment nemzetközi környezetgazdagítási szervezet alapítóját, Valerie Hare-t is vendégül láthatta a Miskolci Állatkert, és több gondozó is részt vett az általa tartott konferencián Nyíregyházán, melynek hatására a csanyiki intézményben is még hatékonyabbá vált az állatok környezetének gazdagítása.
Kiemelkedően fontos az állatkertben zajló környezeti nevelési, oktatási, szemléletformálási munka. Ennek keretében a 2011-es évben mintegy 4.000 embert szólíthattak meg. A Bükki Fiatalok Természetjáró Egyesületével közösen szervezett nyári zoo-táborban a négy turnus alatt összesen 188 gyermek vett részt.
A Miskolci Állatkert és Kultúrpark ezúton is szeretné megköszönni minden kedves látogatójának és támogatójának a bizalmát, akik 2011-ben megtisztelték az állatkertet érdeklődésükkel és segítségükkel. A vadaspark munkatársai bíznak benne, hogy a 2012-es esztendőben még nagyobb érdeklődésre tarthat számot állatkert. Forrás: Mon.hu

A Villalakókat emberhez szelídített európai szürkefarkas falkába engedték, és figyelték, hogy az állatok ki iránt érdeklődnek a leginkább. Ki az, akit falkavezérnek is választanának akár, vagy akit a köztük lévő rangsor megváltoztatására alkalmasnak találnak?
Lomposok és ordasok közt a valósághősök. A Villa lakói közül sokan hónapok óta még a szomszédos stúdióig sem jutottak el, és most rögtön egy farkaskalandba csöppentek.
A farkasok, amiket meglátogattak születésük óta emberek közelségében élnek, 10 napos koruktól imprintálódtak, vagyis emberhez szoktak. A testvérfarkasok közé később bekerült még három fiatal hím is, de a falka őket is gyorsan befogadta.
A játékosok nem leplezték, hogy tartanak a farkasoktól. Aztán kinyílt a ketrec ajtaja, és többé nem volt visszaút.

Lámacsikó született a szegedi vadasparkban. A kisállat az idei év elsőszülöttje, legalább is a parkban. Még annyira pici, hogy senki nem láthatja, a Tényeknek is csak a közönségtől elzárva mutatták meg. A láma egyébként ritka, Dél-Amerikában él.