Madárinfluenza-fertőzésre bukkantak a hongkongi hatóságok egy elhullott csirkében. Az eset miatti elővigyázatosságból állatok ezreit fogják levágni, és vizsgálatot rendeltek el, hogy megállapítsák, honnan származott a fertőzött baromfi.
Több mint 17 ezer csirke levágását rendelték el a hongkongi egészségügyi hatóságok szerdán, miután egy rutinellenőrzésen madárinfluenza-vírusra bukkantak egy elhullott házi szárnyasban. A dél-kínai nagyváros az eset után három hétre betiltotta az élő baromfi importját.
A hatóságok most azt vizsgálják, hogy a H5N1-vírussal fertőzött állat Hongkong 30 csirkefarmjának valamelyikéről származik, vagy külföldről hozták be.
A madárinfluenza emberre is veszélyes H5N1-vírustörzse 2003 óta összesen 331 ember halálát okozta szerte a világon. A legtöbb haláleset Ázsiában volt, az utóbbi néhány évben ugyanakkor jelentősen csökkent a halálos áldozatok száma.
Timii bejegyzései
Mintegy hétszázezer lazac szabadult ki a héten két norvégiai akvakultúrából. Az állatok hibás hálóknak köszönhetően juthattak ki az élővizekbe, ahol tetemes ökológiai kárt okozhatnak.
A norvég természetvédelmi szövetség attól tart, hogy a szökevények Dél-Trondelag vidékén, ahol a károk bekövetkeztek, megzavarhatják a vadlazacok ívását, és veszélyeztetik azok genetikai tisztaságát – írja a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása.
A meglépett lazacok száma nagyjából megfelel az elmúlt három év folyamán összesen kiszabadult állaténak. Ez év februárjában már egyszer elúszott a most érintett két lazacnevelde egyikéből 175 ezer tenyészhal. A vállalkozást csupán pár napja ítélték mintegy ötszázezer eurónyi (150 millió forintnyi) környezetvédelmi bírságra. A természetvédők szerint immáron nyilvánvaló, hogy a kereskedelmi lazactenyésztés ellenőrizhetetlenné vált.
A szervezet ezért a norvég kormány beavatkozását követeli. A természetvédelmi szövetség elnöke, Lars Haltbrekken úgy nyilatkozott egy rádiós interjúban, hogy a norvégiai lazactenyésztés nagyságrendjét sürgősen csökkenteni kell.
Pécs | Egy égő ház udvaráról kimentett kutyákat fogadtak be a múlt héten a Misina Egyesület pécsi menhelyén. A huszonhat kiskutya karanténban várja jobb sorsát – vagy örökbefogadókat találnak nekik, vagy a gazdájuk viszi el őket.
“Fekete csütörtök” jelszóval közölte a Facebook-oldalán múlt héten a Misina Természet- és Állatvédő Egyesület, hogy egyszerre 42 kutya került hozzájuk. A rendkívülinek számító létszámbővülés fő oka az volt, hogy a gyepmester 26 csivavát vitt az állatotthonba – az apró jószágokat egy családi háznál történt tűzeset után mentették ki.
A Misina menhelyén összesen 350 kutyára vigyáznak jelenleg, a csivavacsapat azonban különösen felkeltette az örökbefogadást tervezők figyelmét.
A Dunánúli Napló kedden megkereste az egyesületet, hogy a kutyák sorsáról érdeklődjön. Farkas Tamás, a Misina vezetője elmondta: a két hétre karanténba került csivavák sorsáról a hatóságok döntenek, ugyanis jelentkezett az eredeti tulajdonosuk is, aki még kedden elvinné őket.
Arról mindeddig nem tudni, hogy milyen okból tartott valaki ennyi kutyát együtt. Ráadásul eredetileg még több állat lehetet elszállásolva a Fábián Béla közben álló házban, hiszen a tűzoltóság tájékoztatása szerint a tűzesetnél számos állat elpusztult. Jelenleg az sem tisztázott, hogy a kutyák tartásának körülményei megfeleltek-e az érvényes állatvédelmi és egyéb szabályoknak.
Forrás:Bama.hu
Nem csak azt a célt szolgálja a macskabútor, hogy elmondhassuk, saját kis lakása van kedvencünknek, hanem védelmet nyújt a mi széklábaink, kanapénk és szekrényeink számára is.
„Ments meg, uram, a macskakaparászástól” – mondhatnánk. De hatásosabb, ha egy jó kaparófát szerzünk be cicánknak. A macskabútor lényege éppen abban áll, hogy szabadságot biztosítunk a cicának, hiszen egy kaparófán teljesen kiélheti ösztöneit. Nem kell a fenekére paskolni, macskaspray-vel sem kell lefújni bútorainkat. Utóbbi illatát ugyanis nem biztos, hogy csak a cica nem szereti. Valamint a gazdinak sem öröm a büntetés. A nevelés ugyan hosszadalmasabb, de jóval kifizetődőbb, és a lelki békénk is megmarad.
Macskamentával az igazi!
Nem csak azért kapar a cicus, hogy a gazdit idegesítse. Mivel a vadászathoz szüksége van a valamire, amin élezgetheti karmait, lehetetlen leszoktatni őt róla- még akkor is, ha igazi szobacicánk van, aki naphosszat a kosárkájában fekszik, eszik- na és kapar(na). Ezzel jelöli meg ráadásul a territóriumát is, és így adja le szagmintáját az esetleges betolakodóknak. Nem kell azonban tétlenül néznünk bútoraink leamortizálását. Millió féle macskabútor létezik – egeres, házikós, több emeletes – mindegyiknek azonban ugyanaz a célja. De melyik a jó? És egyáltalán hogyan szoktassuk rá kedvencüket, hogy használja is az ajándékot, amit kapott?
A kiscicánkkal sokkal egyszerűbb megkedveltetni a macskabútor kaparászását, mint az idősebbekkel, de az alább felsorolt praktikák cicakorra, -nemre, -vallási hovatartozásra való tekintet nélkül alkalmazhatóak. A kicsik tappancsait érdemes odatenni a macskabútor kaparó részére– kaparást imitálva. Ezzel a szagmintát is leadjuk, valamint a mozdulatot is bevéssük az emlékezetébe. A macskák rajonganak a macskamentáért (gyöngymenta, Nepeta cataria), egyszerűen megbolondulnak az illatáért. Ebből tegyünk egy csokorral a macskabútor tetejére. Szinte biztos, hogy másnapra le sem tudjuk szedni róla kedvencünket.
Személyre szabott macskabútor:
A cédrusból készült kaparófa jó választás lehet, ha cicánk a széklábainkért rajong. De a szizál kötéllel betekert verzió is megfelelő lehet számára, hiszen ez egy növényi alapanyagú fonal, ami nem káros a cicus egészségére. Ha azonban a bőrkanapé a kedvenc rombolási területe a macseknak, akkor ez arra utal, hogy a puhább körömélesítő helyeket favorizálja. Válasszunk tehát neki olyan macskabújót, melynek a felülete kárpitozott, amin kiélheti szenvedélyét. Fontos, hogy törekedjünk a jó minőségre, hiszen így lehet hosszú életű az általunk választott termék. A vásárlás előtt pedig a megfelelő macskabútor kiválasztásának érdekében figyeljük meg alaposan macskánk viselkedését és szokásait.
Komárom – Rothadó állattetemek közül mentették meg a két hónapos kutyakölyköket.
Adél, Alfi és Gonzi, egy dögkonténerben vártak a biztos halálra, szerencséjükre azonban egy éppen arra sétáló állatbarát meghallotta keserves nyüszítésüket, és azonnal értesítette az állatvédőket.
– Amikor megpillantottam a kiskutyákat a bűzölgő tetemeken heverve, először nem akartam hinni a szememnek – mesélte Mandel Géza, a Rex Komáromi Állatvédelmi Egyesület elnöke. – Három, ránézésre fajtatiszta beagle kölyköt pillantottam meg. Gondolkodás nélkül lemásztam a 3 méter mély dögkonténerbe, hogy felhozzam a kicsiket.
Géza a mentés után szembesült azzal, hogy az egyik kan kiskutyának, Gonzinak, szilánkosra törték a hátsó két lábát, így őt már nem sikerült megmenteni a haláltól. A két hónapos csöppségeket valószínűleg azért hajították a bűzölgő dögkonténerbe, mert bélférgesek voltak, ami annyira megtámadta szervezetüket, hogy már lábra sem tudtak állni.
– Miután kiemeltük Alfiékat a 40 fokos konténerből, láttuk, hogy borzasztó állapotban vannak. Pocakjuk feszes, duzzadt volt, így azonnal a férgességre gyanakodtunk – folytatta az állatvédő. – Nem értem, hogy miért ezt a megoldást választotta gazdájuk, hiszen ez a probléma könnyen orvosolható. Nagyjából egy 500 forintos tablettával napok alatt ki lehet irtani az élősködőket az állatok szervezetéből.
Ha a kutyusokra nem találnak rá időben az állatvédők, esélyük sem lett volna a túlélésére, hiszen a tűző napon álló fémkonténerben órák alatt kiszáradtak volna. A szerencsétlen ebek a mentés után azonnal infúziót kaptak, hogy új erőre kapjanak és az állatorvos megkezdhesse kezelésüket.
– Gonzit sajnos már nem tudtuk megmenteni, testvéreit pedig még az állatorvosok ápolják. Szerencsére napról napra jobban vannak, életkedvük is visszajött – magyarázta az egyesület elnöke. – Egyszer már megmenekültek a halál torkából, most pedig várják azokat a szerető örökbefogadókat, akik mellett kiheverhetik az átélt traumát. Forrás: Blikk.hu
Amikor egy madár csapódik az ablaküvegnek, mindig picit eszünkbe juttatja, nem csak mi vagyunk olyan lükék ezen a bolygón. 
A Kendalban, Cumbriaban készült fényképen jól látszik, ahogy a bagoly nekicsapódott az ablaknak, szinte teljes alakjának sziluettje ottmaradt az üvegen. Ráadásul tökéletesen. Sally Arnold, aki elküldte a képet egy szakértőnek azt a választ kapta, az üvegen maradt folt egy fiatal sárgásbarna bagoly testlenyomata.
A fiatalabb madarak tollazatát egy porszerű anyag borítja, nagy valószínűséggel az rakódott maradt ott az üvegfelületen a becsapódáskor. Szerencsére Sally nem talált sem az ablak alatt, sem a közelben bagolytetemet, így nagy valószínűséggel a madár túlélte az ütközést. Nyoma viszont szellemként huhog Arnoldék ablakán.
Odáig fajult a vita csütörtökön este Békéscsaba belvárosában a kutyasétáltatók és a lakók között, hogy rendőrt kellett hívni. A Petőfi utca 2. szám alatti tömbháznál péntek délután sem kellett sokáig várni arra, hogy néhányan elmondják véleményüket a kialakult helyzetről.
A név nélkül nyilatkozók arra panaszkodtak, hogy a szépen rendben tartott, fás, füves területen esténként tíznél is több kutyás jelenik meg. A gazdák elfoglalják a padot, az ebek többsége póráz és szájkosár nélkül szaladgál, s bizony nem mindenki szedi össze az ürüléket kedvence után.
— Régi probléma már ez, az utolsó csepp az volt, amikor egy kisgyerekes anyuka nem tudott megpihenni a padon a kutyások miatt. Igaz, hogy vita alakult ki közöttünk, provokáltak, ezért hívtuk a rendőröket, bár ők sem intézkedtek — mondta el érdeklődésünkre Hanyecz János, a Petőfi utca 2. számú ház közös képviselője, aki azt is elárulta, hogy velük együtt az Andrássy úti és Wlassits sétányi lakók is aláírásgyűjtést kezdtek, mert problémáik vannak az ablakaik alatt hosszasan időző kutyásokkal.
— Mi nem akarunk konfliktust csak a kutyákat futtatjuk, s e közben beszélgetünk kicsit. Nem lehet mindig pórázon tartani őket, nekik is szükségük van a mozgásra. A vita csütörtök este tényleg eldurvult, ezért hívtuk a rendőröket, akik elmondták, hogy mivel nincs tiltó tábla, jogunk van ott tartózkodni. Az a baj, hogy Békéscsabán nincs kijelölt, bekerített kutyafuttató, ahol nyugodtan, biztonságban engedhetnénk el a kutyákat szaladgálni és ezzel nem zavarnánk senkit — hallhattuk Obetkó Györgyi véleményét, aki csivava kutyájával jelen volt a szóban forgó konfliktusnál.
Albert István, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense érdeklődésünkre elmondta, kollégái valóban lakossági hívásra vonultak ki a Petőfi utcai térre, de mivel ott jogsértés nem történ, nem volt szükség intézkedésre. A jelenlévőket felvilágosították és igyekeztek megnyugtatni a kedélyeket.
Remélhetően, ez sikerült, bár a feszültség még pénteken is érezhető volt a nyilatkozók között. Abban viszont mindannyian egyetértettek, hogy a jelenlegi helyzet nem megfelelő sem a kutyások, sem a lakók számára. Egy kijelölt, belvárosi kutyafuttató hely hozhatna megoldást, no meg persze a tolerancia. Forrás: Beol.hu
Egy, a szépségében a legszínpompásabb egzotikus madarakkal is versengő jégmadarat gondoztak a Szegedi Vadaspark természetvédelmi mentőközpontjában. A legyengült madárra egy kopáncsi tanyán bukkantak, és miután megerősödött, az állatkerti Sancer-tónál eresztették szabadon – mondta Endrédi Lajos, a Vadaspark munkatársa.
A jégmadár Testhossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 24-26 centiméter, testtömege 34-46 gramm. Zömök testalkatú madár, rövid farokkal és egyenes, hegyes csőrrel. Fejbúbja, tarkója, háta és farka csillogó kék. A szemétől a fülnyílásáig rozsdaszínű folt húzódik, ettől lefelé a nyakán egy kis fehér folt látható. A torkán ugyancsak fehér folt van. A hasa rozsdaszínű. Lába vörös, rövid, ujjai tövükön összenőve.Igazi halivadék-pusztító. A kis halakat leginkább az ágakról lesi. A vízparton, ahol a bokrok, fák a víz fölé hajlanak, egy-egy kiálló száraz ág legvégére telepedik, és türelmesen és mozdulatlanul lesi a vizet és a benne folyó életet. Amint a pisztráng vagy más ivadék a víz felületét megközelíti, a jégmadár lecsap, csőrének késéles káváival megragadja a prédát, aztán lerázza a vizet, újból egy ágra ül és elfogyasztja zsákmányát. Rendkívül gyorsan emészt, a szálkát, pikkelyt, úszót pedig kiöklendezi. Tarka színe a védekezést és megtévesztést egyaránt szolgálja. A hasa olyan színű, mint valami száraz levél, a hal tehát nem gyanakszik. A háta viszont olyan, mint a csillogó kék víztükör, ezért felülről nem veszi észre a ragadozó madár. Ahol a patak vagy a holtág mentén nincs a víz fölé hajló ág, ott egy-egy közeli fán vagy földbuckán telepszik meg és néha-néha a víz fölé szállva, a víztükör fölött lebeg.Vándorló madár, nem feltétlenül ugyanott fészkel minden évben, de gyakran évek múlva ismét megjelenik korábbi költőhelyén.
Legutóbbi hozzászólások