Játékos, ügyes és kedves: az egyik legkedveltebb vízi emlős. Mégis delfinhiányban szenved az ország, ugyanis a közkedvelt állatok ki vannak tiltva Magyarországról. Együtt úszni a delfinekkel: nagyszerű élmény, sőt a nehezen kezelhető betegek állapotán is javíthat.
Kuldo bejegyzései
Aranysakáloktól rettegnek a dél-somogyi Mariettapusztán, a vadállatok már több birkát és kisállatot elhurcoltak. Bár ezek a farkas-szerű állatok általában csak éjszaka vadásznak, mostanában napközben is megtámadják a birkacsordákat. A helyi gazdák szerint az lenne a megoldás, ha a vadászok kilőnék a gyilkos aranysakálokat.
Nem mindennapi mentőakciót hajtott végre a minap egy taxisofőr. A férfi egy szorult helyzetbe került delfint talált. Az állat egy szűk csatornába úszott fel, ahonnan nem bírt szabadulni. Az autós ott vette észre a már legyengült jószágot. A taxis a delfint kocsiba tette, gyorsan a kikötőbe hajtott, majd visszaengedte a tengerbe.
Nem minden példánynak van azonban a Krim-félsziget térségében ilyen szerencséje mostanában. A Fekete-tengerben valaha tapasztalt legnagyobb tömeges delfinpusztulás után több mint tíz évvel ismét elpusztult példányokra találtak biológusok. A természetvédelmi szakemberek szerint eddig mintegy 150 elhullott vízi emlősre leltek az elmúlt két héten. A kistermetű delfinek tetemein nem fedeztek fel halászháló okozta sérüléseket, így a tengerbiológusok jelenleg mérgezésre gyanakodnak.
A kánikula miatti vízhiány következtében veszélybe kerülhetnek elsősorban a városban élő madarak és kisebb állatok, ezért a Magyar Madártani és Természet-védelmi Egyesület az emberek segítségét kéri az állatok itatásában és a fészeképítéshez is nélkülözhetetlen víz pótlásában.
Nem épülnek a fecskefészkek sem – A tavaszi aszály és az április végi hirtelen kánikula nagyon kedvezőtlenül hat az élőlényekre, különösen a városi madarakra és emlősökre. A fiókáikat etető madarak mellett a fészket elhagyó fiatal állatok számára is nagy nehézséget okoz az ivó- és fürdővíz hiánya, valamint az Afrikából hazatérő fecskék sem találnak sáros fészekanyagot – áll az egyesület közleményében.
Virágalátétben helyezzünk vizet a talajra – Az egész napos itatásra megoldást nyújt a kertészeti áruházakban beszerezhető 40-50 centiméter átmérőjű és öt-hét centi mély műanyag virágalátét, amelyet a kertben a talajra helyezve a madarak mellett a kisebb emlősök, sünök és gyíkok ivásra és fürdésre is tudnak használni.
Ahol fecske van, ott mesterséges pocsolyára van szükség – A fecskék számára a fészeképítéshez nélkülözhetetlen sarat szintén érdemes pótolni egy nagyobb tálcán vagy alátéten, a tavaszi esők elmaradásával ugyanis hiányoznak azok a települési pocsolyák, ahonnan a madarak ezt össze tudják gyűjteni. Nem csak a városban nehéz az állatok élete: a vidéki állattartás visszaszorulásával, az itatók megszűnésével falun és tanyán is egyre nehezebb helyzetben találják magukat a fecskék.
Ahol nincs lehetőség sárgyűjtőket létesíteni, megoldást jelenthetnek a mesterséges fecskefészkek. Ezek kihelyezésével tehermentesíthetők a madarakat a fészeképítés kényszere alól. MTI
A házi kedvencek mellett a tevék és a rinocéroszok is fellélegezhetnek az állatkertekben.
Egy új magyar találmánnyal, egy apró készülékkel pár perc alatt és a korábbi módszernél sokkal egyszerűbben kimutatható például egy házi kedvenc mérgezése. A Diagon Kft. fejlesztése ugyanis a világon elsőként képes laborvizsgálat nélkül pontos diagnózist adni az állati véralvadási rendellenességekről, jelezni a mérgezés legfontosabb paraméterét, de fontos eszköz lehet az állatorvosi műtétek előtt, a vérzékenység kizárására is.
A cég magyar kutatóbázisán, magántőkéből finanszírozott készüléket és a hozzá tartozó reagenst egyelőre kutyákra, macskákra, tevékre, lovakra, elefántokra és rinocéroszokra fejlesztették ki. Erre azért volt szükség, mert minden állat eltérő vértípussal rendelkezik. Folyamatban van más állatok, például a pandák és a vadászsólymok paramétereinek meghatározása is.
A gyorsaság és egyszerűség mellett a kis eszköz nagy előnye, hogy baj esetén nem kell kivárni a hosszadalmas laborvizsgálatot, amely alatt sokszor elpusztul az állat (hiszen a kisállatoknál például a mérgezés lefolyása sokkal gyorsabb, mint az embernél), és a műtétek előtt az elvérzés kockázata is kizárható egy néhány perces méréssel. A világ 2500 állatkertjének, illetve a versenyló-, és versenyteve tartással, tenyésztéssel foglalkozó istállóknak pedig az is nagy könnyebbséget jelenthet, hogy nem a termetes állatot kell a vizsgálat helyszínére vinni, hanem a mérőeszközt az állathoz.
Az apró készüléket először az arab világ legnagyobb állatgyógyászati vásárán, a dubaji VETme kiállításon mutatták be április elején, majd debütált Birminghamben is, a Brit Állatorvos-tudományi Világkongresszuson is. Szintén nagy sikert hozott a szakmai életben a Diagon hasonló elven működő, a humán gyógyászatban használatos véralvadásmérő készüléke, amit tavaly novemberben a düsseldorfi Medica kiállításon mutattak be.
A teljesen újszerű elven működő, CoagS készülék most kapta meg az egészségügyi szakhatóság engedélyeit, így a humán- és az állatgyógyászati célra kifejlesztett véralvadás-mérő is néhány hónapon belül piacra kerülhet, hiszen a gyártás már folyik.
A Diagon Kft. által kifejlesztett állatorvosi diagnosztikai készülék és tesztrendszer a legkorszerűbb elektronikai és biotechnológiai elemek alkalmazásával teszi lehetővé a véralvadási rendellenességek pontos meghatározását. A fejlesztést több éves kutatómunka előzte meg.
A vállalat 1989-ben alakult, két magyar magánszemély tulajdona. Alkalmazottainak száma mintegy 100, tavalyi bevétele elérte a 6 milliárd forintot, ami a tervek szerint az idén is ennyi lesz. A bevétel 25 százaléka exportból származik. A vállalat kutatás-fejlesztésre éves bevételének 10-15 százalékát költi. Forrás: Weborvos.hu
“A gyökerek itt vannak a természetben, a családban, a szeretetben, az együttélésben.” – mondja Péter, aki hátat fordítva a modern életnek egy jurtában él feleségével és gyermekeivel, valahol Göcsejben.
Sikerült befogni és állatorvoshoz vinni azt a vadkacsát, amelyik már hónapok óta egy nyílvesszővel a hátában élt Gyulán, a vár környékén. Már régóta próbálták megfogni, de eddig nem sikerült, nagyon fél az emberektől. Öt centiméter mélyen volt benne, és a tüdejét is érintette a nyílvessző. Az állatorvos kiszedte a hátából, és már szabadon is engedték.
Egy magyar hobbifotós, Barócsi Diána örökítette meg a hónap elején a nagymacskák „násztáncát”, a kép azóta bejárta a világsajtót: mintha a Tigris és a Sárkány című filmnek a jelenete volna az a felvétel. Az állatok két lábon a levegőbe ugorva, mancsukat széttárva látszólag birkózáshoz készülődnek. A brit Telegraph és a The Sun lapok is a híres Tigris és Sárkány című kínai film harci jeleneteihez hasonlította a képet.
– Több mint fél órát álltunk a tigrisek kifutója előtt. Már pont indultunk is volna tovább, amikor hirtelen meghallottuk, hogy fújnak egymásra. A következő pillanatban szinte menydörgésszerű robbanásként elkezdtek morogni, majd egymással szemben felugrottak a levegőbe. Alig pár pillanatig tartott az egész, még szerencse, hogy a kezemben volt a fényképezőgép – mesélte Diána. Forrás: Blikk.
Legutóbbi hozzászólások