Emily Deschanel nem csak megjátssza az állatbarátot a Dr. Csont című sorozatban, hanem mindennapokban is elkötelezett vegetáriánus, kiáll az állatok védelme mellett.
Folyamatos állatvédői tevékenységeiért június 2-án a Mercy for Animals (Kegyelem az állatoknak) nevezetű állatvédő szervezet – mely leginkább a haszonállatok tenyésztése során fellépő kegyetlenség megakadályozásáért küzd – kitüntetésben részesíti.
Az átadásra az ’Igazságot mindenkinek: egy éjszaka a kis és nagy élőlényekért’ elnevezésű rendezvényen kerül majd sor, és leginkább a haszonállatok védelme érdekében tanúsított kivételes szerepének és cselekedeteknek állít emléket. Vitathatatlan, hogy eredményessége hátterében az is szerepet játszik, hogy a személyes elkötelezettségét az állatok iránt a sorozatbéli karakterében, Dr. Temperance Brennan szerepében is hangoztatja és ezáltal sok emberhez el tudja juttatni az üzenetét.
A tavalyi évben Emily volt a ’Séta a haszonállatokért’ elnevezésű adománygyűjtő és figyelemfelkeltő rendezvény hivatalos szóvivője. Emily tehát valóban megérdemeli, hogy elismerjék az állatok jogaiért való küzdelmét.
ht bejegyzései
A kis ragadozóknak különlegesen sötét színű a bundájuk, ami talán annak köszönhető, hogy felmenőik között egy kanadai vendégfarkas is megtalálható. Kuli Bálint állatgondozó és Szilágyi István a Fehérkereszt Állatvédő Ligától a Mokkában mutatta be a négy kis farkaskölyköt.
Mentik a békákat Zala megyében, önkéntesek, közmunkások és természetvédők is. Már kitették a fóliakerítéseket, amelyek megakadályozzák, hogy az úton az autósok elüssék az egyébként védett állatokat. Adományokból kapnak karót és fóliát, hogy az ilyenkor vándorútra induló több ezer békát megmentsék.
Saját ügyének érzi az állatok védelmét a Nagyágyúk egyik szereplője, Michael Vartan.
Egyik kedvenc kikapcsolódása, mikor legjobb barátjával, kutyájával, Millie-vel lehet. A színész igyekszik a lehető legtöbbet bevonni a kutyát a mindennapi tennivalókba. Együtt sétálnak, futnak, játszanak és még napoznak is. El sem tudja képzelni az életét nélküle. A Triniy kórház című sorozat Dr. Tom Wakefieldjeként gyakran ad tanácsokat betegeknek, a való életben pedig szívesen segít a gazdiknak, hogy fordítsanak elég időt házikednvencükre anélkül, hogy az munkájukban és életükben hátráltatná őket.
Vartan emellett mindenkit arra ösztönöz, hogy figyeljünk környezetünkre és az állatokra. Szerinte elképesztő, hogy miknek teszik ki szegény elefántokat, oroszlánokat vagy akár a lovakat egy-egy cirkuszban, és külön kiemelte a bálnák, delfinek helyzetét különböző vizi showkban. Emberi kötelességnek nevezte, hogy energiát fektessünk az állatok megsegítésébe.
Hecckampány folyik ismét a világhírű magyar lúdágazat ellen. Állatvédő szervezetek szerint egy világhírű szabadidőruházati cég szenvedő magyar libák tollát használja termékeihez. A magyar libatartók szerint az állítás hamis, a toll a vágóhidakról származik. Furcsa az is, hogy a magyarhoz hasonló liba- és kacsatartási módszereket alkalmazó, ám nálunk sokkal több tollat és májat előállító országokat sosem támadják az állatvédők.
Kényszertöméssel hízlalt, szenvedő magyar libák tolla melegít számos világsztárt – röpítették világgá a hírt az elmúlt héten angolszász bulvárlapok. A cikkek szerint a szabadidős ruházati termékeiről ismert The North Face nevű vállalkozás ugyan azt hirdeti magáról, hogy alapanyagait a haszonállataikat etikus módon tartó gazdáktól szerzi be, ám állatvédők szerint ez korántsem így van. A számos híresség, köztük Barack Obama amerikai elnök, Angelina Jolie és Sharon Stone színésznők által is viselt dzsekibe tömött toll a kényszertöméstől szenvedő magyar libákból származik.
Az információt a Négy Mancs állatvédő szervezet osztotta meg a sajtóval, melynek vezetője a lapoknak nyilatkozva az állatkínzás legrosszabb fajtájának minősítette a libák tömését. Az állatvédő szervezet neve nem ismeretlen Magyarországon, mert korábban is támadták már a magyar libatartókat, komoly károkat okozva ezzel az ágazatnak. Újabb lépésük szintén nem múlt el nyomtalanul, hiszen a The North Face bejelentette: megpróbál más forrásból libatollhoz jutni.
Hecckampánynak minősíti a Négy Mancs tevékenységét Baradács László, a Tollszövetség elnöke. Állítása szerint a magyar tolltermelés 80 százalékát a vágóhídra kerülő madarak adják, a tömött libák tolla legfeljebb 10-15 százalékot tesz ki. A fennmaradó 5-10 százalék kézzel tépett libatoll, amelyet vedléskor szednek le a madarakról.
Baradács László furcsának tartja, hogy a magyar májtermelés 5-6-szorosát kitevő francia gazdálkodókat nem éri kritikia, jóllehet ők is magyar társaikhoz hasonló módszerekkel állítják elő termékeiket. Ugyancsak nem támadják az állatvédők a magyarnál jóval nagyobb piaci súllyal rendelkező spanyol és bolgár termelőket sem. Szintén nem hallani az állatvédők szavát a spanyol bikaviadalok vagy az angol rókavadászat betiltása kapcsán.
A Tollszövetség elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a liba és kacsatoll tisztítható, így akár 80-90 évig is használható. Helyettesíteni mesterségesen előállított műanyagokkal lehet, ám ezekből 5-6-szor akkora mennyiségre van szükség egy dzsekihez, mint tollból. Ráadásul a szintetikus anyagok megsemmisítése súlyosan szennyezi a környezetet.
Az Európában elismert magyar tollágazat évente 4 ezer tonna tollat állít elő, amihez még 2-3 ezer tonna importtoll is hozzájön. Ebből a mennyiségből 1,5-2 millió darab párnát, 1 millió darab paplant vagy 3 millió darab tollkabátot lehet készíteni.
Langyos vizet kapnak a tehenek, takarót a kutyák Pécsett, annyira hideg van. Így próbálják megvédeni őket a fagyástól.
Virágzik a denevér a sóstói zöld piramisban. Hír: MTI. Az Ázsiából származó növény onnan kapta a nevét, hogy virágjának formája denevér-szárnyakra emlékeztet.
Különleges látványt kínál a szabolcsi megyeszékhely állatparkjának Zöld Piramisa: kibontotta szirmait a Denevérvirág (Tacca chantrieri). Az Ázsiából származó növény őshazájában az esőerdők árnyékos, mélyebb területein található meg, itthon pedig dísznövényként tartják – mondta el Boronkay Ágnes, az állatpark botanikai osztályvezetője. A nagyjából egy méter magas, zöld levelű növény pálmaházi nevelése komoly szakértelmet kíván; magas páratartalmat és hőmérsékletet igényel, s kedveli az árnyékos helyeket.
Nevét onnan kapta, hogy virágjának formája denevérszárnyakra emlékeztet, színe pedig feketébe hajló sötétlila. Minden növény egy vegetáció alatt általában 6-12 virágot nevel, amelyek fokozatosan nyílnak ki.
A denevérvirágot hazájában élelmezési növényként tartják számon: friss leveleit salátaként, főzelékként fogyasztják, a sok keményítőt tartalmazó gyöktörzsét (rizómáját) pedig a burgonyához hasonlóan megfőzik, vagy a keményítőt kivonva lisztet készítenek belőle. MTI Fotó: Balázs Attila
Legutóbbi hozzászólások