Tehenek övezte esküvőt rendezett magának egy brit gazdapár, hogy megünnepelje szeretetét a vidéki élet iránt.
A 31 éves ara, Hayley Morgan hófehér menyasszonyi ruhában érkezett a llandefalle-i templomba, de limuzin helyett 2,8 tonnás traktoron. A szertartás után ezzel hajtott el az ifjú pár egy sáros mezőre, ahol tehénsereg várta őket. A magát néha elbőgő násznép társaságában több fotót készíttetett a pár, mint rokonaival. A lakodalmi tortán is volt tehén: két marcipánmarha – egy bika és egy tehénmenyasszony – álltak tetejének a közepén, míg le nem vágták őket.
A menyegző menüje marhahúsban gazdag volt, az asztalok pedig egy-egy tehénről kapták a nevüket, ami szerepelt a vendégeknek küldött, helyre szóló meghívókon is. A pár nászútra Texasba ment, a világ “marhatenyésztő fővárosaként” is emlegetett amerikai tagállamba, a nászajándékként összegyűlt pénzből pedig további marhákat akarnak venni – adta hírül a brit Metro újság.
Facebook Like Box
gemini bejegyzései
Hosszú évek során a szépségipari szakemberek hozzászoktattak minket a mesterségesen előállított kozmetikumokhoz. Sokan azonban kezdenek visszatérni a rég elfeledett alapanyagokhoz. Mivel őseink még nem voltak annyira járatosak a kémiában, így inkább a természetben található anyagokat használták fel a szépülésre.
Napjainkban nagyon drága krémeket, alapozókat, rúzsokat fedezhetünk fel az áruházak polcain. De mi a titkuk? Bari Andrea kozmetikus szerint a bennük rejlő anyagok, például a lósperma, a csiganyák, a pintyürülék, a bíbortetű, a szén, az iszap vagy éppen a kén…
De mire jók ezek? Pintyürülék: Nagyon hatásos a ráncok ellen.
Csiganyák: Jótékony hatásait hosszú évtizedek/évszázadok óta ismeri az orvostudomány. Égési sebekre, tályogra, szemölcsre a népi gyógyászat a mai napig használja. A kis állatkákat a sérült területre teszik. A csiganyák tápanyagokban rendkívül értékes, a többi között tartalmaz allantoint, kollagént, elasztint, gyümölcssavat.
Kígyóméreg: A fiatalok körében is hasznos lehet, a megelőzés miatt érdemes ilyen összetételű krémeket viszonylag korán – akár már 25 évesen is – használni. A kígyóméreg a mimikai ráncok feltöltésében kiváló. Mintegy 60 arcizom vesz részt a verbális- és a metakommunikációban. A kígyómérget tartalmazó készítmények blokkolják az izmok összehúzódását.
Szén: Hú de elfelejtettük, pedig ősanyáink ezzel festették, kontúrozták a szemüket. Hol voltak akkor még a nagy kozmetikai áruházak? Az arcápolásban a mai napig fontos helyet foglal el. Ráadásul fertőtlenítő hatású.
Iszap: Különféle eredetű iszap létezik, ez attól függ, hol található. Már az ősi kínaiak, japánok is használták. Bőrgyógyító hatása van, és izületi fájdalmakra is nagyon jó.
Bíbortetű: Szerinted régen a nők szája mitől volt oly csábítóan vörös? Már az ősi Egyiptomban is alkalmazták. Ebből a kis állatkából is nyerhetünk vörös színt. Még az élelmiszeriparban is használják a bíbortetűt.
A mai krémek laboratóriumi körülmények között készülnek, így nem kell megijedni, ha elsőre bizarrnak tűnő dolgokat is tartalmaznak – írja a Bezs.hu
Nap, mint nap kapunk olyan híreket, miszerint megcsonkolt, megkínzott állati tetemeket találnak olvasóink. A barbárságnak, az emberi kegyetlenségnek a jelek szerint nincs határa.
Az Országgyűlés 2004. március 8-án módosította a büntető törvénykönyvet, így az állatkínzás immár bűncselekménynek minősül. A módosított törvény tiltja az állatviadalt, az állatok kínzását, az orvhalászatot és -vadászatot. Hiába azonban a szigorítás, hiába ítélheti a bíróság akár letöltendő szabadságvesztésre azt a személyt, aki megkínoz egy állatot, mégis rendszeresen találkozhatunk olyanokkal, akik így élik ki perverz vágyaikat.
„Állatkínzást követ el, aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy vele szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza” — olvasható a törvénykönyvben.
Sírva hívta szerkesztőségünket a minap egy kislány a Jászságból, elpanaszolva, milyen szívtelenek is az emberek. A település és a betelefonáló személye mindegy, hiszen sajnos mára mindennapossá vált jelenséggel kellett szembesülnünk. A zokogó gyerek a maga 12 évével képtelen volt felfogni — és nem csak ő —, miként szorulhat valakibe annyi kegyetlenség, amennyinek szemtanúja volt.
— Kertes házban lakunk, s néhány nappal ezelőtt betévedt hozzánk egy anyacica két kölykével — mesélte szipogva a kislány. — Nekem is van egy kölyökmacskám, így egész nap jól elvoltak együtt. Este aztán a három jövevény elment. Már el is felejtettem őket, amikor délben, ebéd közben valami fura, nyöszörgő hangot hallottam a garázs felől. Kimentem a nővéremmel, s láttam, hogy szinte mozdulatlanul fekszik az ajtó előtt az anyamacska. A közelébe érve vettük észre, hogy egy hurok van a nyakára szorítva, és a mellső két mancsát is úgy hozzákötötte valaki, hogy szinte a csontig mélyedt húsába a drót. Alig volt már benne élet. Hihetetlen, hogy milyen életösztön dolgozhatott ebben a cicában, hogy képes volt csak a hátsó lábait használva bekúszni hozzánk. Percekig tartott míg a nagymamám segítségével kiszabadítottuk a fojtásból, majd a lábairól is nagy nehezen lefejtettük a drótot. Úgy el volt gyengülve, hogy nemcsak karmolni nem tudott már a fájdalomtól, de nyávogni sem. Szerencsére időben segítettünk rajta, és már most sokkal jobban van. Megetettük, megitattuk, és ugyan még látszik, hogy fájnak a lábai, de már otthonosan mozog a kertünkben.
Hihetetlenül hálás, egyfolytában bújna hozzám, dorombol. Neki a jelek szerint van szíve. Nem úgy, mint annak, aki ezt tette vele.
Az anyacica két kölykét is megpróbálta megkeresni a környéken a kislány, ám nyomukat sem találta. Talán szerencséjére …
Étlen-szomjan, fához kötve – A napokban egy szolnoki férfi kereste meg a szerkesztőségünket. Miközben elmondta történetét, fényképeket mutatott egy összevert, csontsovány foxikeverékről. A kutyát nemrég Szolnok külterületén találta egy erdőben, miközben a feleségével sétált. Egy fához volt kötözve egy hetvencentis műanyag kötéllel. Azonnal kioldozták, majd hazavitték, ahol ápolni kezdték. — Nagyon le volt soványodva, szinte alig volt súlya szegénynek — mesélte a férfi. — Miközben a kullancsokat szedtem ki belőle, észrevettem, hogy a bőre néhol kékes, vöröses árnyalatú, valószínűleg amellett, hogy megkötözték, még meg is verhették szerencsétlen, magatehetetlen állatot. Nem értem, hogy nevezheti magát embernek, aki ilyet művel egy védtelen kiskutyával?— tette hozzá dühösen. Forrás: Szoljon.hu
Félmillió forint kárt okozott három férfi, aki Kisbárapáti külterületén az erdőben elejtett egy szarvasbikát; az állatot feldarabolták és magukkal vitték – közölte a rendőrség hétfőn.
A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a gyanúsítottak – egy fiadi, egy egri és egy budapesti férfi – tilalmi időszakban, múlt szombaton ejtették el a vadat.
A siófoki kapitányság munkatársai lopás büntette miatt indítottak eljárást ellenük.
Közös megegyezéssel megszüntette a szolgálati viszonyát a körmendi rendőrkapitány annak a hivatásos rendőrnek, aki súlyos balesetet okozott, mikor egy úttestre tévedt állat miatt félrerántotta autója kormányát a Vas megyei Vasaljánál.
A baleset még vasárnap hajnalban történt az osztrák határnál, a Körmendet Pinkamindszenttel összekötő úton. A szabadidős rendőr Pinkamindszent felé tartott autójával, mikor egy úttestre tévedt állat került a kocsi elé. Az autót vezető rendőr, hogy elkerülje az ütközést, félrerántotta a kormányt. A gépkocsi erre megcsúszott a vizes úton, s az árokba csapódott. A baleset során a sofőr mellett ülő utas súlyos sérüléseket szenvedett. Az eset körülményeit a rendőrség vizsgálja.
A balesetet okozó rendőr szolgálati viszonyát kedden – közös megegyezéssel – megszüntette a Körmendi Rendőrkapitányság vezetője. Forrás: Havariapress
Vajon Ön hogyan tudná definiálni az egészséges ember-állat kapcsolatot? Mi az, ami ebbe belefér? Vannak kedvencének kiváltságai? Esetleg aludhat az ön ágyában?
Van egy sajátos viselkedési forma, a zoofilia, ami átlépi az egészségesnek tartott határt. Legalábbis egyesek szerint.
A zoofilia (zoophilia) kifejezés görög eredetű (jelentése: az állatok szeretete), és szexuális vonzódást illetve kapcsolatot jelöl ember és állat között.
A zoofilia illetve zooszexualitás az emberiség történetének kezdete óta végigkíséri a szexualitás történetét. Különféle rajzokon, mitológiai történetekben (mint amikor Zeusz hattyú alakjában csábítja el Lédát), illetve szent iratokban (például a Leviták Könyvében vagy a védikus iratokban) egyaránt történik rá utalás.
A mai napig folyik a vita azon, hogy a zoofilia a perverzió egyik formája, pszichiátriai betegség vagy egyszerűen csak egyfajta szexuális orientáció. Vannak, akik teljesen természetesen viszonyulnak ember és állat szexuális kapcsolatához, míg mások ezt a természet elleni támadásnak és az állatok zaklatásának fogják fel, s egyenesen azt követelik, hogy a zooszexualitás kerüljön be az állatkínzások elleni törvényi szabályozásba is.
Emellett nem mulasztják el felhívni a figyelmet az ilyesféle vonzódás egészségügyi kockázataira sem, hisz allergiás reakciók, fertőzések és különféle sérülések jócskán előfordulhatnak.
Nehéz persze megbecsülni, hogy hány ember érintett a zoofiliában ,hisz vannak, akik megmaradnak a fantáziálásnál, és valójában teljesen normális szexuális életet élnek.
Így óvatos becslések szerint az emberek 1-2%-a ,de legfeljebb 8-10%-a kerül kapcsolatba valamilyen módon a zoofiliával.
Érdekesség, hogy a magyar állatvédelmi törvényt átböngészve nem találtam külön utalást a zoofiliára, ám a törvény bizonyos rendelkezései-legalábbis számomra- valamelyest irányadók lehetnek ezen a téren is:
Így tilos “az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat” továbbá
“az állat testi épségének, szervezetének, pszichikai állapotának vagy viselkedésének tartós, hátrányos megváltoztatása”, és ami a legfontosabb, hogy a törvény az állatokra úgy tekint:
“hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége”
Ez utóbbi passzus az, ami megkérdőjelezi számomra a zoofilia természetes mivoltát… Forrás: Életforma.hu
Veszélyeztetett indiai oroszlánokat, a szubkontinensen őshonos csíkos hiénákat, valamint szilvafejű papagájokat is megtekinthetnek a látogatók a szerdán megnyílt India-házban a Fővárosi Állat- és Növénykertben.
Az egykor a vadmacskák otthonául szolgáló, 1912-ben épült ház felújítása tavaly kezdődött meg a Fővárosi Állat- és Növénykert beruházásaként, amelynek keretében nemcsak az állattartó helyeket korszerűsítették, hanem egy olyan kiállítást is létrehoztak, amely az indiai, ázsiai oroszlánok több évezredes kulturális hatásait, valamint több más érdekes információt is bemutat a látogatóknak a szubkontinens évezredes civilizációjából.
Az épületet Gauri Shankar Gupta, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete, Hóvári János, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, Csomós Miklós főpolgármester-helyettes, Srila Sivarama Svami Maharaja, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének vezető lelkésze, valamint Persányi Miklós, az intézmény főigazgatója nyitotta meg.
Persányi Miklós elmondta: az állatkertben összesen mintegy 150 olyan állatfaj él, amely az Indiai Köztársaság területén vadon is előfordul. A főigazgató megemlítette, hogy a Fővárosi Állat- és Növénykertben, amely Magyarország egyik legfontosabb turisztikai attrakciójának számít, az elmúlt évek fejlesztései nyomán számos Indiában őshonos állat kapott otthont, az indiai vadkutyákat, antilopokat, zebukat, ludakat, vörös pandákat az úgynevezett India zónában láthatja a közönség.
A főigazgató kiemelte: az állatkert nemcsak biológiai ismeretterjesztést folytat, hanem megmutatja azon vidékek kulturális értékeit is, ahonnan az állatok, növények származnak. Persányi Miklós rámutatott, a ház legfontosabb lakóinak az indiai oroszlánok számítanak, amelyek az ázsiai oroszlánok “utolsó megmaradt hírmondói”. Jelenleg csak az északnyugat-indiai Gudzsarát államban él néhány száz példány belőlük. A faj továbbélését az állatkertek is próbálják biztosítani, reményeik szerint a fővárosi állatokat sikerül tovább szaporítani. Persányi Miklós megemlékezett az állatkert régi időkbe visszanyúló “indiai hagyományairól” is, valamint kitért arra, hogy szerdán India-napot tartanak, este fél kilenctől koncertek lesznek és három táncelőadást is láthatnak az érdeklődők.
Srila Sivarana Svami lelkész a ház bejáratát díszítő szoborról elmondta: az oroszlánon ülő, sokkarú istenalak Durga Devit, a pusztítás, a fenntartás és a teremtés istenét ábrázolja. “Durga Devi segít változtatni életképünkön, hogy megtanuljunk békésebb, szeretetteljesebb, istenibb életet élni” – vélekedett.
Gauri Shankar Gupta nagykövet köszöntőjében megemlékezett India és Magyarország történelmi kapcsolatairól, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly novemberben megnyílt az Indiai Kulturális Központ az indiai nagykövetség mellett, az idén az India-ház révén pedig újabb fontos épületet avathatnak. “Ez a két fontos esemény szimbolizálja a két ország kiváló kapcsolatait” – fogalmazott a nagykövet.
Hóvári János helyettes államtitkár hangsúlyozta: a beruházás erősíteni fogja a két ország közti párbeszédet. “A misztikus és megismerhetetlen India földje immár két évszázada honfitársaink sorát vonzotta a páratlan szépségű országba” – fogalmazott a politikus, megemlékezve többek közt Kőrösi Csoma Sándorról, Stein Aurélról, Baktay Ervinről. Mint fogalmazott, az India-ház révén Magyarországon is könnyebben hozzáférhetővé válnak “a titokzatos India kincsei”.
Csomós Miklós főpolgármester-helyettes kiemelte: a budapesti, a szecesszió stílusjegyeit magán viselő intézmény egyike a világ legszebb állatkertjeinek. “Úgy vélem, napjainkban újra reneszánsza van keletnek” – fogalmazott, példaként megemlítve a népszerű keleti gyógymódokat, bölcseleti munkákat, valamint a magyarok újra és újra meginduló őshazakutatását. A főpolgármester-helyettes arról is beszélt, hogy az indai kultúra számos szimbólumot örökített Európára. Mint fogalmazott, az indiai oroszlán nemcsak a szubkontinens egyik jelképe, de szinte minden európai uralkodóház címerállata is, még II. András magyar király címerében is fellelhető ábrázolása.
Az indiai oroszlány élőhelyét, a Gudzsarát államban lévő Gir-erdőt 1965-ban nyilvánította védettnek az indiai kormányzat. Az elmúlt években gyarapodó populáció mintegy négyszáz állatból áll. Előkészítés alatt áll egy visszatelepítési program is, amelynek keretében Madhja Prades államban, a Kuno Vadvédelmi Területen létrehoznának egy másik vadon élő állományt. Forrás: MTI, fotó: Illyés Tibor
Az ember igen is a természet része – még ha ezt néha el is felejtjük. Erre enged következtetni az a legutóbbi felfedezés, amelyet német kutatók tettek. Azt tudjuk, hogy az állatok a szagok alapján tájékozódnak. De hogy mi, emberek is szaglással érzékelnénk a félelemet?
Nevezetesen: az ember – ugyanúgy, mint az állatok – szaglással érzékeli mások félelmét. A kutatók egyetemistákon végeztek kísérletet izzadságmintájuk alapján. Vizsgahelyzetben, illetve sportolás közben figyelték meg őket. A mintákat megszagoltatták a társaikkal és mérték az agyi aktivitásukat közben. S míg a sportolás közben keletkezett szag semmilyen agyi aktivitást nem gerjesztett, addig a vizsgázás közben keletkezett nagyon is. Méghozzá a vészhelyzetekre reagáló agyterületet aktivizálta a szagoló fiataloknál. A félelmet jelző molekulákat vegyileg nem azonosították még be, így az sem derülhetett ki, hogy milyen távolságból érzékelhetők mások számára ezek a jelek. Az viszont kiderült, hogy hiába zuhanyoznak le a félő emberek, attól még nem szűnik meg a folyamatosan jelen levő különös szaguk! Forrás: Juice
Képzést és fényképes igazolványt kaphatnak az ágazatban dolgozók. Kódexet állít össze napokon belül a Baromfi Termék Tanács (BTT) a tradicionális hazai víziszárnyas-tartás tömési és tollszedési előírásairól. A dokumentum a szervezet tavaly megjelent állatjóléti útmutatóján alapul, amelyet az ágazat szereplői a gyakorlatban eddig is betartottak.
A kódex létrehozását az indokolja, hogy a hazai baromfiágazat megfelelő hivatalos szakmai érvekkel válaszolhasson a szélsőséges állatvédő mozgalmak lejárató támadásaira. A közeljövőben a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) egyetértésével szaktanfolyam indul az ágazati dolgozók – a libatömők és a tollszedést végzők – képzésére és regisztrálására, akik – hatósági kontroll mellett – fényképes igazolványt is kaphatnak. A nemrég megalakult Toll Világszövetségben tíz ország egységesen kampányol a libatoll felhasználásáról és pozitív tulajdonságairól. Hazai vélemények szerint az unióban felül kellene vizsgálni az állatvédő szervezetek tevékenységét, és meg kellene vonni a működési támogatásokat azoktól, amelyek az alapvető gazdasági, etikai és szakmai elvárásoknak sem felelnek meg.
A baromfiágazati kódex azokat a szakmai állatjóléti előírásokat rögzíti majd, amelyeket a baromfipiaci szereplők betartanak a hízottmáj-előállításban és a tollszedésben – tudta meg az agromonitor.hu. A dokumentumhoz a piaci szereplők önkéntesen csatlakozhatnak, de ez esetben vállalniuk kell a meghatározott állatjóléti követelményeket. A kódex a BTT tavaly megjelent állatjóléti útmutatóján alapul, amelyet a vállalkozások a gyakorlatban eddig is alkalmaztak. A hivatalos dokumentum azonban – amelyet várhatóan a VM is elismer – alapot nyújthat ahhoz, hogy a baromfiszektor megfelelő szakmai érvekkel válaszolhasson a szélsőséges állatvédelmi mozgalmak rendszeres lejárató támadásaira – derült ki a közelmúltbeli minisztériumi egyeztetéseken.
Mint ismert, az elmúlt években elsősorban a Négy Mancs (NM) nevű osztrák szervezet folytatott kampányt a hazai töméses és tollszedéses libatermelés ellen, amely viszont több százéves magyar tradíciónak számít. Az NM a baromfipiac vezető cégének számító szentesi Hungerit Zrt.-t ma is „feketelistán” szerepelteti, és emiatt a vállalat termékeit számos nyugat-európai élelmiszerlánc továbbra sem hajlandó forgalmazni. Marcus Müller, a szervezet vezetője áprilisi brüsszeli meghallgatásán szintén a magyar víziszárnyas-tartási mód ellen kampányolt, és a hírek szerint a szélsőséges szervezet a közeljövőben újabb nyilvános akciót tervez.
A hazai baromfipiaci szereplők szerint az ágazatban dolgozók eddig is teljesítették az állatvédelmi követelményeket, de tevékenységük ezután hivatalos formát ölthet. A BTT a vidékfejlesztési tárca egyetértésével szaktanfolyamot indít, amelynek révén a vállalkozások egyébként is gyakorlott munkavállalói – elsősorban a libatömők és a tollszedést végzők – hivatalos képzésen vehetnek részt. A tanfolyamok befejezése után pedig – BTT regisztráció mellett – fényképes igazolványokat kaphatnak.
A közelmúltban a libatoll népszerűsítésére Németországban több középvállalkozás Toll Világszövetséget hozott létre, amelynek nyomán tíz érdekelt állam kíván egységesen kampányolni a toll és a pehely felhasználása és előnyös tulajdonságai mellett. Ugyanakkor felvetődik, hogy további eszközöket is fel kellene használni a sokak szerint „gazdasági terrorizmust” képviselő állatvédő szervezetek megnyilvánulásai ellen. Korábban felmerült, hogy Magyarország nyújtson be keresetet az Európai Bírósághoz és kezdeményezzen uniós szintű versenyhivatali eljárást az ügyben. További fellépésként pedig többen szorgalmazzák, hogy kezdődjön uniós szintű átvilágítás a civil állatvédők tevékenységeiről.
Az áttekintés során meg kellene határozni azon szervezetek konkrét neveit és elérhetőségeit, amelyek tényleges állatvédelemmel foglalkoznak, munkatársaiknak megvan a szükséges szakmai képesítésük, elfogadják az ide vonatkozó uniós jogszabályokat, anyagi felelősséget vállalnak kijelentéseikért, átlátható pénzügyi elszámolást vezetnek és munkájuk miatt nem kaptak bírósági elmarasztalásokat. Azoktól a szervezetektől pedig, amelyek az alapvető feltételeket sem teljesítik, a támogatásokat meg kellene vonni és meg kellene szüntetni működésüket is. Az NM vélhetőleg egyik kikötésnek sem tudna eleget tenni – fogalmaztak hazai baromfiágazati szakértők.
Forrás: Agrármonitor
Aki vígjátékot rendez, az sem viccelhet folyton. Ezt tanulja most Todd Phillips, aki nemrég fejezte be a Másnaposok 2. forgatását.
Az elsöprő sikerű első részből ismerős kótyagos figurák ezúttal egy egzotikus, kelet-ázsiai városban, Bangkokban próbálják összerakni egy részeg éjszaka eseményeit. A bevált arcok mellett új szereplők is feltűnnek persze, és folyton visszatér egy kismajom, aki időnként rágyújt egy cigire.
A rendező egy nem régi interjújában arra panaszkodott, hogy a majom a forgatás során úgy rászokott a dohányzásra, hogy a gazdája munka nélkül maradt: eddig különféle forgatásokra adták kölcsön a majmot, aki már mindenütt, mindig rágyújt. „Úgyhogy az állatvédők is a nyomomban vannak” – fejezte be a beszámolót a rendező. És azóta tényleg a nyomában vannak. Az elmúlt napokban Phillips számtalanszor visszavonta a nyilatkozatát, elmondta, hogy csak viccelt, a majom természetesen nem dohányzik, de az állatvédők bizonyítékot követelnek.
– Egy forgatáson minden perc más – nyilatkozta a rendező. – Főleg, ha olyan vicces társasággal dolgozom, mint a Másnaposok szereplői. A bemutató körüli marketingben viszont minden ismétlődik, naponta hússzor kell felelnem ugyanazokra az újságírói kérdésekre. Néha, a változatosság kedvéért hülyéskedem kicsit, mondok valami őrültséget. Így találtam ki a cigis majmot… lehet, filmet kellett volna belőle csinálnom.
Legutóbbi hozzászólások