Vidéken elsőként Szombathelyen kaphatnak a súlyosan vesebeteg kutyák dialízises, vagyis művesekezelést. Eddig az ilyen beteg kutyáknak nem volt esélyük arra, hogy életben maradjanak. A gyógyszerek beszerzése sem volt egyszerű, például külön engedély kellett ahhoz, hogy az embereknél használt készítményt a kutyáknál is használhassák.
Dr bejegyzései
A kutya szeméről egy szemész főorvos, és egy állatorvos közösen távolította el a szürkehályogot.
Állatvédő, állatorvos, a majdnem 20 éve alapított Rex Kutyaotthon alapító tagja.
Király Péter három gyermek édesapjaként, valamint két kutya, egy megfogalmazása szerint dölyfös macska, és egy nyúl gazdája. Vallja, hogy akinek nincs a családjában valamilyen társállat, annak az élete sokkal sivárabb. Mint mondja, mi is lehetne ideálisabb társbérlő, mint egy hűséges kutya, egy hízelkedő macska, vagy akár csak egy csivitelő papagáj, akik folyamatosan, odaadó és feltétlen szeretetükről biztosítanak minket, függetlenül attól, hogy van-e elég időnk rájuk. Ezeknek az állatoknak szerinte soha nincs rossz napjuk.
Úgy véli, az is fontos, hogy egy állatvédő ugyanúgy legyen embervédő is, ami alaptézis, a kettőt nem lehet elkülöníteni egymástól. Időközben szenvedélyévé vált a festés és a fotózás, de ez nem jelenti azt, hogy csak állatokat örökít meg. Beszélgetésünk az általa megálmodott káposztásmegyeri állatszigeten történt. Hallgasd meg a Kossuth rádió riportját
Kutya szervezetében találtak most először Hendra vírust az ausztráliai állategészségügyi hatóságok. A vírus, amely halálos veszélyt jelent az emberre, eddig csak lovakat támadott meg.
“Ez az első alkalom, hogy laboratóriumon kívül nem ember, illetve ló vagy denevér, hanem egy másik állat fertőződött meg Hendra-vírussal” – közölte Rick Symons, az északkelet-ausztráliai Queensland szövetségi állam állategészségügyi szolgálatának vezetője.
A vírus – amely Brisbane egyik külvárosáról kapta a nevét, arról a helyről, ahol először izolálták – influenzaszerű tüneteket okoz. A későbbiekben tüdőgyulladás és agyvelőgyulladás is kialakulhat. A kórokozó eredeti gazdája a fertőzött gyümölcsdenevér (Pteropus vampyrus). Leginkább a lovakat betegíti meg.
Az idei járvány júniusi kitörése óta tizenegy ló hullott el Ausztráliában. Az idei a legsúlyosabb járvány a vírus izolálása (1994) óta. Ötvenkilenc ember volt kitéve fertőzésveszélynek, de egyikük sem fertőződött meg.
Tudományos statisztikák szerint a hét emberből, aki eddig megfertőződött a vírussal, négy halt meg.
A vírushordozó kutya, amely szemmel láthatólag jól érzi magát, karanténba került. Egy olyan tanyán élt, ahol a vírus jelentétét megerősítették. “Nem tudjuk, hogyan kaphatta el a fertőzést, és ez mikor történt” – mondta Symons.
Malajzia a járvány megjelenése után betiltotta lovak behozatalát Ausztráliából.
Felzárkóztak a magán fogorvosokhoz és nőgyógyászokhoz az állatorvosok is. Ha a gazdik megfizetik, a házi kedvencek színvonalasabb ellátást kaphatnak, mint az állami, önkormányzati tulajdonú kórházak betegei. Macskát is vihetnek agyműtétre, és kutya is kaphat kemoterápiás kezelést.
Kígyónak lábsó, madaraknak fogsor, diktál a beteg, írja a doktor – generációknak okozott vidám perceket 1974-es bemutatása óta a „Kérem a következőt!” című rajzfilmsorozat. Romhányi József író, a Doktor Bubó „eseteit” feldolgozó történeteket humorosnak szánta. Gyerek és felnőtt együtt derülhetett, amikor a háziorvos bagoly kezelni próbálta a kisebbrendűségi komplexusban szenvedő elefántot, vagy a megalomán bolhát. Negyven év alatt azonban nagyot fordult a világ. Ha napjaink állatorvosai az előbbi két bajjal nem is találkoznak, a receptet pedig még mindig nem a beteg diktálja, pszichológusa akár harcsának is lehetne, és a specialisták a mókus reumáját is tudnák kezelni. De a lehetőségek ezzel még nem merültek ki.
Nevetni továbbra is lehet, az állategészségügyben azonban immár kevés kivételtől eltekintve szinte minden elérhető, amit a humán orvoslás kitalált. Aki legalábbis szakmai hírnevére valamit is adó állatorvoshoz viszi lebetegedő, vagy sérült házi kedvencét, a magánklinikákat idéző szolgáltatásokkal is találkozhat.
Az élmény a „várólistával” kezdődik. Míg a társadalombiztosítási járulékot évtizedeken át rendesen fizető nagymama akár egy évet is várhat térdműtétjére, egy vérvételre, vagy a hasi ultrahangra pedig beutalóval is csak néhány hét után juthat be, a kutyákat és macskákat egy-két órán belül elláthatják. De ha a gazdi tényleg akarja, a különféle műtétekre is egy napon belül sort lehet keríteni.
Meglepetést okozhat a komolyabb állatorvosi rendelők felszereltsége. Miközben mondjuk a Szent János Kórház urológiáján azzal viccelődnek a bennfentesek, hogy röntgen készülékük „már Darvas Iván egyik korai filmjében is szerepelt”, az állatgyógyászattal foglalkozó rendelőkben akár a legmodernebb képalkotó diagnosztikai berendezésekkel is lehet találkozni.
A körzeti orvosok többsége legfeljebb beutalót tud adni egy-egy ultrahangos vizsgálatra. Az állatorvosok rendelőiben viszont az ultrahangos készülékek már nem számítanak „nagy dolognak”. Az a doktor, aki ki akar tűnni konkurensei közül, inkább háromdimenziós ultrahangot vásárol. Ami a laikusnak nagyjából annyival tűnik fejlettebbnek a hagyományos ultrahangnál, mint amennyivel napjaink számítógépei felülmúlják a nyolcvanas évek Commodore 64-esét. A csúcs azonban nem ez.
Ha kutya, netán lótulajdonos, nem éri be az ultrahangos diagnosztikával, elviheti kedvencét „computer tomográfos” (CT) vizsgálatra is. A 30-40 ezer forintért hazánkban több helyen is elérhető számítógépes rétegvizsgálat előnye, hogy a hagyományos röntgennél, vagy ultrahangnál nagyobb segítséget nyújt a különféle megbetegedések okainak feltárásában. Ráadásul, ha állatról van szó, a CT-vizsgálatra egy-két nap alatt be lehet jutni.
Az elérhető legjobb gyógyászati képalkotó eszköz az MRI (Magnetic Resonance Imaging). A CT-nél a lágy szövetekről is jobb minőségű képet adó mágneses rezonancia képalkotó berendezés beszerzése azonban egyelőre drága mulatság. A hírek szerint Ausztriában már magán állatklinikákon is van ilyen, hazánkban viszont ezt az eszközt állatorvos még nem vásárolta meg. Ennek ellenére, aki mégis MRI-vel vizsgáltatná kutyáját, vagy macskáját, megteheti. Például a Kaposvári Egyetemen. Néhány tízezer forintért itt a humán gyógyászatban használt berendezéssel állatokat is vizsgálnak. Igaz, a hírek szerint az eredményeket nemcsak a vizsgált állat gyógyítására, hanem kutatási célokra is felhasználják.
Ezek után nem meglepő, hogy az állatorvosi műtőkben nem mindennapi műtétekre is sor kerül. A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán például esett már át agyműtéten macska. De a jól felszerelt állatorvosi klinikákon gyakran kerülnek kés alá rákos megbetegedéssel küzdő állatok is. A daganatok eltávolítása után pedig a páciens, az emberekhez hasonlóan, kemoterápiás kezelést kaphat. Ennek a beavatkozásnak a költsége rossz esetben a 200-300 százezer forintot is elérheti. Gyakoriak az ortopédiai műtétek is. Egyes ízületi betegségekre hajlamos kutyafajtáknál az időben elvégzett csípőprotézis műtét akár évekkel is meghosszabbíthatja a gazdi kedvencének életét.
A specializálódás már az állatorvosi hivatást is elérte. Vannak, akik kifejezetten belgyógyászati betegségekre, mások fogászatra, esetleg sebészeti feladatokra szakosodtak. De a kutyának és a macskának akár külön szemspecialistája is lehet. Mások, a szaksajtóban publikáltak szerint, lézerterápiát használnak az állatok szájüregi daganatainak kezelésére.
A komoly rendelőkben az embereken végzett beavatkozásokhoz hasonlóan, az altatást is kifejezetten erre a feladatra szakosodott orvosok végzik. A műtőbe kerülő állat tulajdonosának rendes helyen így az altatás miatt sem kell komolyan aggódnia: a házi kedvenceket altatógéppel altatják, életjeleiket a műtét ideje alatt folyamatosan monitorozzák. A betegek infúziót és oxigént kapnak.
A tamáskodók mondhatják: a színvonalas állatgyógyászat a „gazdag gazdik” állatainak kiváltsága. Az állatorvosok sem tagadják, hogy hazánkban a házi kedvencek életkilátásai rosszabbak, mint nyugat-európai társaiké. Tapasztalataik szerint a magyar állattartók közül sokan elhanyagolják állataikat. A beteg kutyák, esetleg macskák csak akkor kerülnek orvoshoz, amikor már késő. De nem ritka, hogy a házőrzők még a kötelező védőoltásokat sem kapják meg.
A drága műtétek költségeinek előteremtésére lehet megoldás a kisállat-biztosítás. Az Európai Unió számos országában népszerű szolgáltatással hazánkban az Aegon foglalkozik. A társaságnál a kisállat-biztosítással rendelkezők seregnyi orvosi beavatkozás költségeinek megtérítését kérték már. Volt állattartó, aki kutyaharapás miatt vitte orvoshoz kedvencét, de a biztosító listáin szerepel fülgyulladás, tályog, hányás és hasmenés, allergia, fülbetegség, és kullancs csípés kezelése is. Ha pedig ez nem lenne elég, kapott számlát a biztosító szemműtét, bűzmirigy tisztítás, fogászati kezelés, közlekedési baleset, vagy álvemhesség miatti beavatkozás nyomán is.
Az állatorvoslás fejlődése ellenére egyelőre nem érdemes a biztosítónál szervátültetések költségeinek megtéríttetésével próbálkozni. Ezek azok a kivételes műtétek, amelyekre a humán gyógyászatban van lehetőség, az állatoknál viszont nem megoldhatók.
Még akkor sem, ha például a veseátültetés módszertanát lényegében kidolgozták. Nincs ugyanis megoldás, ami garantálná a megfelelő donor szervek megszerzését. Az egyetlen lehetőség egészséges állatok szerveinek eltávolítása lenne. Ez viszont etikai megfontolásokba ütközik: az állat nem tud beleegyezni az egészségét, esetleg életét veszélyeztető beavatkozásba. De az ilyen beavatkozások ellen szólnak a rendkívül magas költségek és szövődmények kialakulásának fokozott veszélye is.
Vannak állatorvosok, akik a hagyományos gyógyszeres kezelések mellett megpróbálkoztak a háziállatok homeopátiás gyógyításával is. Ők is tudják, hogy a szkeptikusok a nem igazolt hatású szerek használatát humbugnak tartják. Olyasminek, ami az emberi betegségek leküzdésében csak annyira hatásos, mint a placebo: aki hisz bennük esetleg érezheti állapota javulását.
A homeopátiás szerekkel dolgozó állatorvosok viszont azt mondják: a macskáknak, kutyáknak sejtelmük sincs arról, hogy cukorkát, gyógyszert, vagy homeopátiás készítményt nyelettek le velük. Így, ha az utóbbiaktól meggyógyulnak, a változást nem lehet valamilyen különleges tudati reakcióval magyarázni.
Az alternatív állatgyógyászat hívei szerint a homeopátiás készítmények önálló, vagy gyógyszerekkel kombinált használata számos esetben kedvező eredményt hozott. Szerintük jók a darázs-, és méhcsípések, a különféle sérüléseket követő betegségek kezelésére, a hasmenéses és a hányásos tünetek megszüntetésére.
A különféle speciális készítményeket kipróbálóknak maguknak kell eldönteniük, hogy ezek a gyógymódok nekik, vagy állataiknak valóban használnak-e. Mindenesetre a hivatalos orvostudomány elutasítja a homeopátiát. Méghozzá azért, mert a kutatóknak a felajánlott pénzjutalmak ellenére még nem sikerült igazolnia az alternatív gyógyászat hatásosságát. A kutatások eddig legfeljebb a placebo-hatást mutatták ki.
Az állatorvos-tudomány mindenesetre a következő évtizedekben valószínűleg sokat változik. Idővel a magyar állatorvosoknál is megjelenhetnek a ma még csak a tudományos műsoropkból ismerhető mutogatott új eljárások, gyógyszerek, állatoknak készülő protézisek. Még az is lehet, hogy a reklámokból ismert „kutyaprotkó” vicc valósággá válik. Biztosak csak abban lehetünk: akkor is beszél majd az utókor Doktor Bubóról – írja a Népszabadság.
Bevonult az állatorvoslás történelmébe az a 6 éves, Oscar nevű labrador, akinek Hong Kongban szívritmus-szabályozót operáltak a szervezetébe.
Az állat súlyos szív betegségben szenvedett, melynek következtében naponta akár tízszer is elvesztette az eszméletét – számolt be a South China Morning Post.
A kedden elvégzett, másfél órás operáció utána a sebészek úgy gondolják, Oscar akár még hat évig is élhet, ha a testébe építette szerkezet helyes ritmusban tartja a szívverését. Hong Kongban egyébként ez volt az első, ehhez hasonló beavatkozás.
A kutya gazdája, Anna Lee ugyan viseli a pacemaker költségeit, ám a mintegy negyedmillió forintnyi operációs költségeket az egyik sebész állta.
Magyarországon a legalacsonyabb, bruttó 155 ezer forint az egészségügyben dolgozók havi átlagjövedelme szlovák és cseh kollégáik bérével összehasonlítva; Szlovákiában havi bruttó 192 ezer forintot, Csehországban pedig 220 ezer forintot visznek haza átlagosan az egészségügyi ellátásban dolgozók – derül ki a Workania állásportál által működtetett fizetesek.hu oldal legfrissebb felméréséből.
Az MTI-hez hétfőn eljuttatott munkakörök szerinti eredményekből kiderül: a legalacsonyabb – bruttó 106 ezer forint – az átlagbére a gondozóként, személyi segítőként dolgozóknak. Alig valamivel több az állami ellátásban dolgozó optikusoké, látszerészeké: ők havi bruttó 113 ezer forintot keresnek átlagosan, a masszőrök bruttó 115 ezer forintot, a fizioterapeuták 122 ezer forintot visznek haza Magyarországon. A szociális dolgozók átlagfizetése bruttó 130 ezer forint, a nővéreké bruttó 134 ezer forint.
A táplálkozási terapeuta/dietetikus asszisztensek átlagosan bruttó 136 ezer forintot, a szakápolók bruttó 142 ezer, a szülészasszisztensek bruttó 144 ezer, a radiológus asszisztensek átlagosan bruttó 145 ezer forintot keresnek. A mentőtisztek átlagfizetése havi bruttó 155 ezer, az orvosi laboránsoké 157 ezer forint. A klinikai pszichológusok átlagosan havi bruttó 191 ezer forintért foglalkoznak a betegekkel, míg a főnővérek átlagfizetése 199 ezer forint.
Csupán az orvosként dolgozók átlagjövedelme haladja meg a képzeletbeli bruttó 200 ezer forintos küszöböt: az orvosok (szakterülettől függetlenül) az állami intézményekben átlagosan havi bruttó 218 ezer forintért segítik gyógyulást, magántulajdonú cégeknél havi bruttó 223 ezer forintért, a fogorvosok átlagosan havi bruttó 225 ezer forintért dolgoznak, magántulajdonú cégben pedig havi bruttó 245 ezer forintot keresnek átlagosan. A különböző munkakörök közül az állatorvosok havi bére a legmagasabb: bruttó 239 ezer, a magáncégeknél dolgozók átlaga 254 ezer forint. Az állami tulajdonban lévő egészségügyi intézményigazgató pozícióban dolgozók átlagosan havi bruttó 343 ezer forintot keresnek a felmérés adatai szerint.
A felmérésben részt vevő valamennyi munkakör fizetési adataival számolt átlagjövedelmek szerint Komárom-Esztergom megyében a legmagasabb az egészségügyben dolgozók átlagbére: 187 ezer forint, Budapesten 181 ezer, Pest megyében 167 ezer forint. A középmezőny elején található Baranya és Hajdú-Bihar megye: mindkét megyében az átlagjövedelem havi bruttó 155 ezer forint. Fejér megyében 154 ezer, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 153 ezer forint. Legalacsonyabb az átlagkereset Bács-Kiskun és Veszprém megyében: 125 ezer forint. Vas megyében, Csongrádban és Nógrádban havi bruttó 130 ezer, Tolna megyében 135 ezer az átlagfizetés. Forrás: MTI
Egyes szülők óvják gyermeküket az állatokkal történő érintkezéstől, félve, hogy az növeli egy későbbi szőrallergia kialakulásának kockázatát.
Amerikai orvosok bebizonyították, hogy egy esetleges allergia kevésbé, vagy legfeljebb ugyanakkora eséllyel alakul ki az állatokkal együtt felnövő gyerekeknél, mint azoknál, akiknek nincs házi kedvencük.
Ganesa Wegienka, a detroiti Henry Ford Kórház orvosa a Clinical & Experimental Allergy című szaklapban számolt be eredményeikről. Csapata a georgiai orvosegyetem kutatóival együttműködve egy nagyszabású, hosszú távú tanulmány adatait használta fel a kutatáshoz. A Detroit Childhood Allergy Study elnevezésű vizsgálatban 1987 és 1989 között született gyerekek vettek részt, akiknek egészségi állapotát és életkörülményeit évente rögzítették.
A tanulmányból kiderült, mikor, mennyi ideig volt olyan kutyájuk vagy macskájuk a gyerekeknek, amelyik ideje több mint felét a házban töltötte. 18 éves korában összesen 565 résztvevőtől vettek vért, amelyben a kutatók kutya- illetve macskaallergiára utaló antitesteket kerestek.
Kutyával, macskával egy fedél alatt
A vizsgálat legfőbb eredménye, hogy a háztartásban tartott kutyával illetve macskával felnövő gyerekek nem lesznek gyakrabban allergiások az állatokra, mint a háziállatok nélkül élő társaik – írja a Der Spiegel című német lap internetes kiadása (www.spiegel.de).
Ezen kívül megmutatkozott a születést követő idő fontossága az immunrendszer szempontjából. Azok a gyerekek, akik első életévükben egy fedél alatt éltek egy macskával, később feleakkora eséllyel lettek allergiások a macskaszőrre, mint cica nélkül cseperedő kortársaik.
A kutyákkal való kapcsolat meglepő módon csak a fiúk egészségének javára válik. Amennyiben első életévükben volt kapcsolatuk ebekkel, később ők is csak feleannyiszor lettek allergiások a kutyaszőrre. A lányoknál ez esetben nem számított a korai együttélés. A kutatók szerint ennek tán a nemek közti eltérő bánásmód lehet az oka.
Wegienka csapata az elkövetkezőkben a háziállatok fejlődő immunrendszerre gyakorolt szerepét kívánja tüzetesebben megvizsgálni, és kideríteni, mely szűkebb időszakok döntőek – például az első három, vagy talán csak a legelső hónap. Forrás: Webbeteg.hu
Legutóbbi hozzászólások