Barbi bejegyzései

El tudják képzelni, hogy házőrző gyanánt egy oroszlánt tartsanak otthonukban? Henriett nemcsak, hogy elképzelte, de rögtön hármat is berendelt az állatok királyából, akikkel kezdetben még az ágyát is megosztotta. Állataira ő maga főz, legnagyobb házikedvencei a fojtókígyó, a teve, és Lajos, a mosómedve.
Vajon mi visz arra egy egyedülálló, fiatal nőt, hogy műkörmökkel az ujjain, teljes sminkben vadállatokat gondozzon, sőt velük együtt éljen?
Gyöngyösön jártunk, Barczai Henrietta otthonában, amely egyben saját állatkertje is. Van ott minden, csak győzze az ember: Micike az albínó szamár, teve, láma, emu és bivaly, kígyó, majom, és Lajos, a mosómedve. A ház ékességei azonban vitathatatlanul az oroszlánok, köztük is a hím, akivel kölyök korában a házigazda még együtt is aludt.

Billie Achilleos állatira jó módot talált a Louis Vuitton termékek népszerűsítésére. Kezébe vette a bolt összes pénztárcáját, és állatokat készített belőle.

A hosszadalmas folyamatról werkfilm is készült, amit a lenti videón tudtok megnézni:

Egyes szülők óvják gyermeküket az állatokkal történő érintkezéstől, félve, hogy az növeli egy későbbi szőrallergia kialakulásának kockázatát. Amerikai orvosok azonban most bebizonyították, hogy egy esetleges allergia kevésbé, vagy legfeljebb ugyanakkora eséllyel alakul ki az állatokkal együtt felnövő gyerekeknél, mint azoknál, akiknek nincs házi kedvencük.Ganesa Wegienka, a detroiti Henry Ford Kórház orvosa a Clinical & Experimental Allergy című szaklapban számolt be eredményeikről. Csapata a georgiai orvosegyetem kutatóival együttműködve egy nagyszabású, hosszú távú tanulmány adatait használta fel a kutatáshoz. A Detroit Childhood Allergy Study elnevezésű vizsgálatban 1987 és 1989 között született gyerekek vettek részt, akiknek egészségi állapotát és életkörülményeit évente rögzítették. A tanulmányból kiderült, mikor, mennyi ideig volt olyan kutyájuk vagy macskájuk a gyerekeknek, amelyik ideje több mint felét a házban töltötte. 18 éves korában összesen 565 résztvevőtől vettek vért, amelyben a kutatók kutya- illetve macskaallergiára utaló antitesteket kerestek.A vizsgálat legfőbb eredménye, hogy a háztartásban tartott kutyával illetve macskával felnövő gyerekek nem lesznek gyakrabban allergiások az állatokra, mint a háziállatok nélkül élő társaik – írja a Der Spiegel című német lap internetes kiadása (www.spiegel.de). Ezen kívül megmutatkozott a születést követő idő fontossága az immunrendszer szempontjából. Azok a gyerekek, akik első életévükben egy fedél alatt éltek egy macskával, később feleakkora eséllyel lettek allergiások a macskaszőrre, mint cica nélkül cseperedő kortársaik.A kutyákkal való kapcsolat meglepő módon csak a fiúk egészségének javára válik. Amennyiben első életévükben volt kapcsolatuk ebekkel, később ők is csak feleannyiszor lettek allergiások a kutyaszőrre. A lányoknál ez esetben nem számított a korai együttélés. A kutatók szerint ennek tán a nemek közti eltérő bánásmód lehet az oka.Wegienka csapata az elkövetkezőkben a háziállatok fejlődő immunrendszerre gyakorolt szerepét kívánja tüzetesebben megvizsgálni, és kideríteni, mely szűkebb időszakok döntőek – például az első három, vagy talán csak a legelső hónap.(MTI)

Gondoltad volna, hogy párnád súlyának egyharmadát bogarak, elhalt bőrdarabkák, poratkák és azok ürülékei teszik ki? Tudósok szerint a párnák – valamint a hálószoba fülledt levegője – ideális táptalajul szolgálnak a nem kívánatos betegségek elszaporodásának, az influenzától kezdve a bárányhimlőn át egészen a lepráig. Noha egyes bogarak csak kórházi környezetben vagy trópusi éghajlaton bukkannak fel, létezik számos változat, mely inkább az ágyban érzi otthon magát – figyelmeztet mindenkit Dr. Arthur Tucker, aki számos betegek által használt kórházi párnát vizsgált végig Londonban. A szakadások, elfeslések révén a baktériumok sokszor eljutnak a párnatöltetig, így akár az E.coli baktérium vagy más légúti és húgyúti fertőzéseket terjesztő kórokozó is elszaporodhat odabenn, és vígan terjedhet tovább a kórházi betegek között.
Akik allergiások, azoknak még jobban oda kell figyelniük arra, min alszanak. Tollal töltött párna helyett válasszanak szintetikus anyagút, és vonják be antiallergén huzattal. Segíthet az is, ha rendszeresen hatvan fokon mosod és időnként egy napra a fagyasztóba helyezed a párnákat, forró nyári napon pedig érdemes a szabad levegőn szárítani azokat.
Kathleen Hudley szakértő egyszerű módszert ajánl arra, hogy megállapítsd, ideje-e kicserélni párnákat. Hajtsd félbe, helyezz rá egy könyvet, és várj. Ha a párna leveti a ráhelyezett tárgyat és visszaveszi eredeti formáját, akkor még bátran használhatod.
A fenti adatokat talán megrémítenek, de Hugh Pennington bakteriológus professzor szerint nem kell túlzásba vinni az aggodalmaskodást, hiszen a párnák csupán azokat az élősködőket tartalmazzák, amelyek már amúgy is rajtunk vannak, és amelyeket párna nélkül is kiválóan terjesztünk egymás között – adta hírül a MediPress.

Immár hagyományosan nyáron nem csak az állatokat kedvelők, de a zeneszeretők előtt is megnyílnak a Fővárosi Állat- és Növénykert kapui. Budapest Bár, Hot Jazz Band– például ők is fellépnek a szerdánként idén is folytatódó Zenés állatkerti estek nevű koncertsorozaton.
Tizedik, jubileumi évadához érkezett a nyáresti koncertek sora az Állatkerben. Július 13-án az Indiai Klasszikus Művészetek estjét tartják majd a kertben, amelyen fellép a Calcutta Trió, Sharmila Sharma, Gulyás Ildikó és a Nadantam Táncsoport is.
A követő hetekben a Benkó Dixieland Band, a Lajkó Félix Duó és Dresch Mihály, a Hot Jazz Band, a Budapest Bár zenél majd az állatkertben. A sort augusztus 17-én a Budapest Klezmer Band zárja. A koncertek 20.30-kor kezdődnek. A koncertre érkező vendégek számára azonban már 19 órakor megnyitják az Állatkert kapuit, így az előadás kezdetéig akár egy kellemes sétát is tehetnek a Pálmaház és a Nagy-tó környékén.

Hiába fészkelt ugyanannyi rétisaspár Baranyában mint tavaly, jóval kevesebb fióka kelt ki az elhúzódó tél miatt.
Bank László, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Baranya megyei csoportjának irodavezetője az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a tavalyi 35-tel szemben idén csak 25 rétisasfióka kelt ki Baranyában.
A tavalyihoz hasonlóan ismét 33 pár rétisas fészkelt Baranyában, de közülük csak 25 pár költött, 8 nem rakott tojást. A költések közül 16 bizonyult sikeresnek, 7 pár 1 fiókát, 9 pár 2 fiókát nevelt fel. Bár a szaporulat jóval alatta maradt a tavalyinak, a költési eredmények mégsem tekinthetők rossznak – mondta Bank László.
A szakember szerint az befolyásolhatta a költések számát, hogy az elhúzódó tél miatt a halastavakat sokáig jégpáncél borította. A sasok elsősorban a vizek környezetében szerzik táplálékukat, de a befagyott tavak miatt általában a folyóvizek közelébe húzódnak, ott várják meg a jégolvadást. Mindez azt eredményezheti, hogy túl későn tudják elfoglalni régi fészkeiket, ezért költésük elmaradhat. Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy azok a párok, amelyek idén nem jutottak el a tojásrakásig, a megye belső területein, a Dunától és a Drávától távol fészkelnek. MTI

Budapest – Megharapott egy gyermeket egy farkas a budapesti állatkertben csütörtök délután. A kisfiú átmászott a védőkorláton és a kerítésen benyúlt a farkas ketrecébe – mondta Hanga Zoltán, az állatkert szóvivője.
Megharapott egy 8 éves kisfiút egy farkas a budapesti állatkertben. A farkasok egy helyen kerítéssel, másik helyen üveggel vannak elkerítve. Ott viszont, ahol az üveg és a kerítés találkozik, be lehet nyúlni. A kisfiú iskolai csoporttal jött az állatkertbe, és az anyukája is vele volt, amikor megharapta a farkas. A Tényeknek annyit mondott, hogy egy fél percre nem figyelt csak oda, akkor történt a baleset.