A hétvégén holtan találták istállójában Arushát, a bécsi zsiráfborjút a gondozói. Az alig hét hónapos kiszsiráf valószínűleg bakteriális bélfertőzésbe halt bele.
Néhány hónap alatt a második veszteséget kénytelen elkönyvelni a Schönbrunni Állatkert, ahol a hétvégén élettelenül találták meg istállójában Arushát, a tavaly júliusban született Rothschild-zsiráfborjút – közölte az állatkert.
Az alig hét hónapos, körülbelül két méter magas és 120 kilós kiszsiráf a halála előtti napon már étvágytalan volt és enyhe kólikás tüneteket mutatott, így állatorvosi ellátásban részesült.
„Az azonnali kezelés hatására javult az állapota” – meséli az állatkert állatorvosa, Thomas Voracek; a rákövetkező nap mégis élettelenül heverve találtak rá gondozói az istállójában.
A bikaborjúval valószínűleg akut bakteriális bélfertőzés végzett, a halál okáról azonban csak a boncolást követően, a bakterológiai és szövettani vizsgálatok után tudnak biztosat mondani.
A Schönbrunni Állatkertnek egyébként alig két hónapja, tavaly novemberben kellett megválnia kisfókájától, Diegótól is, akit veleszületett szívelégtelenség miatt kellett elaltatni. Forrás: HVG.hu
Facebook Like Box
admin bejegyzései
Európai Bizottság csütörtökön levélben szólított fel 13 uniós tagországot, köztük Magyarországot, hogy tegyen lépéseket „az uniós állatjóléti előírások végrehajtásában tapasztalható hiányosságok felszámolására”, konkrétan tiltsa be a hagyományos ketreces tojótyúktartást.
Az erről szóló uniós irányelv, amelyről a politikai döntés még 1999-ben született meg, idén január elsején lépett hatályba. A tagállamoknak tehát 12 évük volt arra, hogy gondoskodjanak az új rendszer zökkenőmentes bevezetéséről
Az irányelv szerint a tojótyúkok immár kizárólag fészkelőhellyel, kapirgálótérrel és ülőrúddal felszerelt „feljavított ketrecekben”, vagy pedig alternatív rendszerekben tarthatók. A jogszabály előírja, hogy minden egyes tojónak 750 négyzetcentiméter területet kell biztosítani a ketrecben. Fészekládáról, alomról, ülőrúdról és karomkoptató eszközökről is gondoskodni kell, hogy a tyúkok kielégíthessék „biológiai és viselkedésbeli igényeiket”.
Az uniós végrehajtó testület csütörtöki közleménye hangsúlyozza: a kötelezettségeik teljesítését elmulasztó tagországok nemcsak az állatok jólétét veszélyeztetik, hanem a piaci versenyt is torzíthatják, hiszen a hagyományos ketrecek további engedélyezésével hátrányos helyzetbe hozzák azokat a vállalkozásokat, amelyek beruházásokat hajtottak végre, hogy megfeleljenek az új előírásoknak.
A mostani intézkedést követően az érintett tagállamoknak két hónapjuk van arra, hogy reagáljanak a kötelezettségszegési eljárás keretében kapott felszólító levélre. Amennyiben a válaszlépések nem kielégítőek, az Európai Bizottság úgynevezett indokolással ellátott véleményt küld az érintett országoknak, amelyben arra szólítja fel őket, hogy újabb két hónapon belül hozzák meg az irányelv előírásainak betartásához szükséges intézkedéseket. Ha az a határidő is kielégítő megoldás nélkül telik el, az ügy akár a luxembourgi Európai Bíróság elé is kerülhet. MTI
Hiába az ismétlődő hírek cápatámadásokról, a szörfös azt gondolja, hogy ugyan már, vele nem fordulhat elő ilyen. Hát de!
Újabb halálos áldozatot követelt egy cápatámadás Dél-Afrika partjainál, a Keleti Fok tartományban lévő Port St. Johns egyik strandján.
Hiába küzdött perceken át, a cápa szétmarcangolta a karját, lábát és a mellkasát annak a huszonöt éves fiatalembernek, aki a dél-afrikai Port St. Johnsnál szörfözött a part közelében. Ngidi Msungubana a környéken a hatodik, akit cápa ölt meg.
A Rába ETO futsalcsapatának kapusát, Matkovics Gábort megtámadta egy kutya – a kóbor eb a játékos állát harapta meg, akinek várhatóan több mérkőzést is ki kell hagynia sérülése miatt.
“A lakásunkhoz közel, fényes nappal futottunk össze egy nagy termetű kaukázusi juhászkutyával. Először azt hittem, csak ismerkedni akar, de aztán megtámadta a buldogunkat – mesélt balesetéről a kisalfold.hu-nak a Rába ETO kapusa, Matkovics Gábor.
Azonnal felkaptam a kutyánkat és megpróbáltam elkergetni a támadót. Azonban hiába kiabáltam és rúgtam, ez egy ideig nem sikerült, ráadásul el is estünk. A földön tovább folytatódott a küzdelem, mindenáron meg akartam védeni a kutyánkat. Szerencsére ez sikerült, a juhászkutya végül meghátrált.”
“Először azt hittem, a kutyánk vérzik. Letörölgettem, de nem láttam rajta nagyobb sebet. Szerencsére megúszta kisebb zúzódásokkal, karmolásokkal. Ezután vettem csak észre, hogy engem viszont megharapott a kóbor kutya. Az államba kapott bele, amiből gyakorlatilag letépett egy kisebb darabot. Remélem, a támadónk nem volt veszett, ám jó ideig így sem védhetek. Úgy tudom, a kutyaharapást épp a fertőzésveszély miatt nem varrják össze, így meg kell várni, míg teljesen összeforr a seb. Engem is megviselt a támadás, de a kutyánkat is, aki két napig ezután szinte alig evett és azóta felvenni sem nagyon lehet. Bízom benne, hogy ő is és én is gyorsan rendbe jövünk és minél előbb elfelejtjük ezt az esetet” – tette hozzá Matkovics. Forrás: Kisalfold.hu, Foci24.com.
Veszprémben, az egyik étterem kéményén is telel egy gólya. Az állatkerti szakemberek szerint ebben nincs semmi különös: a gólyát ugyanis az álltkertben etetik, gondozzák, így nincs miért Afrikába repülnie. A veszprémi gólya egyébként nagyon szelíd: több olyan kép is készült róla, amikor szinte az emberek kezéből eszik.
Nyíregyháza – Az új ebadót az önkormányzatok vethetik ki 2012-től, legfeljebb évi 6 ezer forint összegben, emellett az állatvédelmi bírság összege jelentősen megemelkedik.
A jogszabályváltozás rendelkezik az ebek veszélyessé minősítéséről, annak kritériumairól, valamint a veszélyes ebek tartásának feltételeiről is. A felvétel 2011. december 28-án készült.
Számtalan vadászkutya hullott el az elmúlt hetekben Vas és Zala megyében. Az állatok egytől-egyig vaddisznóhajtás után lettek rosszul, ezért a szakemberek álveszettség-járványtól tartanak.
Jobban járnak a nyugat-magyarországi vadászok, ha egy ideig nem viszik kutyáikat vaddisznóhajtásra. Az elsődleges információk szerint ugyanis a közelmúltban több vadászkutya is rejtélyes körülmények között pusztult el azután, hogy az erdő agyaras makktúróival találkoztak.
– A Vas és Zala megyéből kapott hírek szerint több vadászkutya is furcsa körülmények között lelte halálát – állítja Marót Béla fővadász, az Országos Vadászkamara kynológiai bizottságának elnöke. – Az elhullásokban azonos körülmény, hogy a kutyák egytől-egyig disznóhajtás után lettek betegek, és gazdáik elmondása alapján a veszettség tüneteit mutatták – teszi hozzá a szakember, aki éppen ezért arra gyanakszik, hogy álveszettség, vagy másik nevén Aujeszky-betegség üthette fel a fejét a vaddisznóállományban.
Ezt a kórt a kutyák kötelező veszettség elleni beoltásának bevezetését elérő Aujeszky Aladár állatorvos fedezte fel, de a veszettség kórokozójával ellentétben ez ellen mindmáig nem sikerült sem gyógyszert, sem vakcinát előállítani.
– A gyanú szerint a betegség Németország irányából terjedhetett el hazánkig. Szerencsére az emberre nem veszélyes, de a nagy értékű, hosszú évek alatt kiképzett vadászebeket érdemes egy ideig távol tartani a disznóhajtástól, és a nyers vaddisznóhústól – szögezi le Maróti fővadász. Borsonline.hu
Évek, vagy talán évtizedek óta nem készült Magyarországról olyan átfogó ismeretterjesztő film, mint amilyen a mozikban is nagy sikerrel vetített Vad Magyarország – A vizek birodalma. Török Zoltán, a rendező olyan munkát adott ki a kezéből, amely vetekedhet akár a legnevesebb ismeretterjesztő csatornák filmjeivel, képeket itt nézhetsz. Az 52 perces mozi egy rétisas-család szemén keresztül mutatja be a film nézőinek, hogy milyen a vad Magyarország. A mai napon – hosszas várakozás után – megjelent a film DVD változata, amely sokak számára okozhat örömet karácsonyi ajándékként is.
Páratlan szépségű felvételeket láthatunk Török Zoltán Vad Magyarország – A vizek birodalma című egész estés mozifilmjében, amely egzotikus tájként tárja elénk a magyar vidékeket. A film csütörtöktől látható az Uránia Nemzeti Filmszínházban – adta hírül a hirado.hu.
Török Zoltán német és francia televíziós társaságok felkérésére négyfős stábbal csaknem három év alatt készítette el a csaknem egyórás természetfilmet – az alkotás rejtőzködő életmódot folytató főszereplőit, 5 kamerával 20 helyszínen összesen 234 forgatási nap alatt sikerült megörökíteniük.
A koncepció – A tényleges forgatás másfél éven keresztül tartott – az élvonalbeli technikával, HD-minőségben készült film egy rétisas-fészekalj sorsán keresztül repít végig bennünket Magyarország vizes élőhelyein. Kalandozunk a szürkemarha gulyával a hortobágyi mocsarakban, a Balatonnál találkozunk az ívóhelyükre tartó hatalmas balinokkal, a gemenci erdőben pedig vidrákkal, harcsákkal és táncoló szarvasokkal.
53 625 kilométert magyar utakon – A forgatás 2009 tavaszától 2010 teléig tartott, ebből az anyagból született a nemzetközi változat. A rendező azonban előnyös szerződést kötött a külföldi megrendelőkkel, így a Gemenc Zrt. és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával egy hosszabb, 52 perces változat készülhetett a hazai közönségnek.
“A forgatás nekem is számtalan újdonságot tartogatott, mert földrajz-biológia szakos tanárként ugyan magam is bejártam az országot, de olyan titkokra bukkantunk, mint a balinok vonulása, amiről soha életünkben nem hallottunk. Amikor a halászok erről meséltek, azt hittük csak füllentenek, a filmben viszont a búvárkamerák szemszögéből is látható lesz, a Zalában hogyan úsznak árral szemben ezek a különleges ragadozó halak” – tette hozzá a rendező.
Török Zoltánnak egy finn operatőr is segített abban, hogy Magyarország új arcát mutassák meg, hogy különleges tájként, egzotikus helyként jelenhessen meg.
Kulka mesél – A magyar változat narrátora Kulka János, a film zenéjét pedig Kolja Erdmann német zeneszerző komponálta. Erdmann, Török Zoltán javaslatára magyar népdalmotívumokat dolgozott föl. A filmben visszatérő Madárka, madárka kezdetű népdal előadására többek között a frankfurti opera magyar énekesét, Takács Anikót kérte fel, de Németországban élő magyar gyerekek is közreműködnek. A film igazi családi program, a rendező mindenkinek ajánlja, akit érdekel Magyarország még mindig meglepően gazdag élővilága.
Mi van a DVD-n a filmen kívül? – Van rajta öt kimaradt jelenet, folytatódik például a pimasz dolmányos varjú esete, aki ezúttal a kis kárókatonákba köt bele.
A kiadványon a film magyarul és angolul is megtekinthető. Sőt, választható egy olyan hangsáv is, amelyen csak a zene és a természeti hangok hallhatóak.
És persze rendezői kommentár… ez utóbbit én képtelen vagyok meghallgatni, állítólag jókat beszélek, de hát például a rádióinterjúimat is befogott füllel hallgatom– mondja Török Zoltán. Extraként szerepel még a magyar és az angol felirat és még mi más. Na, meg kell venni és átböngészni…
Hol kapható? – Alapítvány a Budapesti Állatkertért, Fővárosi Állat- és Növénykert 1146 Budapest Állatkerti körút 6-12. Odeon Mozi DVD boltja, 1136 Budapest, XIII. kerület, Hollán Ernő utca 7. Vagy a rendelés másik, igen egyszerű módja,ha küldesz egy e-mailt a vadmagyardvd@gmail.com címre. Mindössze meg kell adni, hogy DVD-t vagy BLURAY-t szeretnél és a darabszámot. A rendelésről itt találhattok részletes leírást.
Mennyibe kerül? – A bolti ár 1790.- forint, de ez irányár, a boltok ettől eltérhetnek. Forrás: hirado.hu, mti.hu, termeszetfilm.blog.hu
Lelőtt egy férfi egy másik férfit Kazincbarcikán vasárnap, majd öngyilkos lett – erősítette meg az MTI információját a rendőrség.
Gaskó Bertalan, a Borsod megyei rendőr-főkapitányság szóvivője közölte: a kazincbarcikai férfi az elsődleges adatok szerint “vélhetően egy korábbi konfliktusuk miatt” – végzett egy másik férfival, majd öngyilkosságot követett el.
Az MTI úgy tudja, vadásztársát lőtte le a férfi, aki végül magával is végzett.
Újabb és újabb állatfajokat fedeznek fel az Amazonas vidékén. A fajok változatossága hozzájárul az ökoszisztéma stabilitásához, fennmaradásához.
Nemrégiben olyan békafajokat fedeztek fel, amelyek abban különlegesek, hogy külsejük szinte teljesen megegyezik már ismert fajokéval, ezért korábban azok fajtársainak hitték őket. Genetikai vizsgálatok révén azonban kiderült, hogy örökítőanyaguk annyira eltérő, hogy egymással képtelenek párosodni.
Chris Funk, a Coloradói Állami Egyetem kutatója kollégáival két békanemzetség (Engystomops és Hypsiboas) számos egyedét fogta be hat dél-amerikai országban. Előbbi csoportból 252 egyedet 36 helyszínről, utóbbiból pedig 208-at 65 helyről. Az Engystomops nemzetség tagjai közül genetikai tesztek segítségével az eddig ismert két faj helyett ötöt-hetet különítettek el a kutatók, a Hypsiboas csoport kettőnek vélt faja pedig inkább hat-kilencnek bizonyult.
A rejtett életmódú fajok felfedezéséből azt a következtetést vonták le a Proceedings B of the Royal Society című folyóiratban a Der Spiegel internetes kiadásának (www.spiegel.de) ismertetése szerint, hogy a régióra jellemző biológiai sokféleség legalábbis a békák esetében sokkal nagyobb, mint eddig feltételezték.
A fajok változatossága hozzájárul az ökoszisztéma stabilitásához és fennmaradásához. Minél több különböző faj alkot életközösséget, annál hamarabb képes a rendszer új körülményekhez – többek között a hőmérséklet emelkedéséhez – alkalmazkodni.
Példának okáért ha egy régióban csupán egy békafaj él, amely a fák gyökerét rágcsáló rovarokkal táplálkozik, de kihal, mert nem boldogul az éghajlatváltozással vagy új élősködőkkel, a rovarok elszaporodnak, és sorozatosan döntögetik ki a fákat, ami további következményekkel jár. Ha azonban több rovarevő békafaj gazdagítja a rendszert, valószínűbb, hogy legalább egyikük alkalmazkodik a változáshoz. Így a rovarállomány ellenőrzés alatt, a fák pedig talpon maradnak. MNO.hu
Legutóbbi hozzászólások