Posted on

Amilyen a kutya, olyan a gazdája!

A gazdik egy idő után hasonlítani kezdenek kutyáikra? Vagy a kedvencek lesznek olyanok, mint a körülöttük élő emberek? Megfejtjük az állatok és gazdáik közötti hasonlóság titkát. Az utcán kutyáikat sétáltató gazdák láttán általában az az érzésem, hasonlítanak egymásra. Vannak persze esetek, amikor ez egyáltalán nem igaz, mint mikor egy izomagyú egy pinduri pincsit sétáltat.
Ennek magyarázatát talán abban kell keresni, hogy az eb valójában az asszonyhoz tartozik, csak éppen apu sétáltatja. Az izomagy mellett a szőke cicababa nem meglepő kiegészítő, és valljuk be, a szőke cicababa igenis hasonlít egy pincsire. Tehát a párhuzam itt is megvan, csak épp rejtve. A hasonlóság magyarázata nem túl bonyolult: aki körültekintően választ fajtát, azaz fajtiszta kutyát, az olyan eb mellett dönt, aki passzol az egyéniségéhez, azaz hasonlít rá. Tudja azt is, hogy néz majd ki a négylábú felnőtt korában, tudja, mire számítson.
Egy kíséretben kutyák képeit párosított össze gazdáik képeivel, és nagyobb valószínűség szerint tartoztak egymáshoz azok, akik külső jegyeikben hasonlítottak, mint azok, akik nem.
Ha azonban keverék ebek gazdáit akarjuk megtalálni, nehezebb dolgunk van. Mikor ugyanis az ember kiválasztja kedvencét, nem sejti, milyen lesz, ha megnő. Ezért nem is hasonlít majd rá annyira, legalábbis ami a külsőt illeti.
Magunkhoz hasonló kinézetű állatot egyszerű pszichológiai ok miatt választunk: jobban megbízunk abban – legyen ember vagy állat -, aki hasonló hozzánk.
A küllemi jegyek mellett persze hasonlíthatunk viselkedésre is: ennek magyarázata egyrészt szintén a fajtaválasztásban rejlik. A vadász vizslát szeretne, az otthon ülő típus pedig egy nyugodt buldogot. A hasonlóság másik oka pedig az összecsiszolódás. Kutya és gazdája az évek során alkalmazkodnak egymás szokásaihoz, tulajdonságaihoz, rigolyáihoz, ha úgy tetszik, hasonlóvá válnak.
És hogy melyik változik többet az együttélés során, az ember vagy az állat, az végképp attól függ, melyik milyen személyiségjegyekkel született. És hogy megtaláljuk a tökéletes eb-társunkat, nem múlik máson, mint a vakszerencsén, és azokon az édes kis tappancsokon, amik felénk nyúlnak az alomból, mikor kiválasztjuk várva várt kedvencünket.

Vélemény, hozzászólás?