Posted on

Állatorvosok karitatív, országos akciója

Az Állatorvosok az Állatvédelemért Alapítvány kezdeményezésére jött létre egy országos akció, amelyben a szakemberek a menhelyek kutyáinak komplex kivizsgálásában, gyógyításában és ivartalanításában vállalnak jelentős karitatív szerepet. Ehhez az akcióhoz a kecskemétiek elsőként kapcsolódtak Tőzsér Juditnak, a Gong Rádió ügyvezetőjének, a Mentsvár az Állatokért Alapítvány elnökének vezetésével. Alapvető szerepet vállal a fővárosi Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kara ebben az akcióban, ahol a következő hónapokban a hallgatók bevonásával végzik a kutyák számára szükséges vizsgálatokat, kezeléseket.
– Milyennek ítéli jelenleg az állatvédelmet országunkban? – kérdeztük dr. Lorászkó Gábor címzetes egyetemi docens, akitöbb szakmai szervezetben tölt be vezető funkciót.
– Korábban néhány megszállottnak tekintett ember “hobbija” volt, mára azonban, az állatvédelemmel már magas szinten képzett, hozzáértő és elhivatott szakemberek széles köre foglalkozik. A törvények jók. Leginkább azt hiányolom, hogy egy-egy állatkínzásos ügy a médiában csak a közhangulat hergelésének szerepét tölti be érdemi tájékoztatás nélkül. Igyekszik a társadalomban lévő nagyfokú érzékenységet saját olvasottságának vagy nézettségének fokozására felhasználni. Ez önmagában nem ártana az állatvédelemnek, de ha a közvélemény hozzáértése, tudása nem növekszik ezen a téren, akkor a társadalom nehezebben lép előre – nyilatkozta lapunknak dr. Lorászkó Gábor, aki 2005-ben az Év Állatorvosa volt hazánkban. – Az állatkínzás jogerős elmarasztaló ítéleteit jó volna nyilvánosságra hozni, internetes “szégyenfalra” kitenni. Ez és a komoly pénzbüntetés sokkal riasztóbb volna az elkövetők számára, mint egy szinte üres tárgyalóteremben elhangzó ítélet a feltételes szabadságvesztésről.
– Az alapítványi szinten működő menhelyek esetében, mit lát legnagyobb problémának?
– A tervezés és a hosszú távú elképzelések hiányát. Ahol ez megvan, ott fejlődik az egyesület és a menhely. Ahol nincs, ott elvesznek a napi
problémák között, hiszen kilátástalan az állam bőkezű segítségben reménykedni. A civil szervezetek magukra és az általuk felébresztett lelkiismeretű környezetükre számíthatnak. Követni kellene a jó példával elől járó városokat, amilyen például Székesfehérvár – ahol 20 éve vagyok állatorvos -, Kecskemét, Nyíregyháza és Budapest.
– Milyen tapasztalatai vannak a kecskeméti Mentsvár működését illetően?
– Ami itt történik, az professzionális szintű állatvédelem. Itt sem minden fenékig tejfel, de itt hosszú távon, korszerűen, szervezetten folyik a munka egy társadalmilag értékes cél érdekében, melynek során az emberek felismerik benne saját érdekeiket. A mi országos akciónk több mint ivartalanítás, hiszen emellett a fővárosiSzent István Egyetemvezetői, oktatói és hallgatói részvételével összetett – vér, röntgen és ultrahangos – vizsgálatok, kezelések is történnek. De a Kaposvári Egyetem Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézetének vezetői és állatorvos munkatársai is támogatják az akciót, mert a menhelyek képtelenek lennének kifizetni ezeknek a csúcstechnikájú vizsgálatoknak, kezeléseknek a költségeit.
– Sokan megkérdezik, hogy mi értelme van beteg, gazdátlan állatokra sok pénz és fáradtságot fecsérelni.
– Csak gyógyultan van esélyük ezeknek a menhelyi négylábúaknak arra, hogy új gazdát találhassanak számukra. Ez egy alkotó munka, ami jót tesz a részt vevők lelkének is. Nemes ügy. Akik fiatalként az állatorvosi pályát választják, nem véletlenül teszik. A mi egyetemünkre nem szokás sokadik megjelölt helyként jelentkezni. Mi kifejezetten állatorvosok akartunk lenni, és szerencsésnek érezzük magunkat, hogy ez sikerült is. A Magyar Állatorvosi Kamara megalapította az Állatorvosok az Állatvédelemért Alapítványt abból a célból, hogy nevelő, felvilágosító és szervezőmunkát végezzen az állatorvosok között, és a szakszerűséget képviselve segítse az állatvédelmet. Törekszünk arra, hogy az állatok iránti szeretet és felelősségtudat már az egyetemi hallgatók körében is magas szintű szakmai tudással és gondos munkával párosuljon.

Vélemény, hozzászólás?