Posted on

Tanulságos állatmese: A pásztorfiú

A pásztorfiú a réten őrizte a nyájat. A juhok csak legeltek és legeltek, a fiú pedig egyedül volt és unatkozott. Gondolt egyet, s torkaszakadtából kiabálni kezdett: – Farkas, farkas ! Itt a farkas a juhok között ! Segítsetek ! Meghallották a falubeliek a segélykiáltást, otthagytak csapot-papot, s lóhalálában futottak a fiú segítségére. Amikor odaértek, a juhok békességben legelésztek, a fiú pedig a hasát fogta a nevetéstől.
– Ha-ha-ha ! Becsaptalak benneteket, ti meg milyen rémült képet vágtok!
Az emberek fejüket csóválva visszatértek munkájukhoz. Néhány nap elteltével a pásztorfiú megint sikoltozni kezdett:
– Farkas, farkas! Itt a farkas! Segítsetek!
Meghallották a falubeliek a segélykiáltást, s lóhalálában futottak a mezőre. Amikor odaértek, a fiú megint csak a hasát fogta nevettében. Így ment ez még néhány alkalommal. Egy napon a farkas valóban megjelent, s rögvest el is kapta első áldozatát. – Farkas, farkas! Itt a farkas a juhok között! Jó emberek! Segítsetek!
A farkas tépte-szaggatta a juhokat, egyiket a másik után. A fiú pedig hiába kiabált torkaszakadtából, nem érkezett segítség. A farkas mind egy szálig végzett szegény állatokkal.
– Nem hallottátok, hogy segítségért kiáltozok? – kérdezte a fiú sírva a vetésről éppen hazafelé tartó falusiakat.
– Sokszor becsaptál minket, honnan tudhattuk volna, hogy most valóban veszély fenyeget?

Tanulság: “Akit egyszer hazugságon kaptak, annak nem hisznek többé, ha igazat is mond.”

Vélemény, hozzászólás?