Posted on

Állatkísérletek zárt ajtók mögött

Az Európai Unió a napokban az állatkísérletek ügyéről tárgyalt, a Tanács szigorítani szeretné a tesztekbe bevonható élőlények körét, és a rajtuk elvégezhető kísérletek típusait. Az OrientPress Hírügynökség a Fehérkereszt Állatvédő Liga alapító tagját Szilágyi Istvánt kérdezte meg az aktivisták véleményéről és a téma kapcsán felmerülő problémákról. Mivel az EU-ban évente 12 millió állat vesz részt tudományos kísérletekben, a Tanács szakemberei megállapodtak az élőlények helyettesítésének legfontosabb alapelveiről, amelyekkel módosítani szeretnék az eddigi szabályozást. Az új irányelv értelmében minimalizálni kell a résztvevő állatok számát, és a fájdalmat, amelyet azok elszenvednek a vizsgálatok során. A továbbiakban nem lehet majd olyan állatokat bevonni a kísérletekbe, amelyek természetes élőhelyről vagy a vadonból származnak, adta hírül az Unió Sajtószolgálata.
Az OrientPress Hírügynökség által megkérdezett állatvédő szakember szerint az állatkísérletek legnagyobb része a hadiipart szolgálja, a vizsgálatokban résztvevő élőlények kétharmadát ilyen jellegű tesztek során használják a tudósok. Az állatkísérletek 15 százalékában végeznek gyógyszeres vagy orvosi ellenőrzéseket, kozmetikai tesztek céljából pedig minden ötödik kísérleti élőlényt használják. Az aktivista szerint ez, és a hadiipari tesztelés is teljesen felesleges módszerek, mivel könnyen helyettesíthetőek.
Szilágyi kiemelte, hogy a vásárlók, különösen a nők tehetnének többet az ilyen kísérletek megszüntetéséért. Törekedni kell rá, hogy olyan kozmetikumokat vásároljunk, amelyeket nem állatokon, hanem sejttenyészeteken teszteltek. Az aktivista szerint ezek a termékek nem drágábbak, mint az állatok részvételével vizsgált kozmetikumok, és a minőségük sem különbözik. Ugyanakkor saját tapasztalatai szerint is nehezen elkülöníthető a vásárlók számára, hogy melyek azok az áruk, amelyeket nem élőlényeken ellenőriztek.
Arra a kérdésre, hogy hogyan lehetne kiküszöbölni a fenti problémát Szilágyi a felelősségteljesebb vásárlást és a tudósok motiválást nevezte meg. Léteznek ugyanis olyan pályázatok, melyekkel a helyettesítő módszerek bevezetésére ösztönzik a kutatókat.
Néhány kozmetikai cég nem is maga végzi a tesztelést, hanem bérkísérleteket fizetnek meg, és más országokban, gyakran Kínában folytatják le a vizsgálatokat. Az új szabályozások bevezetésénél tehát arra is figyelemmel kell lenni, hogy a vállalatok ne tudjanak ilyenekhez hasonló kiskapukat találni. Az új irányelv néhány kivételes esetet is megnevez, ezek közé tartoznak az olyan kísérletek, amikor egy adott faj fennmaradása érdekében vizsgálnak néhány egyedet.
Tehát léteznek ugyan helyettesítő lehetőségek, és költséghatékony megoldások, a cégek mégsem cserélik le a módszereket. Szilágyi szerint a nagyobb vállaltok csak azért végeznek még ma is állatkísérleteket, mert „nem nekik fáj” a tesztelés, és a zárt ajtók mögött folyó kutatásokról a lakosság keveset tud. Az EU új irányelvét az állatvédő csak akkor tartaná jó megoldásnak, ha a lakosság is aktívabban közreműködne az élőlények védelme érdekében folytatott harcban, és megfontoltabban vásárolna.

One thought on “Állatkísérletek zárt ajtók mögött

  1. […] állatokon végzett kísérleteket rengetegen támadják: szerintük állatkínzásnak minősül az, hogy a különböző kozmetikai […]

Vélemény, hozzászólás?