Posted on

Állatkínzásért végre letöltendő szabadságvesztés

Mióta elszaporodtak a bíróságokon az állatkínzás miatti eljárások, a bírók egyre szigorúbb ítéleteket hoznak. Az ítélet indoklásában legalábbis ez rendre kiemelésre kerül. A nyugat-európai országokkal összehasonlítva a hazai Büntető törvénykönyvbe viszonylag későn került bele bűncselekményként az állatkínzást, ezt ugyanis a 2004. évi. X. törvény iktatta bele a Btk-ba.
Az állatok védelme már a módosítás előtt is rendelkezett törvényi szintű szabályozással: a tiltott állatviadal szervezése például már 1996 óta számít bűncselekménynek, az átfogó keretrendszert nyújtó állatvédelmi törvényt pedig 1998-ban fogadták el. Ez az első magas szintű hazai jogszabály, amely széleskörűen foglalkozott ezzel a témával. Igaz, az állatok védelméről szóló törvényi szintű szabályozás gondolata már a ’80-as években felmerült, a rendszerváltozás környékén a téma háttérbe szorult.
A jelenleg hatályos szövegezés alapján a bűncselekmény gerinces állat bántalmazásával, olyan bánásmód alkalmazásával valósítható meg, ami maradandó egészségkárosodást vagy pusztulást okoz.
Az 1. bekezdés b. pontját csak az állattartó követheti el: a törvény büntetni rendeli a háziasított emlősállat (pl. ló) vagy az ember környezetében tartott veszélyes állat (pl. tigris) elűzését, elhagyását, kitevését. Ezekért a vétségekért 2 év szabadságvesztés is kiszabható, de ha a bűncselekményt úgy követik el, hogy az állatnak különös szenvedést okoznak, a büntetés mértéke 3 év szabadságvesztés is lehet.
A közvélemény a sajtón keresztül sokáig bírálta az ítélkezési gyakorlatot, amely szerintük egyáltalán nem bírt elrettentő erővel. Sokáig főként pénzbírsággal, vagy esetleg pár hónapos letöltendő szabadságvesztéssel sújtották az elkövetőket.
Az utóbbi évek egyik országos hírű ügyévé vált annak a 35 éves asszonynak az esete, aki egy hétre hagyta bezárva kutyáját ennivaló és víz nélkül. A bűncselekmény még 2007. júniusában valósult meg, jogerős ítélet csak 2010. novemberében született. Eszerint hat hónap letöltendő fogházbüntetést szabtak ki a nőre, 1 év próbaidőre felfüggesztve.
A legutóbbi bírósági ítélet viszont már letöltendő fogházbüntetésre ítélt egy részegen őrjöngő férfit. A 43 éves vádlott átdobta nevelt lánya kutyáját egy VIII. kerületi lakóház harmadik emeleti körfolyosójának a korlátján. Az állatot el kellett altatni, olyan súlyos sérüléseket szenvedett.
Hozzá kell azonban tenni, hogy a férfi ellen nem csupán állatkínzás volt a vád, ugyanis emellett könnyű testi sértés és garázdaság vétségét is megállapították nála. K. Zoltán 7 hónap letöltendő fogházbüntetést kapott.

A Büntető Törvénykönyv az állatkínzásról:
266/B. § (1) Aki
a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(2) bekezdésben írt bűncselekményt olyan módon követik el, hogy az az állatnak különös szenvedést okoz.

Vélemény, hozzászólás?