Posted on

Akcióval mentettek meg egy teherautónyi, étkezési célra szánt kutyát

Étkezési célra szánt teherautónyi kutya lemészárlását hiúsította meg Észak-Kínában egy férfi, akinek a mikroblogján közzé tett felhívására ismeretlen támogatók siettek az ő és a ketrecbe zárt állatok segítségére.
Amikor az autóját vezető An Lin-tungban (An Lindong) tudatosult, hogy az autópályán Csilin (Jilin) tartomány irányába tartó teherautón szállított kutyákat minden valószínűség szerint a vágóhídra viszik, az egyik fizetőkapunál feltartóztatta a járművet. Miután ez megtörtént, bejegyzést írt mikroblogjába, amelyben leírta a helyzetet és segítséget kért. A helyszínre siető állatbarátok és jogvédők 15 órán át nem engedték tovább a teherautót, amíg hosszas veszekedés és tárgyalások után egyezség nem született.
Eszerint a Lee Pet Vet állatkórház és az állatvédő szervezetként működő Sangsan (Shangshan) alapítvány vállalta, hogy 115 ezer jüant (3,2 millió forintot) fizet a szállítmányozással foglalkozó vállalatnak. Az egyik aktivista javaslatára a félezer kutya többségét a kínai kisállatvédelmi szövetség (CSAPA) menhelyére szállították. A súlyosabban sérülteket a főváros környéki állatkórházakba vitték.
Szinte valamennyi kutya a kiszáradás határán volt, éheztek, fertőzőbetegségek hordozói voltak, és tíz állaton már segíteni sem lehetett, mert az út során elpusztultak. Megmentettünk egy teherautónyi életet, de szomorú tény, hogy a szállítások folytatódnak, és az eset óta is valószínűleg két rakomány már célba ért – nyilatkozta a kínai médiában nagy ismertségre szert tevő An. “Tehetetlennek érezzük magunkat, mert nem tudunk a szegény párákon segíteni” – mondta.
Az állatoknak körülbelül a 30 százaléka drága fajkutya, nyakörvvel és névvel. Túlnyomó többségük szelíd volt és minden jel szerint családok ellopott kedvencei lehettek – mondta egy, az állatok segítségére siető, Lu családnevű nő. “Elérkezett az idő hogy megmutassuk az állatokhoz való viszonyunkat, és határozottságunkat” – jelentette ki a nyugdíjas egyetemi biológus, azt remélve, hogy a kormányzat az esetet komolyan veszi, és felgyorsul a törvényhozásban a kisállatvédelmi törvény megalkotásának folyamata.
“Több mint száz éve, hogy Nagy-Britannia megalkotta első állatvédelmi törvényét 1888-ban, míg Kínának nincsenek ilyen törvényei” – panaszolta Lu, s a kutyahús fogyasztására utalva úgy vélte: a civilizált társadalom építésével összhangban fel kellene hagyni az effajta “embertelen szokással”.
A kínai sajtó részletesen beszámolt az állatokat hivatásszerűen és önkéntesként segítőkről; az orvosokról és a nővérekről, valamint a civilekről, akik élelem és ketrecek, illetve készpénz adományozásával vették ki a részüket az állatmentésből.
Hírek szerint az állatokat örökbe kívánják adni, de mivel többségük magasabb 35 centiméternél, Pekingben csak a külső kerületekben fogadhatják be őket.
Az átalakuló kínai társadalom egyik új jelensége a kisállatok tartása, a kedvencek családtagként kezelése. A nagyobb városokban ma már gyakori látvány a kutyát sétáltató, az ebét öltöztető gazdi, aki gyakran saját ételét osztja meg nyilvános helyen négylábú társával. Kína-szerte, de különösen a nagy városokban egyre másra nyílnak kisállatrendelők, a tartás kellékeit, játékokat kínáló boltok, az üzletekben már külön részt kap az állateleség. Mind több helyen hoznak létre kisállattemetőket, amelyekben már ezerszámra találhatók a kisállatok sírjai, a kínaiak ugyanúgy kijárnak hozzájuk, mint a család más elhunyt tagjaihoz.
A kisállatok jogaiért kiállók is egyre hangosabbak, s a szavukat hallatók egyszerre követelik a kutyahús fogyasztásának betiltását és a törvényi védelmet, miközben egyes kínai tájegységeken élők, nemzetiségiek nem szívesen mondanak le a hagyományos ételeikről.

Vélemény, hozzászólás?