Posted on

A tagállamok is megállítanák a fajok kihalását

Elfogadták a környezetvédelmi miniszterek az európai biodiverzitás stratégiát, amelynek célja, hogy az EU 2020-ig állítsa meg az állati és növényi fajok kihalásának folyamatát. A tárcavezetők a maratoni luxemburgi ülésen következtetéseket fogadtak el a vízgazdálkodásról is.
Sikerként értékelte a magyar elnökség, hogy a Tanács mindössze másfél hónappal a bizottsági bemutató után el is fogadta az Európai Unió biodiverzitás stratégiáját. Az állati és növényi fajok sokszínűségének fenntartására irányuló tízéves EU-stratégia nem kisebb célt tűz ki maga elé, minthogy 2020-ra meg kell állítani a fajok kihalásának folyamatát.
A környezetvédelmi miniszterek a keddi, maratoni luxembourgi ülésükön tanácsi következtetéseket fogadtak el a május 3-i bizottsági javaslatról, ebben pedig egyetértettek a testület céljaival. A tárcavezetők megállapították, hogy az előző tízéves stratégia számszerű célkitűzései 2010-re nem teljesültek, ahhoz pedig, hogy a következő politika sikeres legyen, a mostaninál hatékonyabb és szigorúbb monitoring rendszerre van szükség. A tagállamok kötelezettséget vállalnak arra is, hogy a keretstratégiához kapcsolódóan nemzeti akcióterveket készítenek a fajok kihalásának megállítására.
A Bizottságtól azt várják el a környezetvédelmi miniszterek, hogy mindehhez közvetett anyagi segítséget is nyújtanak a június 29-én bemutatandó többéves pénzügyi keretben, valamint a 2014-2020 közötti időszakra meghatározandó többi szakpolitikai keretjavaslatban.
Az Európai Bizottság május 3-án mutatta be az EU Biodiverzitás 2020 stratégiát, amely a már említett célok mellett felszólítja a tagállamokat az idevonatkozó, már létező európai jogszabályok azonnali átvételére és alkalmazására; az elmúlt évtizedekben jelentősen leromlott ökoszisztémák 15 százalékának helyreállítására zöld infrastruktúrák kiépítésével; valamint az erdőgazdálkodás és az agrárpolitika átalakítására a biodiverzitás megőrzésének irányában.
Ugyancsak célként fogalmazta meg a testület az európai halállomány megőrzését, és a maximális halhozam elérését 2015-ig; az úgynevezett özönfajok kordában tartását, és az uniós célkitűzés globális propagálását. Janez Potocnik kornyezetvédelmi biztos szerint a biodiverzitás csökkenésének mérhető gazdasági következményei is vannak. Csak 50 milliárd amerikai dollár kárt okoz a haltúltermelés, és 153 milliárd dolláros befektetést igényel a mesterséges porzás, a biológiai sokszínűség mérséklődése ugyanis maga után vonta a rovarok számának csökkenését, és ezáltal a kevesebb beporzást. Ez csak Európában évi 15 milliárd eurós kiesést okoz a Bizottság becslései szerint.
Az Európai Bizottság környezetvédelemért felelős tagja üdvözölte a miniszteri döntéseket. Az ülés után kiadott nyilatkozatában azt írta, „míg a Bizottság nagyobb tagállami elkötelezettséget és komolyabb célkitűzéseket várt volna, főleg rövid távon, ettől függetlenül elégedett vagyok a következtetésekkel, a tagállamok ugyanis felismerték a probléma komolyságát”. Janez Potocnik emlékeztetett a biodiverzitás fontosságára, amelyre reményei szerint nemcsak akkor fog mindenki rájönni, amikor már nem létezik.
A környezetvédelmi miniszterek következtetéseket fogadtak el a vízgazdálkodásról és a vízforrások védelméről is. A Tanács felidézte, hogy megfelelő intézkedések nélkül 40 százalékkal csökkenhet 2030-ra a vízellátás mértéke. Konkrét intézkedésekről egyelőre nem döntöttek a tárcavezetők, ehhez szükség lesz a Bizottság akcióterv-javaslatára, amelyet jövőre mutat be Brüsszel.

Vélemény, hozzászólás?