Posted on

A nonprofit gazdasági társaságok, és alapítványok, közalapítványok

A nonprofit gazdasági társaságok – Az elmúlt évtizedben egyre inkább háttérbe került az állami feladatok indokolatlan kihelyezése nonprofit gazdasági társaságokba, helyette olyan tőkeerős társaságok jöttek létre elsősorban a gazdaságot (pl:.munkaerő-szabályozást), tudományt, kutatás-fejlesztést és kultúrát érintő területeken, amelyeknek alapítói nemzetközi szervezetek, intézmények, állami szervek, magánszemélyek vagy akár forprofit társaságok. Jelentősen nő népszerűségük a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjaihoz, illetve a közvetlen brüsszeli pályázati forrásokhoz való kapcsolódásuk tekintetében. A nonprofit gazdasági társaságok a gazdasági társaságok sajátos működési formái. A Gt. 4. §-a teremti meg a társaságok nem nyereségorientált (nonprofit) működésének lehetőségét. A nonprofit gazdasági társaság nem önálló társaság, alapításukra, működésükre, megszűnésükre a gazdasági társaságokról szóló és a cégeljárásról szóló törvény rendelkezéseit a gazdasági társaságokra irányadó szabályozás szerint kell alkalmazni. A nonprofit működés során a társaság tagjai nem részesülhetnek a társaság nyereségből, hanem a képződött nyereséget a társaság nonprofit tevékenységére fordítják. A Gt. 4. §-a és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. CLVI. évi törvény 2. §-a teremti meg a nonprofit gazdasági társaságok közhasznú szervezeti minőségét. A közhasznú működéssel olyan többlet kötelezettségeket vállalnak a társaságok, amelyek biztosítják a közhasznúsághoz kapcsolódó többletkedvezményeket.
Az alapítványok és közalapítványok – A közérdekű célt szolgáló alapítványok egyre jelentősebb szerepet töltenek be társadalmunk életében. A civil szervezetek nyilvántartásában már több mint 100 ezer név szerepel, és gazdasági erejüket bizonyítja, hogy évente több százmilliárd forint vagyonnal gazdálkodnak. Az ókorban a kereszténység elterjedésétől vált gyakorlattá az adományok kegyes célra való fordítása. Az alapítványok szerepe a XVIII. századot követően Magyarországon is felértékelődött. Az alapítványi jog fejlődését számos törvénycikk és kúriai döntés segítette. A rendszerváltást követően az alapítványok egyre jelentősebb szerepet töltöttek be a civil társadalom életében. Az alapítvány jogintézményének 1987-es feltámasztását követően bírósági eseti döntések és kollégiumi állásfoglalások adtak választ a joggyakorlat által felvetett kérdésekre. A bírói gyakorlat rendkívüli jelentőségét bizonyítja, hogy a kimunkált megoldásokat a Ptk. módosításai és az új Ptk. megalkotása során is figyelembe vették.
Van könyv, amely a gyakorlatban felmerülő kérdésekre kíván választ adni. Ismerteti az alapítvány nyilvántartásba vételének bírói gyakorlatát, az alapítványok működésének feltételeit (így például a vagyon rendelkezésére bocsátása, felhasználása, szervezete, kezelő szerv kijelölése, stb.) és iratmintákat is tartalmaz. Áttekintést ad az alapítványokat érintő legfontosabb jogszabályi rendelkezésekről, az adózás kérdéseiről, illetve a szponzorálás problémaköréről. A jelenlegi 5. átdolgozott kiadás feldolgozza az ítélőtáblák eseti döntéseit, valamint a Legfelsőbb Bíróság új jogegységi döntéseit (a 3/2005. számú a bankszámla feletti rendelkezésről, illetve a 5/2006. számú az alapítvány kezelő szervének kijelöléséről).
A nonprofit gazdasági társaságok alapításáról – Dr. Tarczay Áron – A jelenlegi cégbírósági gyakorlat szerint nonprofit gazdasági társaságot nem lehet egyszerűsített cégeljárásban alapítani, mert a Ctv. mellékleteiben található szerődésminták, kötött jellege miatt azokból sem törölni, sem azokhoz hozzáadni nem lehet, a szerződésmintákban található rendelkezések viszont ellentétesek a nonprofit társaságokra vonatkozó törvényi szabályokkal. A kkt. és a bt. szerződésminták 8. pontja, a kft. szerződésminta 11. pontja, az egyszemélyes kft. alapító okirat mintájának 9. pontja, a zrt. szerzőésminta 8. pontja, az egyszemélyes zrt. alapító okirat mintájának pedig 6. pontja ellentétes a Gt. 4. § (3) bekezdésének a nyereség felosztását tiltó második fordulatával.
Ennélfogva a nonprofit gazdasági társaság alapítása során az alapítók el vannak zárva attól a lehetőségtől, hogy egy munkaórán belül céget alapíthassanak. Ennél is nagyobb problémának érzem azt, hogy a nonprofit kft. alapítása így költségesebb. A társadalmi szervezetek és az alapítványok vonatkozásában a jogalkotó nagyvonalú: a jogi képviselet nem kötelező, és az Itv. 57. § (1) e) pontja szerint ezek az ügyek illetékmentesek.
Ezzel szemben a hasonlóan nem nyereségérdekelt nonprofit gazdasági társaságok vonatkozásában nem csak hogy költségkedvezmény nem érvényesül, de a társaság a profitorientált cégekhez képest drágábban alapítható meg. Míg a profitorientált cég választhatja az egyszerúsített cégeljárást, és közzétételi díj fizetése nélkül, 15.000 Ft illeték megfizetése mellett kérheti a bejegyzését, addig a nonprofit társaság, ha nem jogi személy, 50.000 Ft, ha jogi személy, 100.000 Ft illetéket kell, hogy megfizessen, emellett még 5000 Ft közzétételi költségtérítést is le kell rónia. Egy módja lehet a költségek csökkentésének: ha a cég egyszerúsített cégeljárással, nem nonprofit társaságként megalakul 15.000 ft költséggel, majd módosítja a létesítő okiratát, a szerődésmintát elhagyja, és változásbejegyzési eljárást indít, ami 15.000 Ft illeték és 3000 Ft közzétételi költségtérítés megfizetését feltételezi. Ebben az esetben azonban az ügyvéd kétszer dolgozott, ami az ügyvédi munkadíj mértékét növelheti, és kétszer dolgozik a cégbíróság is.

Vélemény, hozzászólás?