Posted on

A lovak nem felejtik el emberi barátaikat

A lovak nemcsak emlékeznek azokra az emberekre, akik jól bántak velük, hanem jobban meg is értik a szavakat, mint sejtették – mutatja egy új kutatás. Az emberi barátok jöhetnek és mehetnek, ám a ló az egyik leghűségesebb, hosszú távú barátunk lehet, ha jól bánunk vele – sugallja egy új kutatás. A lovak a szavakat is jobban megértik, mint korábban sejtették – írja a tanulmány – és ”kiváló memóriával” rendelkeznek, mely lehetővé teszi, hogy az elválás után nemcsak felelevenítsék emberi barátaikat, hanem tíz vagy még több éven át emlékezzenek összetett, problémamegoldó stratégiákra is.
Az emberekkel kiépített kapcsolat valószínűleg a természetben élő lovak viselkedésének kiterjesztésére, mivel az állatok nagyon becsülik saját rokonaikat és barátaikat, emellett nyitottak az új, nem veszélyeztető ismerősökre is. “A lovak hosszú távú kapcsolatot tartanak fenn családjuk számos tagjával, ám a ménesek kialakításakor más csoportok tagjaival is ideiglenesen kapcsolatba lépnek” – magyarázza Carol Sankey, a kutatás vezetője. “A lovak szociális kapcsolatai hosszú távúak, és néhány esetben egész életre szólnak” – írják a kutatók az Animal Behaviour tudományos folyóiratban.
Az etológus Sankey és csapata húsz angol-arab és három francia hátaslovat tanulmányozott Chamberet-ben. Azt tesztelték, a lovak mennyire jól emlékeznek női trénerükre és instrukcióira, miután ő és a lovak nyolc hónapra elváltak egymástól. A tréningprogram 41 lépésből állt, melyek kapcsolatban voltak a csutakolással és az egészségügyi ellátással. Például, a lovaknak mozdulatlanul kellett állniuk, ha a tréner a „maradj” utasítást adta ki. Többek között fel kellett emelniük lábukat, el kellett viselniük a testükbe vezetett hőmérőt is. Ha úgy tettek, ahogy kérték tőlük, a tréner jutalmat adott nekik.
Az ízletes jutalommal a lovak „sokkal pozitívabb viselkedést tanúsítottak a kísérletező irányában, megszagolgatták és megnyalogatták” – írják a kutatók. Ezt általában az egymáshoz vonzódás jeleként végzik el, így nem szükségszerűen a táplálékot keresték. A kutatók szerint, “a megerősítés nélkül trenírozott lovak négy-hatszor negatívabb viselkedést tanúsítottak – haraptak, rúgtak”.
Mindazonáltal, nyolchónapnyi szeparáció után, a jutalomfalatokkal trenírozott lovak ugyanahhoz a trénerhez vonzódtak. Emellett úgy tűnt, könnyebben elfogadják az új embereket, mely azt mutatja, hogy általánosságban „pozitív emléket állítottak fel az emberekről”. “Eredményeinkből az látszik, hogy a lovak nem különböznek az emberektől – a pozitív megerősítést alkalmazó oktatást tekintve. Jobban viselkednek, tanulnak és memorizálnak, amikor a tanulási folyamat pozitív szituációval van kapcsolatban”.
Míg az emberek gyakran ilyen módon oktatják a kutyákat – gyakran verbális utasításokat használva – , Sankey és csapata rámutat, hogy a „lovaglási tréning nagy része taktilis érzeteken alapszik, mint a zablától származó nyomás, a lovas lábmozgása, vagy súlyváltozása a nyeregben”. Mivel a “lovak képesek megtanulni és memorizálni az emberi szavakat”, és jobban meghallják az emberi hangot, mint a kutyák – hallásuk különleges tartománya révén -, a kutatók azt vetítik előre, hogy a trénerek akkor lehetnek igazán sikeresek, ha a tanítási programjukba több vokális parancsot építenek be.
Jill Star egy nonprofit lovas szervezet alapítója, mely a leölésre szánt vad musztángoknak és házi lovaknak kínál menedéket, oktatást és adoptálást. Elmondása szerint, megfigyelte, hogy a lovak nagyon jól reagálnak a verbális utasításokra, de még mindig úgy érzi, „a ló és az ember jobban kijön egymással, ha az ember nem beszél, mert ebben az esetben az egyén jobban tudatában van testbeszédének, ami a lovak számára sokkal ismerősebb”. Azonban egyetért azzal, hogy a lovak hűségesek és intelligensek, emellett emlékeiket – mind a jó mind a rossz tapasztalatokról – nagyon hosszú ideig megőrzik. Szerinte, a „lovak nagyon megbocsátóak tudnak lenni, de soha nem felejtenek”.

Vélemény, hozzászólás?