Posted on

A kutyák képesek gyógyítani

Anyám rákos volt. Jerry kutyámmal rajongásig szerették egymást. Ez a szeretet még a másik oldal kapujából is visszahozta hónapokra, mert a kutya nyalogatta a kezét, nyüszítve, morgolódva, fejét a paplan alá dugva, orrával böködve, nyelves puszikat adva biztatta. Mikor a kutyával mentem hozzá, szemében újra láttam az örömet, és az élet fényét.
A Hospice házba került, ott is van kutya egy labrador. Anyuhoz nem ment oda, nem barátkoztak. Aztán egyszer a kertben leült a lábaihoz, és fejét az ölébe tette. Anyu hosszan simogatta. Nem gondolta, hogy a kutya búcsúzik tőle. Másnap elment oda, ahol az állatok és emberek szenvedés nélkül élnek, és mindenki mosolyog…
-Tudja, minket már elfelejtettek az emberek, pedig ezek a vén szívek még csordultig vannak szeretettel – sóhajtott Piroska néni (72), a Margaréta Otthon egyik idős lakója, miközben kezét Füles kutyus hatalmas fején nyugtatta. – Ezért ez a legnagyobb ünnep, amikor látogatóba érkeznek a blökik és a szeretetünket egy igazán őszinte lénynek adhatjuk át. Valaha tán őket is szerették, és jobb napokat éltek meg, de mostanra már rájuk sincs, aki emlékezne. De ezeken a napokon mi itt vagyunk egymásnak.
Kiss Viktória, az otthon egyik dolgozója szerint valósággal csodát tesz az idős, beteg lakókkal az Simogatónap, ami a kecskeméti Menhely az Állatokért alapítvány szervezett.
– Alig akarom elhinni, mire képes néhány állat és sok-sok szeretet! Ilyenkor még azok a lakóink is előbújnak a szobájukból, sőt boldogan mosolyognak, akiket más programokkal semmi áron nem lehet rávenni erre – mondta lelkesen Viktória. – Bármilyen döbbenetes, egy ilyen látogatás után érezhetően javul lakóink egészségi állapota, kevesebbet panaszkodnak a fájdalmaikra, sőt a memóriájuk működésére is serkentően hat.
Róz (75) néni családja egészen kislány korától mindig tartott kutyákat.
– Németjuhászaink voltak gyermekkoromban – idézi fel a régi kedves emlékeket a mosolygós hölgy. – Aztán nekem is lettek gyerekeim és persze saját kutyám is. Azok voltak csak a szép idők! Amikor belenézek ezekbe a nagy barna kutyaszemekbe, ugyanazt a hűséget és szeretetet látom most is.
– Füles a Megkínzott Állatok nagykövete, ezt a címet az átélt iszonyú szenvedéseiért kapta – mesélte Szabó Atilla, a Menhely az Állatokért vezetője. – A kutya szemét kiszúrták, a hátán is több helyen megkéselték, majd elengedték egy forgalmas autóúton a vérző, világtalan állatot elütötte egy autó, de ő annyira élni akart, hogy felgyógyult szörnyű sérüléseiből. Az emberekbe vetett bizalma mindezek ellenére töretlen maradt és boldogan simul az idős emberekhez, akik hozzá hasonlóan sok mindent átéltek már. Képgaléria itt. Forrás: Blikk, Állatvilág.net

Vélemény, hozzászólás?