Posted on

A „kutyagyárak” felszámolását sürgeti a győri állatmenhely is

A kormány döntése értelmében januártól az önkormány-zatoknak lehetőségük van arra, hogy évi hatezer forintos ebadót rójanak ki a helyi kutyatartókra, a bevételt pedig visszaforgassák a városi állatmenhely és az ebrendészeti telep működésére, fejlesztésére. A magyar kutyafajták tartóit nem terheli majd adó, mondván, a hungarikumokat meg kell őriznünk. Szintén nem kell fizetni a menhelyről elhozott, illetve az ivartalanított állatok után sem.
Az Emberek az Állatokért Alapítvány által működtetett győri állatmenhelyen 180 kutyával foglalkoznak. Adományokból tartják fenn magukat: évi költségvetésük 40%-át külföldi szervezetektől gyűjtik össze.
– Vegyes érzéseim vannak az ebadóval kapcsolatban, mert szerintem kétélű fegyver lehet – mondja Nagy Péter, az állatmenhely vezetője. – Egyrészt növekedhet a kidobott, utcára tett állatok száma, másrészt viszont elősegíti, hogy az emberek az állatmenhelyről fogadjanak magukhoz – ráadásul ivartalanított – kutyákat, hiszen ez esetben eltekintenek az adó megfizettetésétől. Ez mindenképpen elősegítheti azt a prevenciós tevékenységet, amit az állatotthonok, illetve állatmenhelyek végeznek. Úgy gondolom, hogy elsősorban azokon a területeken kellene segíteni, ahol a civil szervezetek már elkezdték az állatotthonok létesítését, és nagy erőfeszítésekkel, de ellátják azok működtetését. Ami az ebrendészeti telepeket illeti, vitathatatlan, hogy ezek az intézmények is állategészségügyi feladatokat látnak el, de Európában már sok szempontból túlhaladottak. Az állatmenhelyek sokrétűbb tevékenységet végeznek, folyamatosan a gazdátlanul hagyott állatok életkörülményeinek javításán dolgoznak, kapcsolatot tartanak fenn más települések és országok állatotthonaival, és nagy hangsúlyt fektetnek az elhelyezési állapotok korszerűsítésére.
– Szakemberek szerint nagyobb állami rálátással és kontrollal kiszűrhetők azok az úgynevezett „kutyagyártó” telepek, amelyek közül több a közelmúltban is nagy nyilvánosságot kapott. Mi erről a véleménye?
– Nem lehet nem észrevenni, hogy sajnos Magyarországon és az egész közép-kelet-európai térségben magas szinten virágzik az illegális kutyagyártás. Nagyon méltatlan körülmények között, és nagyon szakszerűtlen módon tenyésztik, gyártják a kutyákat, amiket aztán kicsempésznek szürkén, vagy teljesen fekete úton, és Nyugat-Európában magas összegeken értékesítenek. Nagyon sok embernek származik ebből illegálisan nagyon magas bevétele.
– Az ebadó sokszorosát lehetne a büntetésekből behajtani…
– Én is úgy gondolom, hogy az állatvédelemnek, amelynek a megerősítése már nagyon égető lenne, ebből kellene jelentős bevételekhez jutnia. Én megfontolás tárgyává tenném, hogy a hatóságok külön forrásokat és hatáskört kapjanak ahhoz, hogy minden lehetséges eszközzel felgöngyölítsék azokat az állatgyártó, állatszaporító telepeket, ahol illegális módon történik a tenyésztés. Ennek a bevételeiből, adójából támogassuk meg az állatjóléti intézkedéseket. Talán nem kell mondjam, hogy ezekből a „gyárakból” kikerülő, nagyon csúnya szó, de melléktermékek is, tehát az el nem adható, rosszul sikerült, testi hibás kiskutyák is általában az állatotthonokban végzik, ezért úgy hiszem, megfontolandó lenne az ezzel kapcsolatos intézkedések áttekintése.
A győri önkormányzatnál még nem döntötték el, hogy bevezetik-e az ebtartási hozzájárulást, ám a város alpolgármestere szerint az adóbevételt sokkal inkább a megelőzésre kellene fordítani, azaz megfékezni a gazdátlanul hagyott állatok elszaporodását. Ezt a célt szolgálja az egyedi azonosító rendszer népszerűsítése, amelyet most csak akkor kell beültetni az állatba, ha gazdát cserél vagy külföldre szállítják. Egy chip beültetése 5 ezer forintba kerül, amelyet most sok állattartó nem tud kifizetni.
– Önkormányzatunk mérlegelni fogja az ebadó bevezetését, annak alkalmazása esetén azonban sokkal fontosabbnak tartjuk – az állatmenhelyek fejlesztésén túl – a mikrochipes rendszer bevezetését és elterjesztését Győr városában is. Ez a Nyugat-Európában bevált gyakorlat már lényegesen csökkenti az utcákon kóborló ebek számát – tudtuk meg Simon Róbert Balázstól.
Forrás: Győrplusz.hu, Bakács László

Vélemény, hozzászólás?