Posted on

A kirgiz elnök magára hagyott privát állatkertje

A NABU, a német természetvédő szövetség számos vadat, köztük egy veszélyeztetett hópárducot és két medvét mentett meg a száműzött Kurmanbek Bakijev kirgiz elnök privát állatkertjéből. A kiéhezett állatok többsége túlélte a megpróbáltatásokat, de további sorsuk rendezetlen.
A karakoli centrum állatorvosnője, Saltanat Seidova május elején a Bakijev család jalalabadi, az ország déli felén található házában megvizsgálta az állatokat, amelyek feltételezhetően az elnök bukása óta, bő egy hónapja nem kaptak enni. Két fiatal hópárducot sajnos már nem lehetett megmenteni, mert mire felfedezték őket, éhen haltak. A többi állatot fokozatosan szoktatták vissza a szilárd és normál mennyiségű táplálékra, majd a feltáplálást követően a karakoli, a kelet-kirgizisztáni fajvédelmi centrumba szállították őket az ügyészség és a rendvédelmi erők kíséretében – magyarázta a NABU gazdasági igazgatója, Leif Miller. Még ki kell várni, hogy hogyan alakul a politikai helyzet Kirgizsztánban, utána az illetékes hatóságokkal edöntjük, hogy mi történjen az állatokkal.
Heike Finke, a NABU nemzetközi fajvédelmi programvezetője úgy nyilatkozott: Sajnos a hópárducok és más veszélyeztetett fajok gyakran kedvelt trófeái magánállatkerteknek. Bakijev gyűjteményével ráadásul az volt a probléma, hogy eleve nem fajok igényeinek megfelelően tartották az állatokat, s miután gazdátlanok lettek, teljesen magukra hagyták őket. Most az a legfontosabb, hogy a helyben fellelhető eszközökkel a legjobban ellássuk, gondozzuk a túlélőket, s ehhez gyors anyagi segítségre van szükségünk – mondja Finke. A körülményekhez képest már jól van mind a 23 megmenekített állat, az Izabell barna medvén kívül négy farkas, két pusztai róka, egy szirti sas, egy dögkeselyű, két barna kánya.
A NABU Kirgizisztánban 1999 óta foglalkozik a világ egyik legveszélyeztetebb nagymacskájának, a hópárduc (Uncia uncia), más néven irbisz megmentésével. A világ második legnagyobb populációja a ‘90-es évek eleje óta 50-80 %-kal megfogyatkozott. A fajt egész közép-ázsiai elterjedési területén az orvvadászat és az illegális kereskedelem veszélyezteti. Egy bunda legalább 16 párducprémből készül, csontját a hagyományos kínai gyógyászatban használják. A pásztorok csapdával, fegyverrel, méreggel irtják, mert időnként háziállatokra is rátámad.
Kirgizisztánban mintegy 350 hópárduc él, világszerte 3500-re (interneten keringő adatok szerint legfeljebb 7000 példányra – a szerk.) tehető a szabadon élő állatok száma. A NABU régóta támogatja a karakoli centrumot, ahol olyan vadakat tartanak, melyeket hosszú fogság vagy súlyos sérülés miatt nem lehet visszatelepíteni a természetes élőhelyükre. Karakolban jelenleg 36 faj 100 példánya él.

Vélemény, hozzászólás?