Posted on

10 millió emberre 2 millió kutya jut Magyarországon

Ma Magyarországon több tízezer árva állat, leginkább kutya és macska él gazdátlanul az utcákon. Közülük sokan a gyepmesteri telepeken végzik – ahol évente tízezres nagyságrendben történnek végleges elaltatások -, a szerencsésebbek menhelyekre kerülnek. Kóborkutya-probléma – ami még megoldásra vár hazánkban… A hazai, engedéllyel rendelkező menhelyek férőhelye mindösszesen 6-7000, de természetesen nem is az a cél, hogy a férőhelyek számát növeljük, hanem az, hogy a kóbor állatok számát csökkentsük.
Hogyan érhetjük ezt el? Elengedhetetlen a társadalmi szemléletformálás, a felelős állattartási kultúra népszerűsítése, amit már kisgyermekkorban el kell kezdeni, továbbá el kellene oszlatni az örökbefogadás körüli sztereotípiákat is. Példaként az a nyugati tendenciá, hogy ott kifejezetten keresik azokat a handycap-es kutyákat, amelyeket nálunk már senki nem fogadna örökbe. Nagyon fontos továbbá a gazdák felvilágosítása az ivartalanítással kapcsolatban, amely körül még mindig sok tévhit kering.
Számos lehetősége van a menhelyeknek, hogy hatékonyabb legyen az örökbeadásuk. Egyrészt a gazdára váró állatokat kell megfelelően felkészíteni, másrészt pedig a leendő gazdákat kell megtalálni. Hinni kell abban, hogy a menhelyi állatok alapvető állategészségügyi-, állatjólléti-, fegyelmezési-, és kényelmi feltételeinek biztosításával “kívánatosabbá” tehetők a gazdijelöltek számára.
Nemes Imre a Mentsvár az Állatokért Alapítvány munkatársa pozitív példaként említi alapítványuk eredményeit. 2009-ben több mint ezer állatot adtak örökbe, ami a menhelyre bekerült állatok 70 %-át jelenti (az országos átlag 50% körüli). Igaz, rendszeresen ivartalanítási akciókat hirdetnek, az országban egyedülálló állatvédelmi őrszolgálatot hoztak létre, gazditalálkozókat szerveznek, és oktató programjukkal járják az iskolákat.
A magyarországi kutyapopuláció körülbelül 2 millióra tehető. A kutyák közel ötöde él gazdátlanul, amiről elsősorban a felelőtlen szaporítók tehetnek, bár hozzá kell tenni, hogy amíg igény van az ilyen típusú tevékenységre, addig nehéz lesz visszaszorítani ezt az „iparágat”. A menhelyek többsége szerény körülmények között működik, állami támogatás híján, csak a jóérzésű emberek segítségével tudják egyáltalán fenntartani magukat. Ha belegondolunk, hogy 1 kóbor eb elhelyezésének, ivartalanításának, állatorvosi ellátásának és etetésének költsége 1 év alatt elérheti a 100 000Ft-ot, akkor érzékelhetjük a probléma gazdasági vonatkozását is.
A kialakult helyzet hátterében elsősorban az emberi felelőtlenség áll. Amíg a társadalom szemléletváltozása nem történik meg teljes mértékben, a törvényi szabályozás önmagában nem lesz elegendő, az állatokkal való bánásmód alapvető keretrendszerének meghatározásához azonban mindenképpen szükséges – vallja Dr. Pallós László országos állatvédelmi főfelügyelő. A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló, közelmúltban megjelent Korm. rendelet a kutyatartás vonatkozásában többek között olyan területeket szabályoz, mint az egyedi jelölés, a tartás alapvető feltételrendszere vagy a közterületen való kutyasétáltatás.
Mayer Zsolt a Mars Magyarország vállalati kapcsolatok igazgatója szerint, ha minden vállalat a működési területéhez legközelebb álló társadalmi problémát meglátná, és az abban érintetteket összehozná, nagy lépést tenne az adott téma megoldásának irányába. Forrás: Harmonet

Vélemény, hozzászólás?