kisgyererk_kiskutyak

allatvedo

A világhírű brit természettudós, Sir David Attenborough Kínába utazott, hogy a gerincesek kialakulását bemutassa. Kínában ugyanis ritka fosszíliák kerültek elő az utóbbi időben, melyeket a nyugati tudósok még nem vizsgáltak meg behatóan. Attenborough a paleontológia legfrissebb felfedezéseit mutatja be, melyek vadonatúj irányokat jelölnek ki a kutatók számára a gerincesek evolúciója területén.

David_Attenboroughs

„A szemünk láttára történtek a felfedezések, többek között 47 millió éves élőlények maradványaira is bukkantunk. Ráadásul a madarak evolúciójának kérdésére, amely eddig fehér folt volt előttünk, a kínai felfedezések elég határozott választ adtak” – mondja David Attenborough, aki a háromszoros Emmy-díjas sorozat, Az Élet keletkezése után újabb nagy jelentőségű dokumentumfilmmel jelentkezik.

Az állatvilág története David Attenborough-val című sorozat a Földet jelenleg uraló gerincesek – halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök – sikersztoriját tárja elénk közérthető magyarázatok és csodálatos felvételek segítségével. Az 500 millió évet felölelő idő- és térbeli utazásunk során a közelmúlt valamennyi kulcsleletének feltárási helyére eljutunk, így többek közt Kínába is, ahonnan az utóbbi időben egyre-másra kerülnek elő a forradalmi jelentőségű, a paleontológusokat sose remélt információkhoz juttató állatmaradványok.
Az állatvilág története David Attenborough-val című kétrészes sorozat első epizódja február 9-én 18 órakor kerül bemutatásra a National Geographic Channel műsorán, melyben látványos számítógépes grafikák egészítik ki a legújabban megtalált fosszíliákról készült felvételeket, és mutatják be az egyszerű felépítésű halaktól kiindulva a gerincesek kialakulását. A sorozat második része február 16-án 18 órakor látható a NatGeo-n, melyben David Attenborough az emlősök történetét idézi fel. További információk itt.

ne_olj_ne_vadassz

Ne ölj állatot kedvtelésből, élvezetből! Ne vadássz! (Lázadó)

maganyos_kiskutya

Tulajdonképpen minden szép, amire szeretettel nézünk. Christian Morgenstern

Az állatélettani irodalom kívánalma a jó lóistálló iránt a következő: a relatív páratartalom 70%-nál ne legyen nagyobb, a kívánatos hőmérséklet 12-18 °C közötti. Ezzel szemben ellenőrző vizsgálataink azt bizonyították, hogy zárt istállóban a hőmérséklet 19-21 °C körüli és a relatív páratartalom délután 85-95%-os, reggelre 97-98%-os lett.
Az irodalmi adatok, valamint a mért adatok közötti különbség hívta fel a figyelmünket a lóistállókban tapasztalható anomáliákra. A tisztánlátás érdekében széles körű adatgyűjtésbe, kísérleti megfigyelésbe kezdtünk. Ennek eredményeképpen okulásul leírhatjuk a következőket.
A lóistállókban az ember a saját komfortzónájának megfelelő magasabb hőmérsékletet állít be az ajtók és az ablakok becsukásával, a szellőzés meggátlásával. Ezt a nagyobb hőmérsékletet a ló nem igényli, sőt még az előbbi irodalmilag említett hőmérséklet is igen magas neki.
Némely régi ménes tapasztalatai, s a modern csikónevelési elvek szerinti tapasztalatok és a legújabb adatgyűjtésünk azt bizonyítják, hogy a ló, a csikó nagyszerűen bírja a hideget. Nem szenved úgy tőle, mint az ember. Bőrének szöveti szerkezete, szőrének hideg elleni védekezőrendszere (a nagy hideg hatására a meghosszabbodott fedőszőrök közé pehelyszálak ékelődnek be) mind azt szolgálja, hogy a fagypont alatti hőmérsékletet is jól bírja a ló, a csikó, s szervezete nem szenved általa.
A régi istállóink tehát óhatatlanul befüllednek, és ennek folytán mind a hőmérsékletük, mind a relatív páratartalmuk abnormálisan magas lesz. Nem találtunk olyan zárható istállót, amelyben a páratartalom a megkívánt 70% körül lett volna. Ez az érték is csak akkor alakult ki, ha az egyoldali ablakokat nyitva hagyták. Mit kell tehát meggondolni, mit kell tenni a hagyományos istállókban lovaink egészségének megóvása érdekében?
Az istálló: enyhely legyen, amelyet befülleszteni nem szabad, a fagypont körüli alacsony hőmérsékletet is jól tűri a ló, a csikó, de az alacsony hőmérséklethez fokozatosan kell hozzászoktatni, ha lekötve tartjuk a csikót, a lovat (ha mozgásában korlátozzuk), akkor nem szabad alacsony hőmérsékletnek (8-10 °C alattinak) kitenni, alacsony istálló-hőmérséklet esetében a csikó, a ló mozgását nem szabad korlátozni. Nagyobb területen (amely istállónyi, vagy boksznyi) szabadon, kedvére mozoghasson. Bőséges, száraz alom mindig legyén alatta, amely szigetel és puha fekvőhelyet nyújt,
a legjobb az a gyakorlat, ha az egyik oldalról az istállóajtót levesszük, így lehetetlen azt becsukni, és az istálló belső hője nem emelkedik a nem kívánt nagyságra.
Csak dicsérhető az a gyakorlat, amikor a csikóistállónak – akár csikó-, akár lóelhelyezés esetén – az egyoldali ablakait és ajtaját, mindig nyitva hagyják és egy széles, görgőfával ellátott ajtón át a szabad karámba akkor mehet ki a állat, amikor akar. Ilyen elhelyezésben találhatunk külföldön kancát, mént és csikót egyaránt. A régi állami ménesbirtokon is tartották így a lovakat, még az értékes angol telivér kancákat is.

Nyíregyháza – A PCAS Állatvédő egyesület keretein belül az utóbbi két évben a gyepmesteri telepről közvetítünk ki a kutyákat gazdához, azonban amennyiben lehetőségük adódik rá, megpróbálunk segíteni egyéb, bajba jutott kutyákon is, habár saját menhellyel nem rendelkezünk még. Most, a napokban azonban olyan megdöbbentő esettel találkoztunk, amelyet a nyilvánosság elé is szeretnénk tárni… – írja Márton Karolina, a PCAS Egyesülettől.


Nem kertelek, felvállalom a véleményemet: Amikor ilyen esettel állok szemben, szégyellem, hogy én is ember vagyok. Brie két napja került hozzánk, gazdája lemondott róla, azzal az indokkal hogy ezt a kutyát és a kölykeit sem tudja ellátni. A kölyköknek már van gazdája, ők még valamelyest jobb húsban voltak , mint az anyjuk. A kutya lényegében egy múmia…
Olyan gyenge hogy elborult, amikor elhoztuk, de annyi élni akarás van benne, hogy mindig talpra áll. Megkezdtük a felerősítését, azonban egyelőre nem tudjuk hogy ezt a tartós éhezés okozott e nála maradandó károsodást. Egyelőre naponta többször, kisadagokkal etetjük, erősítőt kap. Örökbefogadása akkor lesz esedékes, ha súlya normalizálódott.
Azonban máris várnánk olyanokat, akik szeretnék ezt az egyébként kedves, aranyos, bújós kutyát családtagnak tekintve örökbefogadni, lehetőleg kinti-benti lakhatással!
Kérjük, ha valahol állatkínzást tapasztal, ne forduljon el! Ne legyintsen rá! Hiszen lehet, hogy annak a kutyának ÖN az utolsó esélye az életre! Ha állatkínzást tapasztal, minden esetben a helyi jegyzőhöz kell fordulni bejelentéssel! – írja Márton Karolina, PCAS Egyesület. www.pcas.hu tel: 0670 445 3565

Az állatkínzást szigorúbban büntesse a törvény Facebook oldal itt. Börtönt az állatkínzóknak! Szigorúbb szankciókat alkalmazzanak vétség és bűncselekmény esetére. Szűnjön meg az elnéző magatartás a szakértő állatorvosok, rendőrség és bíróság részéről! Kérjük, hogy állatkínzás esetére szigorúbb szankciókat határozzanak meg vétség és bűncselekmény esetére.  Szűnjön meg az állatkínzókkal szembeni elnéző magatartás a szakértő állatorvosok, a rendőrség, és a bíróság munkájában!

allatkinzas_facebook