A kis elefánt holtan fekszik a földön, mozdulatlanul, lábai kinyúlva. A nagy felnőttek csendben téblábolnak. A müncheni állatkertben a Lola nevű elefántbébi kimúlt, s a csorda tagjai szomorkodva ott maradtak mellette. Valóban tudnak „gyászolni” az állatok? A Teológiai-Zoológiai Intézet évek óta kutatja az állatok magatartását, keresi a választ erre a kérdésre. Mire jutottak?
Az elefántok igénylik a búcsúzást – A felnőtt állatok ormányukkal újra és újra megérintették a kis Lolát, mintha ébresztgetnék, vagy éppen így vennének tőle búcsút. A hellbrunni állatkert gondozói a halott elefántbébit visszavitték az elefántházba, mert tudták, hogy az elefántoknak szükségük van a búcsúra. Mindenekelőtt a 22 éves anyaelefántnak, Panangnak.
Korábban egy kutatócsoport, amelyik az állatok magatartását figyelte, hasonló jelenségre lett figyelmes a kenyai szavannákon. Egy fiatal nőstényelefánt holtan feküdt a földön, a csorda lassan, méltóságteljesen közeledett hozzá, majd agyaránál meg-megtaszították az „elefántdámát”. De az nem mozdult. Egy erős hím teljes erejével megpróbálta mozgásra bírni, de neki sem sikerült. Órákon át végzett a csorda „virrasztást”, elvonultak, majd újra és újra visszatértek ébresztgetni a holtat.
Az állatok „halotti rítusai” – De a kutatók más állatoknál is megfigyeltek hasonló „halotti rítusokat”. 
Gorillaanyák halott bébijüket napokon át cipelik, szinte le sem teszik az élettelen testet. A nyugat-afrikai nemzeti parkban egy csimpánzhölgy kimúlt, ekkor az egész csapat odagyűlt köréje utolsó búcsúra, s amikor a nemzeti park dolgozói elszállították a helyszínről, mindegyikük némán, hallgatagon állt, szemlélte a „távozót”, s a csapat tagjai karjukat egymáséba fonva szomorkodtak. A monogám kapcsolatban élő madarak is mutatnak hasonló jeleket. Nemrég az északnémet Stralsundban lezárták azt a vasúti pályaszakaszt, ahol egy hattyú gyászolta elhunyt párját, s nem akart semmiképpen sem eltávozni a sínekről, ahol hattyúpárja feküdt.
Mit mond a zoológus és a teológus? – „Az állatok között vannak olyanok, amelyek kifejezetten erős gyászreakciót mutatnak, amikor kihal közülük valamelyik társuk” – mondja a holland zoológus és magatartáskutató, Frans de Waal, aki az egyik atlantai (USA) kutatóközpontban dolgozik. „Nyilván az állatok nem értenek semmit a halálból, hanem csak reakcióik vannak arra, amikor valami végleges törés vagy veszteség következik be körülöttük. De felmérik a helyzetet. Érzékelik, ha egyik társuk többé már nem lélegzik, nem mozog, s hogy akkor ott valami végérvényes történt. Ez fájdalmat ébreszt bennük” – magyarázza a magatartáskutató.
Az állatok gyásza valójában két motívumból áll össze – értelmezi a szokatlan jelenséget Rainer Hagencord biológus-teológus, aki a münsteri Teológiai-Zoológiai Intézetet alapította.
Az egyik motívum az erős érzelem. A nagy testű állatok is képesek olyan érzelmekre, mint az emberek: erős szeretetkötődést mutatnak elveszett társuk iránt, szomorkodnak, de nyugtalanná is válhatnak, olykor igen erőszakossá a fájdalom miatt. Egyes állatok hosszan tartó koplalással reagálnak a veszteségre.
A másik motívum az állati gyásznál a közösségi magatartásforma átvétele és betartása. Jól látható ez főként az elefántcsordában. Az állatok ismerik egymást, mindegyiknek megvan a sajátos szerepe a csoporton belül. Ezért a veszteség az egész csorda szempontjából fájdalmas, mert így elvész egy, a csoport szempontjából fontos szociális láncszem, illetve szerep – mondja Frans de Waal. Az ösztönös állati rituálék az összetartozás, az egymásra figyelés erős és beszédes, kifejező jelei.
Az állatok „világszemlélése”, benne a szomorúság és a gyász képessége azt mutatja, hogy igen fejlett a szociális érzékük. Ezért állnak még jó ideig elveszített csoporttagjuk kihűlő teste mellett, és simogatják így-úgy azt. Mint az elefántok a kis Lolát. Fajuk élő és holt tagjai iránti gyengédségük nemcsak megható, hanem bizony nagyon is elgondolkodtató. Forrás: Evangelikus.hu
Facebook Like Box
Szokatlan segítségre van szüksége az amszterdami állatkert elefánthölgyének: kontaktlencsét ültetnek be a bal szemébe.
A 44 éves, Win Thida névre hallgató elefántnak olyan szerencsétlenül csapódott egy ág társaival való játék közben, hogy megsértette a bal szemének retináját – közölte az állatkert.
Azóta az elefánthölgy szeme erősen könnyezik, és az állat alig bírja nyitva tartani. A mesterséges segédeszközt egyórás beavatkozás során ültette be Anne-Marie Verbruggen állatorvos a Burmában született Win Thida szemébe. MTI
Az állat jelenleg lábadozik a műtét után. Az állatkert szerint ez az első, kontaktlencsével élő elefánt Európában.
Kengurut láttak többen is Gyula mellett. Sokan le is fényképezték. Azt mondták, nem akartak hinni a szemüknek, mert nincs a közelben se vadaspark, se állatkert. Szakértők szerint a kenguru nem veszélyes, viszont nagyon ijedős. Ha megkergetik, akár még szívinfarktust is kaphat.
Egyre több lovat hagynak el hűtlenül az állatbarátságukról híres britek a gazdasági válság miatt, január elején naponta átlagosan már tíz lovat csaptak ki gazdáik, mert nem tudták őket tovább tartani a költségek miatt.
2009-ben 160 lovat fogadott be a legnagyobb brit lómentő szervezet, a Redwings, tavaly már 450-et. Az adományokból működő alapítvány 1200 lovat tud elhelyezni magánál, mára nincs egyetlen szabad helye sem.
Egy ló tartásának költsége csaknem a kétszeresére nőtt az utóbbi 5 évben, 3600 fontról 6 ezerre egyebek közt a szalma és a széna drágulása miatt. Már szinte egy árban van a takarmány bálája és a ló: egyes vidékeken egy bála széna 4 fontba kerül, míg lovat akár 5 fontért (1700 forintért) is lehet venni – adat hírül a The Independent című brit lap.
A jelenségnek vannak haszonélvezői is: az állatkertek. Egy tigris naponta 15 kiló húst eszik, és szereti a lovat. A brit kormány adati szerint 2010-ben 8 ezer lovat vágtak le a szigetországban, kétszer annyit, mint egy évvel korábban. Sok csikóval is végeznek gazdáik még mielőtt féléves lenne, addig ugyanis nem kell bejelenteni létezését.
Ha állatorvossal altattatják el lovukat, az több száz fontba kerül, ezért leggyakrabban kikötik őket egy elhagyott helyen és sorsukra hagyják. Jó pár lovat megfojtott már kötőféke.
A lóbarátok köre mindazonáltal átmenetileg felszökhet Steven Spielberg amerikai rendező legújabb filmjének, a War Horse (Csatamén – magyar mozikban Hadak útján) címűnek köszönhetően, amely könnyekig meghatja a nézők zömét – írja a Ricsajok.hu
Elefánttalp – Történelmi feljegyzések és új kutatások szerint nemcsak a cunamit, a betegséget is megérzik az állatok
Tény, hogy az állatok megérzik a természeti katasztrófák, a földrengések, cunamik bekövetkeztését. De az is tény, hogy nem tudjuk, hogyan, mely érzékszervük túlfejlett, legalábbis az emberéhez képest.
Már Krisztus előtt 373-ban beszámoltak az állatok életösztönét bizonyító esetekről. Mielőtt a földrengés, majd az azt követő szökőár (ma cunaminak mondjuk) elpusztította volna a görög Helikét, a patkányok, a kígyók, a bogarak tömegesen vonultak ki a városból, legalábbis korabeli beszámolók szerint.
Ma is tele vagyunk ilyen történetekkel. Srí Lankán az emlékezetes 2005. januári cunamiban tízezrek haltak meg, ám nagyon kevés állat pusztult el. A szigetország délkeleti partjánál lévő Yala Nemzeti Parkban összesen két vízibivaly tetemét találták csak meg, mert az összes többi emlős – köztük leopárdok és elefántok – időben elmenekült a szökőár elől.
Több helyről tudósítottak a katasztrófa előtti órákban megvadult elefántokról, amelyek kitörtek a ketreceikből, és távolabbi, magasabb helyeken találtak maguknak menedéket.
Hogy miért, arról rengeteg a spekuláció – konkrét magyarázat pedig meglepően kevés. A gyakori földrengésektől sújtott Japánban számos állatfaj segítségével próbálják előre jelezni a katasztrófákat, nemegyszer sikerrel. Különösen a kanárik bizonyultak hasznos jósoknak, mert az apró madarak a földrengés előtt eszeveszetten repkedtek a ketreceikben. Egyesek szerint azért, mert kiszagolták a földmozgáskor kiszabaduló szén-dioxidot és a radon gázt. Más vélemények szerint korán meghallják a föld mélyéről jövő hangokat, a fenyegető morgást. A bibi csak az, hogy ezeknek a madaraknak a hallása és szaglása bizonyítottan nem jobb az emberénél…
A misztikára hajlamos Távol-Keleten a már emlegetett cunami sújtotta Srí Lanka-i Yala Nemzeti Parknak az igazgatóhelyettese, H. D. Ratnayaka egyszerű, ám nem igazán tudományos magyarázatot adott. A német Die Weltnek nyilatkozva azt állította, hogy az állatoknak egyszerűen van egy hatodik érzékük. Azért mindehhez hozzátett egy megalapozottabb érvet is: az elefántok talpa nagyon érzékeny, megérzik a sok kilométerre eltávolodott csorda lépteit is.
A NASA űrközpont kutatói is érdekes teóriával álltak elő. Szerintük a földrengést megelőzően a kőzetből olyan töltéssel rendelkező részecskék szabadulnak ki, amelyet az állatok képesek érzékelni, és amelyek az agyukban kiváltja a menekülési reakciót.
Azért nem minden állat tökéletes. Svédországban például mozgásérzékelőkkel szereltek fel szarvasmarhákat. Az adatok elemzésekor kiderült, hogy földrengést megelőzően a szarvasmarhák pont olyan nyugodtan viselkedtek, békésen kérődztek, mint más alkalmakkor – nem éreztek előre semmit.
Még furcsább, hogy egyes állatok nemcsak katasztrófákat, hanem a betegségeket is kiszagolják. A szó szoros értelmében: egy kaliforniai laboratóriumban a tudósok kutyákat idomították be mell- és tüdőrákos betegek kiszimatolására! A páciensek és a kontrollcsoportba bevont egészségesek nejlonzacskóba köhögtek, s ezek megszagolásakor az ebek 97 százalékos pontossággal jelezték, ki a beteg!
Több országban, így az Egyesült Államokban és Hollandiában az ideggyógyászok a gyermekkori epilepsziás roham előrejelzésére használnak kutyákat. Legutóbb Adam Kirton, az amerikai Alberta Children’s Hospital ideggyógyásza a Neurology (Ideggyógyászat) hasábjain számolt be kórházában végzett sikeres „állati” epilepszia-előrejelzésről. A kutató szerint a kutyák 15 százalékának van ilyen képessége. Az általa vizsgált esetekben tíz roham közül nyolcat a kutyák időben előre jeleztek, és ami legalább ilyen fontos, sosem volt téves riasztásuk! Így időben lehetett megkezdeni a gyógykezelést. Hogy mennyire komoly az ügy, jól jelzi, hogy a „kutyadiagnosztika” tetemes költségeit – kb. tízezer eurót! – a holland betegbiztosítók magukra vállalják.
Mexikóban zombik lepték el az utcákat. Kutyusok és cicák öltöztek be Halloween alkalmából a Fülöp- szigeteken Csizmás Kandúr visszatért!
Elkeseredett küzdelemben próbálnak állatvédők 40 gömbölyű fejű delfint megmenteni Új-Zélandon. A hétvégén 100 delfin vetődött a partra, de már több mint a felük elpusztult. Az életben maradtakat az erős napfény és a nagy meleg miatt vízzel locsolják az önkéntesek. Sorfalat is állnak a tengerben, nehogy a visszavitt delfinek megint a part felé ússzanak.
Európai Bizottság csütörtökön levélben szólított fel 13 uniós tagországot, köztük Magyarországot, hogy tegyen lépéseket „az uniós állatjóléti előírások végrehajtásában tapasztalható hiányosságok felszámolására”, konkrétan tiltsa be a hagyományos ketreces tojótyúktartást.
Az erről szóló uniós irányelv, amelyről a politikai döntés még 1999-ben született meg, idén január elsején lépett hatályba. A tagállamoknak tehát 12 évük volt arra, hogy gondoskodjanak az új rendszer zökkenőmentes bevezetéséről
Az irányelv szerint a tojótyúkok immár kizárólag fészkelőhellyel, kapirgálótérrel és ülőrúddal felszerelt „feljavított ketrecekben”, vagy pedig alternatív rendszerekben tarthatók. A jogszabály előírja, hogy minden egyes tojónak 750 négyzetcentiméter területet kell biztosítani a ketrecben. Fészekládáról, alomról, ülőrúdról és karomkoptató eszközökről is gondoskodni kell, hogy a tyúkok kielégíthessék „biológiai és viselkedésbeli igényeiket”.
Az uniós végrehajtó testület csütörtöki közleménye hangsúlyozza: a kötelezettségeik teljesítését elmulasztó tagországok nemcsak az állatok jólétét veszélyeztetik, hanem a piaci versenyt is torzíthatják, hiszen a hagyományos ketrecek további engedélyezésével hátrányos helyzetbe hozzák azokat a vállalkozásokat, amelyek beruházásokat hajtottak végre, hogy megfeleljenek az új előírásoknak.
A mostani intézkedést követően az érintett tagállamoknak két hónapjuk van arra, hogy reagáljanak a kötelezettségszegési eljárás keretében kapott felszólító levélre. Amennyiben a válaszlépések nem kielégítőek, az Európai Bizottság úgynevezett indokolással ellátott véleményt küld az érintett országoknak, amelyben arra szólítja fel őket, hogy újabb két hónapon belül hozzák meg az irányelv előírásainak betartásához szükséges intézkedéseket. Ha az a határidő is kielégítő megoldás nélkül telik el, az ügy akár a luxembourgi Európai Bíróság elé is kerülhet. MTI
Az ember legjobb barátja, nem csak egy kutya lehet, hanem bármely más állat is, akár egy leguán, majom, cica, teknős hal. Pici állatok annyira édesek, ennivalók, viszont mikor megnőnek, már nem olyan aranyosak. Emiatt sok ember megvál kedvencétől. Sok problémát felvet ez a viselkedési mód, ezért is próbálják szabályozni az állatkereskedelmi törvényt. Kijátsszák januártól hatályos állatkereskedési törvény szigorítását a lengyel online kereskedők. Lengyelországban január elsejétől kizárólag bejegyzett állatenyészetek adhatnak el kutyát és macskát. Az üzleti szellemű illegális tenyésztők azonban feltalálták magukat, és az online kereskedést választották. A “százeurós nyakörv ingyen fehér mini schnauzerrel”, illetve “fekete-fehér shih tzu szuka oltás, féregtelenítés és kutyaeledel költségének visszatérítése után ingyen átvehető” hirdetések mellett olyanok is megjelentek a lengyel interneten, melyekben a kereskedők közvetlenül is jelzik a jogszabályok szándékos kijátszását, egyebek közt tudatosan idézőjelbe írva az “ingyen átadom” kifejezést. Az országos állatvédő egyesület egyik felügyelője etikátlannak tartja a hirdetéseket, de arra is felhívja a figyelmet, hogy kiiktatásuk nem oldaná meg az összetett problémát. Hangsúlyozza, hogy az eladásra szánt állatok automatikusan nem fognak eltűnni, és átmeneti mentelmi időszak bevezetését javasolja a múlt év óta új gazdára váró állatok esetében. “Nem szeretném, hogy vízbe fullasszák, az erdőben hagyják agy kegyetlenül meggyilkolják őket” – indokolja ötletét a Gazeta Wyborcza napilap keddi számában. Az új lengyel jogszabályok értelmében piacokon, állatkereskedésekben, de még kiállításokon sem szabad kutyát vagy macskát árusítani, jelképes összegért sem. A nem bejegyzett tenyészetekből származó állatokat csak örökbe fogadni lehet. Forrás: coolpolitika.hu Fotó: Mogyorósi Diána
Környezetvédelmi okok miatt a Sóstói erdőben lovakkal termelik ki a fát, traktorok helyett. Úgy gondolják, így sokkal jobban védik az állatokat és a környezetet, ha a paripákat ismét munkába állítják ezen a munkaterületen is. Hogy mennyi lesz ebből a haszon és a kár, majd csak a későbbiek folyamán fog kiderülni, a statisztikákból.
Tölgyfa Gábor, a Nyírerdő Zrt. nyíregyházi erdészetének igazgatója elmondta: az erdőben öt helyen, összesen 13 hektáron kezdődnek állománynevelési munkálatok, s a kivágásra kerülő rossz állapotban lévő, vagy kiszáradt, balesetveszélyessé vált fákat traktor helyett lóval vontatják majd ki a területről. A nagy rönköket egyesével húzzák ki a lovak, míg a kisebbeket, ágakat és gallyakat könnyen forduló, kétkerekű kocsikra rakva vontatják ki az igásállatokkal. Az igazgató szerint ez a fakitermelési mód környezetkímélési szempontból előnyös, bár kétségtelenül költségesebb és lassabb. Az erdő felső talajának rétegét ugyanis a lóvontatású szállítás nem bolygatja úgy meg, mint a gépi, ráadásul zaj-és károsanyag-kibocsátás sincs. Ez igen fontos – hangsúlyozta Tölgyfa Gábor – hiszen védeni kell az erdő téli lakóit, madarait, állatait, sőt a kora tavasszal érkezőket is, mivel a munkálatok március közepéig tartanak. A Sóstói-erdőt télen hatalmas csapatokba összeverődve lakják a vetési varjak és a hozzájuk csapódott csókák. Süvöltő, csíz, csonttollú, nagy őrgébics, sárgafejű királyka és fenyőrigó is ugrál a lombtalan fákon. Rajtuk kívül cinegék, zöldikék, tengelicek, csil-csap fűzikék, csicsörkék, fülemülék, ószapók, szürke légykapók, poszáták, kakukkok, szajkók és baglyok fészkelő helye még az erdő. Őz, mezei nyúl, borz és róka is jellemző lakója a területnek. Az idős fák odvaiban pedig gazdag denevérfauna él, korai-, törpe-, vízi-, szőrös karú-, fehértorkú- és szoprándenevér. S a téli vackaikba húzódó sünök, mocsári teknősök, vízisiklók, kockás siklók, tarajos és pettyes gőték, tavi és mocsári békák, illetve varangyok álmát sem akarják megzavarni gépek zajával a favágók. És persze vigyázni kell a rovarok, a hőscincér, az orrszarvúbogár, kis szarvasbogár, futrinka és az aranyos bábrabló lakóhelyére is. Forrás: hvg.hu Fotó: Mogyorósi Diána
Kijátsszák a januártól hatályos állatkereskedési törvény szigorítását a lengyel online kereskedők, akik egyebek közt százeurós nyakörvhöz ingyen fajtiszta kutyát kínálnak az érdeklődőknek.
Lengyelországban január elsejétől kizárólag bejegyzett állatenyészetek adhatnak el kutyát és macskát. Az üzleti szellemű illegális tenyésztők azonban feltalálták magukat, és az online kereskedést választották. A “százeurós nyakörv ingyen fehér mini schnauzerrel”, illetve “fekete-fehér shih tzu szuka oltás, féregtelenítés és kutyaeledel költségének visszatérítése után ingyen átvehető” hirdetések mellett olyanok is megjelentek a lengyel interneten, melyekben a kereskedők közvetlenül is jelzik a jogszabályok szándékos kijátszását, egyebek közt tudatosan idézőjelbe írva az “ingyen átadom” kifejezést.
Az országos állatvédő egyesület egyik felügyelője etikátlannak tartja a hirdetéseket, de arra is felhívja a figyelmet, hogy kiiktatásuk nem oldaná meg az összetett problémát. Hangsúlyozza, hogy az eladásra szánt állatok automatikusan nem fognak eltűnni, és átmeneti mentelmi időszak bevezetését javasolja a múlt év óta új gazdára váró állatok esetében. “Nem szeretném, hogy vízbe fullasszák, az erdőben hagyják agy kegyetlenül meggyilkolják őket” – indokolja ötletét a Gazeta Wyborcza napilap keddi számában. Az új lengyel jogszabályok értelmében piacokon, állatkereskedésekben, de még kiállításokon sem szabad kutyát vagy macskát árusítani, jelképes összegért sem. A nem bejegyzett tenyészetekből származó állatokat csak örökbe fogadni lehet. MTI
Legutóbbi hozzászólások