kisgyererk_kiskutyak

allatvedo

A világhírű brit természettudós, Sir David Attenborough Kínába utazott, hogy a gerincesek kialakulását bemutassa. Kínában ugyanis ritka fosszíliák kerültek elő az utóbbi időben, melyeket a nyugati tudósok még nem vizsgáltak meg behatóan. Attenborough a paleontológia legfrissebb felfedezéseit mutatja be, melyek vadonatúj irányokat jelölnek ki a kutatók számára a gerincesek evolúciója területén.

David_Attenboroughs

„A szemünk láttára történtek a felfedezések, többek között 47 millió éves élőlények maradványaira is bukkantunk. Ráadásul a madarak evolúciójának kérdésére, amely eddig fehér folt volt előttünk, a kínai felfedezések elég határozott választ adtak” – mondja David Attenborough, aki a háromszoros Emmy-díjas sorozat, Az Élet keletkezése után újabb nagy jelentőségű dokumentumfilmmel jelentkezik.

Az állatvilág története David Attenborough-val című sorozat a Földet jelenleg uraló gerincesek – halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök – sikersztoriját tárja elénk közérthető magyarázatok és csodálatos felvételek segítségével. Az 500 millió évet felölelő idő- és térbeli utazásunk során a közelmúlt valamennyi kulcsleletének feltárási helyére eljutunk, így többek közt Kínába is, ahonnan az utóbbi időben egyre-másra kerülnek elő a forradalmi jelentőségű, a paleontológusokat sose remélt információkhoz juttató állatmaradványok.
Az állatvilág története David Attenborough-val című kétrészes sorozat első epizódja február 9-én 18 órakor kerül bemutatásra a National Geographic Channel műsorán, melyben látványos számítógépes grafikák egészítik ki a legújabban megtalált fosszíliákról készült felvételeket, és mutatják be az egyszerű felépítésű halaktól kiindulva a gerincesek kialakulását. A sorozat második része február 16-án 18 órakor látható a NatGeo-n, melyben David Attenborough az emlősök történetét idézi fel. További információk itt.

ne_olj_ne_vadassz

Ne ölj állatot kedvtelésből, élvezetből! Ne vadássz! (Lázadó)

maganyos_kiskutya

Tulajdonképpen minden szép, amire szeretettel nézünk. Christian Morgenstern

Nincs mindenhol gyepmesteri szolgálat, ezért vagy kilövetik, vagy megpróbálják valamelyik állatvédő szervezethez eljuttatni a kóbor kutyákat.
Döcögős, kátyús, sáros út vezet a Zaranyi erdő mélyére. Mielőtt az ember eltévedne az erdő sűrűjében egy-egy nyíl jelzi: állatmenhely. Most éppen százhúsz jószág él itt, egy-egy ember, család hajdani kedvence.
– Nálunk nincs szaporulat, minden kutyát ivartalanítunk – mondta Szántó Ildikó a telep gazdája, miután éppen megetetett egy csapatot. – Az összes kutyát úgy szedtük össze az utcáról. Még a kölyköket is. Hol egy kartondobozban találtunk egy alom apróságot, hol a kuka környékén, két falu között.
Nyolc, tíz kutya egy-egy kennelben. Éktelen ugatásba kezdenek, amikor meglátják az etetős vödröt.
– Akad olyan kutyánk is, amelyiknek meghaltak a gazdái, nem volt, aki gondozza. Szóltak a szomszédok, elhoztuk őket. Hozzánk nem lehet megunt kutyát behozni. Ha időben szólnak, keresünk gazdát. Ezek a kutyák az emberek áldozatai. Legjobban a külföldi állatvédőkre támaszkodhatunk. Ezt a kifutót, ahol most a kölykök vannak a svájci állatvédőktől kaptuk, de még ebben a hónapban kapunk tőlük karantént is, aminek a költségét is külföldi állatvédők adták össze. Ők visznek is el gazdihoz kutyákat. És nemcsak a fajtatiszta, gyönyörű, fiatal állatokat, hanem az öreg, süket, vak kutyákat is.
A Philip állatmenhely a külföldi civil szervezeteken kívül az önkormányzattól is kap támogatást. A legnagyobb probléma azonban nem a pénz, hanem az emberhiány.
– Ide hosszabb távra senki nem akar eljönni dolgozni – mondta Szántó Ildikó. – Reggel nyolctól este 10-ig nincs megállás. Aki nem szereti szívből az állatokat, nem is tudja csinálni. Nincs jelentősége, hogy fajtatiszta egy kutya, vagy korcs. Nem kell, megunták, sok vele a munka vagy sok a költség: kidobják. Most is van két magyar vizsla, több pincsi a telepen, de volt itt törzskönyvezett leonbergink is. Ha valaki meg akar szabadulni a kutyájától, akkor annak teljesen mindegy, milyen fajta. És nem jutunk el minden kutyáért. A répáspusztai sorompónál is ott van még az a szegény németjuhász. A hét végén voltam kint, de nem volt sehol a kutya. A kukoricásban jól el tud bújni. Nagyon sokan etetik, így a nyugtatóval preparált kaját nem eszi meg. Most már válogat a jó falatok között. Ha learatják a kukoricát, talán könnyebb lesz befogni.
Szántó Ildikó panaszolta, hogy nagyon sok helyre, főként a falvakba nem érnek oda a kóbor kutyákért. A jegyzőnek lenne kötelessége az ebtartási rendelet betartását ellenőrizni. De nincs mindenhol gyepmesteri szolgálat, ezért vagy kilövetik, vagy megpróbálják valamelyik állatvédő szervezethez eljuttatni.

Milliárdos asszonyok járják a vadont, és állatokra lövöldöznek a turizmus egyik új ágazatában. A véres hóbort akár ötmillió forintba is kerülhet.
Új őrület hódít az unatkozó, tehetős nők körében. A hölgy kalandorok mozgalma a turizmus virágzó üzletágává nőtte ki magát. A különös trend szerint a veszélyre vágyó úrinők a kényelmes hoteleket, apró bikiniket, körülöttük sertepertélő pincéreket, kék tengert és hófehér homokot cserélik túrabakancsra és vadászpuskára.
– A hölgy kalandorok ötlete alig fél éve jutott eszünkbe, és nem is hittük, hogy ekkora sikere lesz. Szervezünk túrákat Afrika különböző részeire, a gazellák, oroszlánok, orrszarvúk, elefántok és leopárdok földjére vagy pedig a Yukon-folyóhoz és Brit Columbiában, ahol hatalmas barnamedvék és jávorszarvasok várják a bátor asszonyokat – mondta az egyik alapító, Mary Morgan, aki a felső képen látható. Távcsöves, hangtompítós puska van a kezében, ami a legalattomosabb fegyver. A csorda nem hallja a lövést, csak azt veszi észre, hogy valamelyik állat összerogy. Ezután a gyilkos vadász, még egy állatot nyugodtan megölhet mondern fegyverével. A vadállatok a lövés helyét sem veszik észre, és támadásnak sincs kitéve a lesből lövő állatgyilkos.
A nők többsége azonban valóban nemcsak csodálni akarja a természetet, hanem vadászik is ezekre az állatokra. A veszélyes kalandért ráadásul nem is kevés pénzt fizetnek. Egy bölény kilövése tizenegyezer font (három és fél millió forint), míg egy oroszlán megölése tizennyolcezer fontba (öt és fél millió forintba) kerül. Az állatvédő szervezetek keményen bírálják a túrákat, és mindent megpróbálnak, hogy megakadályozzák a további értelmetlen vadászatokat. Forrás: Borsonline.hu, Állatvilág.net

Az állatkínzást szigorúbban büntesse a törvény Facebook oldal itt. Börtönt az állatkínzóknak! Szigorúbb szankciókat alkalmazzanak vétség és bűncselekmény esetére. Szűnjön meg az elnéző magatartás a szakértő állatorvosok, rendőrség és bíróság részéről! Kérjük, hogy állatkínzás esetére szigorúbb szankciókat határozzanak meg vétség és bűncselekmény esetére.  Szűnjön meg az állatkínzókkal szembeni elnéző magatartás a szakértő állatorvosok, a rendőrség, és a bíróság munkájában!

allatkinzas_facebook