kisgyererk_kiskutyak

allatvedo

A világhírű brit természettudós, Sir David Attenborough Kínába utazott, hogy a gerincesek kialakulását bemutassa. Kínában ugyanis ritka fosszíliák kerültek elő az utóbbi időben, melyeket a nyugati tudósok még nem vizsgáltak meg behatóan. Attenborough a paleontológia legfrissebb felfedezéseit mutatja be, melyek vadonatúj irányokat jelölnek ki a kutatók számára a gerincesek evolúciója területén.

David_Attenboroughs

„A szemünk láttára történtek a felfedezések, többek között 47 millió éves élőlények maradványaira is bukkantunk. Ráadásul a madarak evolúciójának kérdésére, amely eddig fehér folt volt előttünk, a kínai felfedezések elég határozott választ adtak” – mondja David Attenborough, aki a háromszoros Emmy-díjas sorozat, Az Élet keletkezése után újabb nagy jelentőségű dokumentumfilmmel jelentkezik.

Az állatvilág története David Attenborough-val című sorozat a Földet jelenleg uraló gerincesek – halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök – sikersztoriját tárja elénk közérthető magyarázatok és csodálatos felvételek segítségével. Az 500 millió évet felölelő idő- és térbeli utazásunk során a közelmúlt valamennyi kulcsleletének feltárási helyére eljutunk, így többek közt Kínába is, ahonnan az utóbbi időben egyre-másra kerülnek elő a forradalmi jelentőségű, a paleontológusokat sose remélt információkhoz juttató állatmaradványok.
Az állatvilág története David Attenborough-val című kétrészes sorozat első epizódja február 9-én 18 órakor kerül bemutatásra a National Geographic Channel műsorán, melyben látványos számítógépes grafikák egészítik ki a legújabban megtalált fosszíliákról készült felvételeket, és mutatják be az egyszerű felépítésű halaktól kiindulva a gerincesek kialakulását. A sorozat második része február 16-án 18 órakor látható a NatGeo-n, melyben David Attenborough az emlősök történetét idézi fel. További információk itt.

ne_olj_ne_vadassz

Ne ölj állatot kedvtelésből, élvezetből! Ne vadássz! (Lázadó)

maganyos_kiskutya

Tulajdonképpen minden szép, amire szeretettel nézünk. Christian Morgenstern

Ez az átlagosnak tűnő kutya különös hobbinak hódol. A birodalmát ugyanis nem egy átlagos helyről őrzi, hanem a háztetőről. A különös eb macskákat megszégyenítő ügyességgel és gyorsasággal mászik fel a háztető gerincére.

Bár az elmúlt években az új EU-s szabályozások következtében a kísérleti állatok helyzete javult, még sok a kérdőjel. Európában még mindig évi 10-12 millió a kísérleti állatáldozatok száma.
Bőr- és szemirritáció, allergia, mérgezés, genetikai károsodás, embrionális vagy magzati károsodás, rák… a lelki és idegi sérülésekről nem is szólva. Ilyen tünetekkel és eredményekkel járhat a kísérleti állat számára egy tesztelés, amely nyomán újabb és újabb összetevőjű tusfürdőhöz vagy krémekhez juthatunk.
Maguk az állatkísérletek annyiban is feleslegesek, hogy a kozmetikai ipar nagyrészt ismert hatású alapanyagokkal dolgozik. Az iparágban több mint nyolcezer olyan alapanyag van, amelyet valamikor már bevizsgáltak, vagyis tudjuk, hogyan hat az emberi szervezetre. A nagyvállalatok azonban sokszor nem osztják meg egymással az eredményeket.
Az Európai Unióban 2004-től tilos olyan kozmetikai termékeket forgalomba hozni, amelyeket állatokon teszteltek. A 2009-től érvényben lévő új szabályozás már a késztermékek összetevőire is vonatkozik, vagyis ezeket sem tesztelhetik állatokon, sőt importálni sem lehet az EU-ba olyan terméket vagy összetevőt, amelyet más országban állatok kínzásával próbáltak ki.
Hozott is ajándékot, meg nem is – A helyzet viszont nem ennyire egyszerű, ugyanis a 2009-es szabályozás alól kivételt jelentenek a hosszú távú toxikológiai kockázattal járó kozmetikai összetevők. Ezeket az anyagokat 2013-ig lehet állatokon tesztelni, és eddig az időpontig olyan megnyugtató alternatív módszereket kell kifejleszteni, amelyek helyettesítik a kísérleteket.
Az EU fogyasztóvédelmi honlapja szerint amennyiben nem sikerül megnyugtató alternatív tesztmódszert kidolgozni, ezek a termékek nem hozhatók forgalomba a 2013-as határidő után.
Bár a korábbiakhoz képest a 2009. évi szabályozás valóban előrelépés, ez még nem jelenti azt, hogy vegyi anyagokat és kémiai összetevőket ne tesztelnének állatokon.
Rengeteg olyan kémiai anyag létezik, amelyeket nem kizárólag higiéniai cikkekben használnak. Ezekre az anyagokra a kozmetikai irányelvtől eltérően a vegyi anyagokra vonatkozó szabályozás és az ennek nyomán kidolgozott REACH (Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals – vegyi anyagok bejegyzése, értékelése és engedélyezése) az irányadó elv.
A REACH ugyan kozmetikai felhasználású hatóanyagokra tiltja az állatkísérleteket, de a több helyen is felhasznált új kémiai összetevők esetében kimondottan előírja azokat. A vegyi anyagok regisztrációjáról és ellenőrzéséről szóló nagy ívű projektet a természetvédelem, az emberi egészség és a vadon élő állatok védelmében léptették életbe 2007-ben.
A folyamatba apró hiba csúszott: a vadon élő állatokat és az emberi egészséget körülbelül ötmillió kísérleti állat hivatott védeni.
Alternatív megoldások – Szakemberek szerint a bőrirritációt, a bőrön keresztüli felszívódást és a fény hatását a kozmetikai anyagokra egyes esetekben már most megbízhatóbban lehet vizsgálni sejtkultúrák segítségével, mint állatkísérletekkel. Persze nem minden teszt esetén ilyen egyértelmű a helyzet.
„Bár 2007-2008 között nőtt az állatkísérletek száma, az erőteljes állatvédelmi nyomás miatt például Nyugat-Európában nagyon odafigyelnek az engedélyeztetésre. Magyarországon húsz éve nem tudunk kozmetikai célú kísérletekről” – mondja dr. Balogh Lajos, a Magyarországi Konszenzus Platform az Alternatív Módszerekért Egyesület (HUCOPA) elnöke.
Tény, hogy ma Magyarországon kizárólag illegálisan folyhatnak szépészeti célú állattesztek. Az 1998-as első állatvédelmi törvény kimondja, hogy „szépítőszer, dohány- és egyéb élvezeti cikk, valamint fegyver, ennek alkatrésze, továbbá lőszer előállítása céljából tervezett kísérletre engedély nem adható”.
A HUCOPA évek óta küzd az állatkísérleteket helyettesítő alternatív tesztelések elterjesztéséért, pl. sejtkultúrák, hámsejtek mesterséges laboratóriumi növesztésével, vagy számítógépes szoftverekkel lehetne elkerülni az állatkísérleteket.
Az alternatív módszereket világszerte 3R-rel – Refine (finomítás), Reduce (redukálás), Replace (helyettesítés) – jelölik.
„Ezekkel a módszerekkel sajnos nem minden esetben lehet pontosan modellezni a várható eredményeket, és nagyon sok a hibalehetőség is. A lehető legpontosabb adatokat még mindig az emberen végzett klinikai kísérletek adják, azonban ez még gyerekcipőben jár, nincs mindig elég humán jelentkező”– tette hozzá Balogh Lajos.
A HUCOPA laborállatok és beagle fajtájú kutyák – úgynevezett laborkutyák – örökbeadásával is foglalkozik.
Az Európai Unió már létrehozott egy bizottságot a határain kívüli helyzet javításáért, amelyben alternatív módszerek kidolgozását javasolják, ennek ellenére Kínában még ma is kötelező a kozmetikai késztermékeket állatkísérletekben tesztelni.
A szépészeti célú állatkísérletek azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik, a hadi és gyógyszeriparban továbbra is kísérleti állatok tömegeit teszik pszichésen és egészségileg nyomorulttá.
„A gyógyszeripari kísérleteket könnyebben elfogadják az emberek, mivel ha a gyerekeik vagy a saját egészségükről van szó, hajlamosak szemet hunyni” – mondja Csom Szabolcs, a Fauna Egyesület munkatársa.
„Az állatkísérletek egyben jó üzletet jelentenek a tenyésztőknek, mivel a szabályozás szerint kísérleteket csak erre a célra tenyésztett állatokkal lehet végezni. A gyógyszeriparban kötelező támogatást is kapnak a tenyésztők” – tudtuk meg az állatvédőtől.
Egyelőre a legbiztosabb módja annak, hogy állatkísérlet-mentes termékhez jussunk az, hogy független minősítő szervezet logójával ellátott természetes anyagokból álló kozmetikumokat vásárolunk.
Keressük a termékeken az ugró nyulat, mivel egyelőre ez az egyik legismertebb, független minősítő szervezetek által kiadott logó! A jelölést azok a gyártók kaphatják meg, amelyek nem végeznek vagy végeztetnek állatkísérletet sem a termékeikkel, sem azok összetevőivel.
A minősítés további feltétele, hogy a cég meghatározza saját maga számára az ún. kikapcsolási dátumot (cut-off date), vagyis azt az időpontot, amikortól olyan alapanyagokat sem használ fel, amelyeket valamikor korábban állatkísérletekben teszteltek. A gyártónak átláthatóvá kell tennie a teljes gyártási és beszállítási láncát a minősítő szervezet számára.
Megtalálják a kiskaput?
Az EU-ban az állatkísérletekkel kapcsolatban további szabályozások várhatók. Készül az a direktíva, amely szerint emberszabású majmokon tilos, egyéb majmokon pedig csak komoly indoklással lehet majd kísérletezni.
Az állatkísérleteket súlyossági fokozat szerint kell majd osztályozni, a legsúlyosabb fokozatúakat hivatalos vizsgálatokkal ellenőrzik. Meg kell határozni a kísérletek vélelmezett hasznát, és minden engedélyezett kísérletről készíteni kell egy nem szakmai nyelvű összefoglaló ismertetést, amelyet a nyilvánosság számára is elérhetővé kell tenni.
Pozitív eredmények tehát vannak, a kérdés csak az, hogy milyen kiskapuk maradnak, és a kozmetikai óriások betartják-e az előírásokat, vagy csupán marketingstratégiájuk része lesz. Hosszútávon a megoldás egyelőre a természetes alapanyagok, és a már vizsgált összetevők használata. Forrás: Tudatosvasarlo.hu

Az állatkínzást szigorúbban büntesse a törvény Facebook oldal itt. Börtönt az állatkínzóknak! Szigorúbb szankciókat alkalmazzanak vétség és bűncselekmény esetére. Szűnjön meg az elnéző magatartás a szakértő állatorvosok, rendőrség és bíróság részéről! Kérjük, hogy állatkínzás esetére szigorúbb szankciókat határozzanak meg vétség és bűncselekmény esetére.  Szűnjön meg az állatkínzókkal szembeni elnéző magatartás a szakértő állatorvosok, a rendőrség, és a bíróság munkájában!

allatkinzas_facebook